Hadvezetés: oszolj?

Publikálás dátuma
2019.09.16. 06:30

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Miközben százmilliárdokat költ a kormány új haditechnikára, egyre több jel utal arra, hogy nem csak a fegyverzetet cserélik le.
Az Orbán-kormány katonai szigorral irányított kommunikációját ismerve igazán meglepő az: egy napokban tartott szakmai fórumon a Honvédelmi Minisztérium (HM) valamint a honvédség vezető beosztású munkatársai is nyílt kritikát fogalmaztak meg és a megújulás, változás szükségességét hangoztatták. „A szervezeti kultúra szerepe a haderő modernizációjában” címet viselő workshopról készült – a honvedelem.hu-n olvasható – beszámoló szerint Erdélyi Lajos, a HM humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: a hadsereg legnagyobb problémája ma a lemorzsolódás, és az, hogy nem képesek vonzerőt teremteni a legfiatalabb generációk számára, ezért teljes változásra van szükség a szervezeti kultúrában. Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese azt említette, hogy a modern haderő „a keleti kultúrával már nem üzemeltethető”, változásra van szükség a „felsővezetői szinttől a végrehajtó állományig”. A workshop egyik résztvevője azt mondta a Népszavának: Böröndi Gábor beszédében azt is egyértelművé tette, hogy valaki vagy hajlandó változtatni, vagy kikerül a HM állományából. Miközben a fórumon nyíltan megújulást sürgettek, lapunkhoz ismét olyan információk jutottak el, hogy még az idén változás várható a honvédelmi miniszteri poszton, mert Benkő Tibort nem feltétlenül tartják alkalmasnak a hadsereg teljes modernizációjának levezénylésére. Ezzel egy időben arról is kaptunk híreket, hogy több jelentős átalakítás jöhet a minisztériumban is. A hozzánk eljutott – és részben már online fórumokon is olvasható – információk szerint még az idén elveszítheti háttérintézményei nagy részét a HM. A harckocsik karbantartásával foglalkozó HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt. és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerülne. Jelenlegi formájában megszűnne a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., melynek térképészeti részét az MH Geoinformációs Szolgálatba integrálnák, a Zrínyi Kiadó további sorsa azonban még bizonytalan. Ezzel a HM önálló külső kommunikációja is megszűnne. Ez már csak azért is érdekes, mert ez volt az egyetlen olyan minisztérium, amelynek nem a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítja a kommunikációját. További változást hozhat, hogy jelenleg viszonylag sok nyugdíjas korú tiszt lát el vezető feladatokat a HM-ben, és őket várhatón nyugállományba küldik. Orbán Viktor egy hónapja már jelentős változtatásokat hajtott végre a HM vezetésében, mennie kellett Kádár Pál közigazgatási államtitkárnak, Sulyok János védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkának továbbá Balog András József jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak. Forrásaink szerint ezek már a további átalakítások előszelét jelenthették, és az érintettek szakterülete is jelzi, hogy elsősorban a HM működésével, a modernizációval kapcsolatban akar változást látni Orbán. – Ebben persze az az ironikus, hogy a legfontosabb döntések, mindenekelőtt a hadibeszerzés ügyei sosem a HM-ben dőltek el, hanem Orbán Viktor közvetlen környezetében, ezekről mi is csak már kész tényként értesültünk – mondta egy volt HM-es vezető, hozzátéve ugyanakkor, hogy a már eldöntött fejlesztések szakmai szempontból szerinte így is nagyon jónak nevezhetők. Úgy tudjuk, az átszervezés előkészítésére már létrejött egy munkacsoport a minisztériumon belül Mogyorósi József Zsolt ezredes, logisztikai csoportfőnök-helyettes vezetésével, a változásokra pedig még idén sor kerülhet. A lapunkhoz eljutott hírekről megkérdeztük a HM sajtóosztályát és a Honvédelmi Dolgozók Szakszervezetét is, de válaszokat nem kaptunk.

Újra napirenden a költözés

Forrásaink szerint ismét aktuálissá vált a Honvédelmi Minisztérium Székesfehérvárra költöztetésének kérdése. Ez már évek óta téma, mivel a Magyar Honvédség Parancsnoksága most is az egykori koronázóvárosban van, nem lenne irracionális döntés, logisztikailag azonban számos nyitott kérdés van még. Az egyik, hogy forrásaink szerint a költözés vélhetően komoly fluktuációval járna, elsősorban a civil állományban. – Szondázták már ezt az ötletet korábban, volt olyan osztály, ahol a dolgozók fele kerek-perec megmondta, hogy semmi kedve családostul Székesfehérvárra költözni, akkor inkább felmond – mondta egy forrásunk.

Reagált Havasi Bertalan

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke – azzal kapcsolatban, hogy még az idén változás várható a honvédelmi miniszteri poszton, mert Benkő Tibort nem feltétlenül tartják alkalmasnak a hadsereg teljes modernizációjának levezénylésére – az atv.hu érdeklődésére csak annyit mondott:  „sajtókacsákkal nem foglalkozunk”.

Frissítve: 2019.09.16. 10:14

Stratégia nincs, de titkosították

Publikálás dátuma
2019.09.16. 06:00
Áprilisi tüntetés a nyelvvizsgatörvény ellen
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Távolról sincs kész az a kormányzati nyelvoktatási tervezet, amelynek kiadását arra hivatkozva tagadta meg a szaktárca, hogy az nem nyilvános – tudta meg lapunk.
Egyelőre nem létezik kidolgozott, a kormány által teljes körűen elfogadott idegen nyelvi stratégia. Annak a dokumentumnak, amit még február elején tárgyalt a kormány, csak egyes részeit fogadták el – derült ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő megkeresésére küldött tájékoztatásából. Ez azért is érdekes, mert amikor a politikus korábban megpróbálta kikérni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a nyelvstratégiát, akkor a tárca ezt arra hivatkozva tagadta meg: a kért adatok további döntések megalapozását szolgálják, ezért tíz évig nem nyilvánosak. A tíz éves titkosítás önmagában abszurd – különösen azért, mert jövőre már kötelező lesz a nyelvvizsga az egyetemi felvételiken –, de úgy meg pláne az, hogy most kiderült: nincs is kész az, amit titkosítottak. Szél szerint jogilag is nonszensz az eljárás, hiszen attól, hogy egy a dokumentum „döntés-előkészítő jellegű” még nem vonja kötelező erővel maga után a nyilvánosságtól való elzárást. A NAIH kereste az Emmi-t és a Miniszterelnöki Kormányirodát, ahol azt közölték, a 2019-2027 közötti időszakra vonatkozó stratégia egyes részeiről még nem született végleges döntés, más részeiről igen, de ezek részleteit sem hozhatják nyilvánosságra a már ismert okok miatt, vagyis hogy „jövőbeni döntések megalapozását szolgálják”.  
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal igyekezett védekezni, hogy a már elfogadott döntésekről tartottak sajtótájékoztatót. Kásler Miklós Emmi-miniszter február közepén jelentette be: a 2020/2021-es tanévtől 9. és 11. évfolyamos diákok két hetes külföldi nyelvtanulási programban vehetnek részt, erre 90 milliárd forintot biztosít az állam. A NAIH felhívta az Emmi és a kormányiroda figyelmét: a stratégia azon részei, amik a sajtótájékoztatón bejelentett intézkedésekre vonatkoznak, már olyan közérdekű adatnak minősülnek, melyek kiadását nem lehet a fentiekre hivatkozva megtagadni. A kormány ennek ellenére továbbra is kitart a saját igaza mellett és nem ad ki semmit. Magyarázatként még hozzáfűzték: ha teljesítenék is az adatkérést, „összefüggéstelen, önmagában értelmezhetetlen adatokat” tudnának csak a képviselőnek megküldeni. Szél Bernadett szerint a kormány ezzel maga ismerte el, a stratégiának nevezett dokumentum mennyire kidolgozatlan. – Nonszensz, amit a kormány művel – vélekedett. Szerinte az is súlyosan jogsértő, hogy a kabinet úgy vezeti be jövőre a kötelező nyelvvizsgára vonatkozó szigorítást, hogy nem gondoskodott arról, hogy a középiskolák képesek legyenek felkészíteni erre diákok tömegeit. Szakmai becslések szerint emiatt jövőre 18-22 ezer diák szorulhat ki a felsőoktatásból. A politikus megpróbálta kikérni a kötelező nyelvvizsga bevezetéséről szóló kormánydöntés konkrét előkészítő-dokumentumait is, de az Emmi ezek kiadását is megtagadta. A képviselő ezért újból a NAIH vizsgálatát kérte.
Szerző

34 éve ápolja ágyhoz kötött fiát, többször is elutasították szociális lakbér-kérelmét

Publikálás dátuma
2019.09.15. 21:12
Képünk illusztráció
Fotó: RENARD / AFP
A debreceni önkormányzat most akár javíthatna is a renoméján, helyette csak vizsgálódik.
Hiába kéri sokadszor, hogy szociális alapú lakbért fizethessen, eddig minden ilyen irányú kérelmét elutasította az önkormányzat. A nő 34 éve ápolja egyedül ágyhoz kötött felnőtt fiát, aki 24 órás felügyeletet igényel. Két éve laknak egy 39 négyzetméteres lakásban, ami ugyan a város tulajdona, de amikor beköltöztek, piaci alapon állapították meg a lakbér összegét. Az esetről az RTL Híradó készített riportot, amiből az is kiderül, hogy miután kifizetik a lakbért, és megveszik mindkettőjük havi gyógyszereit, 10 ezer forint marad a megélhetésükre. A nő ezen szeretne változtatni egy szociális alapon megállapított lakbérrel, de az önkormányzat eddig rendre elutasította kérelmét. Az anya nem adja fel, ismét szociális lakbér-kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. Az RTL megkeresésére a hivatal azt közölte, hogy vizsgálják az ügyet, majd későbbre ígértek tájékoztatást.
Szerző