A jelenleg hatályos Országos Képzési Jegyzéken (OKJ) még szerepel a nevelőszülői képzés, mint az állam által elismert szakképesítés, ám a lapunk birtokába került, a kormány által egyelőre még nem tárgyalt új szakmajegyzéken már sem az alapképzések, sem a részszakképesítések között nem találni. Összességében a gyermekek gondozásával, nevelésével foglalkozó szakképesítések mintegy kétharmada tűnt el: nincs már a listán például csecsemő és gyermekápoló, gyermek intenzív szakápoló, gyermekotthoni asszisztens, de még óvodai dajka képzés sem. Ami maradt: kisgyermekgondozó, -nevelő, gyermek és ifjúsági felügyelő, szociális és gyermekvédelmi szakasszisztens.
Mint ahogyan azt korábban megírtuk, az OKJ átalakításáról szóló, egyelőre még nem nyilvános kormányzati előterjesztés szerint az új jegyzékben összesen 171 iskolában oktatható szakképesítés, 73 részszakképesítés és 13 kulturális és művészeti szakképesítés marad meg a mostani, összesen mintegy 750 képzésből. Ezt a lapunk által most megismert új OKJ-lista is alátámasztja. Az „alapszakmákat” – mint például a villanyszerelő, asztalos – csak az iskolarendszerben, az ezekre épülő specializációkat vagy „szakosító képzéseket” csak felnőttképző intézményekben lehet majd tanulni – utóbbiak listáját viszont nem fogják jogszabályi szinten szabályozni.
Nagy valószínűség szerint utóbbi csoportba kerül majd át azon képzések egy része, amelyeket kivesznek az OKJ-ből – tehát akár a nevelőszülőket is egy OKJ-n kívüli tanfolyamon képezhetik majd. A lapunknak nyilatkozó, az előterjesztést ismerő szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztettek: egyelőre nem világos, ezek a képzések – törvényi szabályozás híján – államilag elismert képesítéseknek tekinthetők-e.
A nevelőszülővé válás útján már eddig is voltak „kiskapuk”: mivel hatalmas a hiány (jelenleg mintegy 5500 nevelőszülő van az országban, miközben a szakellátásban lévő gyerekek száma mintegy 23 ezer), 2014-ben megteremtették a lehetőséget, hogy egy 60 órás felkészítő tanfolyam után is nevelőszülővé válhasson valaki, azzal a feltétellel, hogy az első gyermek kihelyezését követő két évben el kell végeznie az 500 órás OKJ képzést vagy a Központi Oktatási Program alapján szervezett 240 órás nevelőszülői képzést. Nevelőszülő szakképzettséget viszont csak az előbbi ad, utóbbival „képesített nevelőszülőként” gondozhat gyereket, de például külföldön már nem vállalhat ilyen munkát.
– A nevelőszülői képzés kivezetése az OKJ-ból hatalmas presztízsveszteséget jelent az egész szakmának és hátrányos a foglalkoztatás szempontjából is – vélekedett Prokai Judit gyermekvédelmi szakértő, aki korábban maga is részt vett nevelőszülők képzésében. Hangsúlyozta: ahelyett, hogy „gyorstalpaló” tanfolyamokra próbálnák csábítani a leendő nevelőszülőket, inkább a bérezést, a szakmai megbecsülést kellene erősíteni. Egy nevelőszülő „alapdíja” jelenleg a bruttó minimálbér 30 százaléka, vagyis 44 700 forint, ezen felül minden nála elhelyezett gyerek után „kiegészítő díjat” kap, ami a minimálbér 20 százalékát, vagyis bruttó 29 800 forintot jelent.
A nevelőszülők képzésének jövőjével kapcsolatban kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ám cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.
