Utolsó gyomros Kishantosnak: az ellenük küldött őrző-védők bérét is az ökogazdasággal fizettetné az állam

A kormány nem bánik kesztyűs kézzel a gazdákkal, akiknek egyre több ügye Strasbourgban parkol.

"Az ellenünk küldött kigyúrt kopaszok bérét is rajtunk követelik. Ez olyan, mintha az elítélttel fizettetnék ki a hóhért" - így kommentálta Ács Sándorné, a kishantosi ökogazdaság vezetője a HVG-nek legújabb perüket. Ugyanis, mint a lap cikkéből kiderül, szeptember végén kaphat még egy utolsó gyomrost az egykori kishantosi mintagazdaság:

A választások után öt nappal történt akció 117 millió forintos kárt okozott a gazdaságnak. Arról, hogy a földet ekkor ki birtokolhatta jogosan, még bírósági döntés sem született: a tárgyalások két héttel későbbre voltak kitűzve. "A Greenpeace-től és Kishantostól 9 millió forintot követelnek az ellenünk küldött »hadsereg« bérére, és 5 milliót azért, mert a nyertesek önkényesen nem fizettek a pusztítás napjáig bérleti díjat" – magyarázta a lapnak Ácsné.

Emlékeztetőül: az egykori mintagazdaság 452 hektáros területét 2012-ben azzal vette el az állam, hogy a földjeire 10 részre osztva pályázatot írtak ki. 17 per indult az ügyben, és a kishantosiak többet is megnyertek: kimondta a bíróság, hogy az agrártárca képviselői hazugságokkal vádolták a gazdaságot, és hogy olyan is nyert a földpályázaton, aki nem indulhatott volna. Azt már senki nem vizsgálta, hogy okiratot kellett annak hamisítania, aki így jutott állami földhöz. A legfontosabb pereket is elvesztették, pedig volt olyan ügy, amely az Alkotmánybíróságot is megjárta. A Fővárosi Törvényszék azzal kereste meg a testületet, hogy a vonatkozó törvény és kormányrendelet ütközik az Alaptörvénnyel, és sérti az ENSZ Korrupció elleni egyezményét is. Az AB azonban vizsgálat nélkül visszaküldte az ügyet a másodfokú bíróságnak, amely szintén vizsgálat nélkül lezárta azt. Ez az ügy most Strasbourgban parkol.

Földet, de csak bizonyos gazdáknak

Nem csak a kishantosi mintagazdaság került padlóra a "Földet a gazdáknak" árverései után: Hortobágyon többezres juhállomány maradt legelő nélkül, és majdnem szétszedték a mezőhegyesi Ménesbirtokot is. A szintén nagyobb sajtóvisszhangot kapott bábonymegyeri ügyben a gazda ugyan idén megnyerte a perét, de közben annak költségei miatt szinte mindenét eladta.

Több földügy is a strasbourgi bíróságon parkol arra várva, hogy döntést hozzanak az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Így a Hortobágyról kiebrudalt gazdák ügye, de két másik eset is itt parkol, írja a lap: ketten is a 2014-ben hatályba lépő jogszabályi változás miatt fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel a vonatkozó törvény magánszerződéseket írt felül. Néhány tízhektáros terület holtig tartó haszonélvezetéről van szó, amelyeket magánszemélyek kötöttek egymással, és azok úgy váltak semmissé, hogy a szerződő felek nem akarták ezt.

A kormány 2010 után azt hangsúlyozta, hogy a kis- és középbirtokot támogatják, ennek megfelelően szerintük erre is tettek intézkedéseket, de közben az adatok szerint 2016 és 2019 között az egyéni gazdaságok száma hozzávetőleg 30 százalékkal csökkent. Az pedig, hogy ebben az időszakban a felére csökkent a 2500 hektár feletti területet használó gazdaságok száma, csak szemfényvesztés, hiszen például ekkor állt fel tucatnyi céget bekebelezve a Mészáros Lőrinc féle Talentis Agro Holding nevű óriás.