Az Európai Tanács két napja még fokozta a magyar kormányra nehezedő nyomást, a konzervatív pártcsalád felől viszont az enyhülés jelei érkeznek, ily módon Orbán Viktor újból beleszólhat az uniós politikába. Olyannyira, hogy valamelyik embere még vezető pozíciót is kaphat a Néppártban. A hivatalos állásfoglalás az EPP részéről az, hogy a novemberben megüresedő alelnöki poszt a Fideszt illeti meg, noha a párt tagságát az EP-választás előtt felfüggesztették, a többi közt a magyar igazságügy reformja miatt, illetve azért, hogy javuljanak a régi-új frakcióvezető, Weber esélyei a Bizottság elnöki tisztére.
Ám most úgy néz ki, hogy leomlik a tűzfal, hiszen Járóka Lívia már korábban alelnök lett Strasbourgban, de igazából a novemberi szavazás mutatja meg, miként is áll a viszony az európai kereszténydemokraták és a magyar tagpárt között. Nagyjából akkor lát majd napvilágot a Bölcsek Tanácsának jelentése arról, mennyire vannak összhangban a magyar közállapotok a Néppárt értékeivel. Egyes sajtóértesülések szerint az értékelés igencsak kedvező lesz Orbán számára. De már fontos jelzés lesz Trócsányi László meghallgatása is. Az EPP meglehetősen visszafogottan áll hozzá a kérdéshez, mondván, hogy a jelölt még csak nem is tagja a Fidesznek, bár sok más képviselő meg akarja buktatni a vitatott magyar igazságügyi változások véghezvivőjét. Weber tegnap korrekt eljárást sürgetett a leendő biztos részére.
Két napja az Európai Tanács ülésén a franciák és a németek jelezték, hogy fennmaradtak aggályaik a magyar jogállam miatt, ennek megfelelően voltak agresszívak a hivatalos magyar képviselők az üléstermen kívül. De Finnországgal az élen más tagállamoknak is elegük van a magyar demokrácia visszaszorulásából. A helyzet kényes Orbán szemszögéből, mert az ellenfelek láthatóan el vannak szánva arra, hogy szükség esetén akár a pénzcsapot is elzárják. A német vezetés egyértelműen azt akarja, hogy egy új mechanizmus segítségével a demokratikus normák teljesítésétől tegyék függővé a brüsszeli anyagi támogatásokat.
Németország amellett van, hogy az új rendszerben a Bizottság javasolja a pénzek megvonását, ha valamely tagállam módszeresen megsérti a jogállamot és utána az Európai Tanácsban automatikusan menjen át az indítvány, ha csak nem szavaz ellene 15 olyan tagállam, amely az európai lakosság legalább 65 százalékát képviseli. Bennfentesek szerint a magyarok és a lengyelek ezzel szemben azt akarják, hogy minden esetben minősített többség hagyja jóvá az előterjesztést. Akkor ugyanis könnyebb volna megszervezni a blokádot. Brüsszelben abból indulnak ki, hogy a viszály a jövő év 2. felében, tehát a német EU-elnökség idején csúcsosodik ki.
Az Európai Néppárt elhalasztotta a vitát a Fidesznek juttatandó poszt ügyében. A magyar párt a visszatérésre készül, ennek megfelelően szeretne magának magas tisztséget a konzervatívok vezetésében. A megbízatásra erősen hajtott egy máltai politikus is, de ő a végén bedobta a törülközőt, mert érzékelte, milyen vehemensen tiltakoznak ellene Orbán barátai, főként a CDU-CSU-ból. A részletekről tudni kell, hogy a magyar párt - 13 képviselővel - jelentős kontingenst alkot a frakción belül. E pillanatban senkit sem jelölt az EPP elnökségébe, de még tisztázni kell a tagságát.
A CEU rektorhelyettese azt mondja, hogy az oktatás szabadsága mindenütt válságba került, nem csupán Magyarországon, ahol kétségtelenül elnyomó rendszer van hatalmon. Ám itt már az EU-nak kell lépnie. Líviu Matei szerint ékesen igazolja ezt, hogy még arra sincs egységes meghatározás, mit is jelent a tanszabadság, így azután a Bizottság a CEU kiebrudalása miatt kénytelen volt a kereskedelmi szolgáltatások megsértésére hivatkozva az Európai Bírósághoz fordulni. Ily módon látnivaló, hogy egyúttal szellemi válságról is szó van. Ennélfogva közös európai irányelv szükségeltetik. Mert nem elegendő csupán a nemzeti szabályozás, olyan mechanizmust kell kidolgozni, amely lehetetlenné teszi, hogy a kormányok jogtalanul beleavatkozzanak az oktatásba. Hiszen például egy külföldi diák hiába akar a Közép-Európai Egyetemen gender tanulmányokat folytatni, a hatalom betiltotta a tárgyat.
A professzor jelezte, hogy az egyetem nem jószántából költözött Bécsbe, ám ott alapképzést is nyújt, mert az osztrák törvények ezt megkövetelik. A diákok egynegyedét már ennek megfelelően veszik fel. Egyébként a botrány jót tett az intézmény hírnevének a tudományos világban, arról nem beszélve, hogy emelkedett a felvételre jelentkezők száma. Gond viszont, hogy Ausztriában sokkal magasabbak a megélhetési költségek. Ezért máris 50 százalékkal megemelték a PhD-hallgatók ösztöndíját. Az iskola kiadásai előreláthatólag ugyanennyivel nőnek, de pár éven belül bizonyosan megkétszereződnek. Egy-két terület marad Budapesten, viszont nagy kérdés, miként alakul a politikai légkör, és hogy milyen területeket lehet Magyarországon tanítani.
A francia elnök azt akarja, hogy a párizsi parlament vitassa meg a bevándorlás igencsak kényes kérdését, vagyis visszatér kedvenc témájához a haladó erők és a nacionalisták ellentétéhez. A hatalom azzal indokolja elhatározását, hogy végre szembe kell nézni a helyzettel, mert a jelenség nagy tömegeket sodort a szélsőjobb felé az eltelt évtizedek során. Napjainkban pedig ugyan ötödére esett vissza a migránsok száma 2015-höz képest, ám Franciaországban ugyanebben az időszakban kétszer annyian kértek menedéket. A legtöbben Afganisztánból, Grúziából, Albániából és két afrikai államból, ám az afgánokat leszámítva a többiek nem háborús övezetből érkeztek.
Beavatottak szerint Macron bízik abban, hogy országa kivételt képez Európában. Az államfő figyeli, mi történik a szomszédos országokban és úgy gondolja, hogy ha nem foglalkoznak ezzel a témával, akkor annak az lehet az eredménye, hogy populisták kerülnek kormányra, mint Olaszországban, illetve a szélsőjobb destabilizálja a helyzetet, ahogyan azt az AfD teszi a németeknél. Illetve ha a félelem beeszi magát a lelkekbe, akkor a dolgok odáig juthatnak, mint az orbáni Magyarországon, ahol pedig alig van migráns.
Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy fura szövetség van kialakulóban a szélsőjobbos Osztrák Szabadságpárt, az osztrák szociáldemokraták burgenlandi tagozata, valamint az Orbán-rezsim között, miután éppen a szombaton esedékes ausztriai választás finisében látogatott el Budapestre az FPÖ új elnöke, valamint a legkeletebbi tartomány SPÖ-s főnöke. A magyar kormányfő a közelgő helyhatósági választások előtt egy sor külpolitikai sikert könyvelhet el, ideértve Trócsányi László biztosi jelölését. Hiszen a politikus az igazságügyi tárca élén kulcsszerepet töltött be a jogállam lebontásában. Ám az csupán szépségfolt lehet a 2. legkorruptabb uniós tagállamban, hogy jól menő ügyvédi irodája jó pár hivatalos megbízáshoz jutott.
A kommentár idézi a Spiegelt, amely rossz viccnek nevezi, hogy az a valaki lenne illetékes a nyugat-balkáni országok, így Macedónia felvételének előkészítésében, akit felelősség terhel a korrupció miatt elítélt volt macedón Budapestre szöktetéséért és a menedékjog megadásáért. Nem csoda, hogy a magyar ellenzék kétségbe van esve. De Orbán nem csupán von der Leyennel, hanem a már említett két osztrák politikussal, Hoferral és Doskozillal is a lehető legnagyobb mértékben elégedett lehet. Elképzelhető, hogy a Szabadságpárt vezére Orbán akar lenni osztrák módra? Ami pedig a burgenlandi első ember és az FPÖ, illetve Orbán enyelgését illeti, az úgy vonulhat be a történelembe, mint tőrdöfés a szociáldemokraták és minden szavazatért harcoló elnökük hátába.
Intő jel mindenki számára, hogy lengyel populisták a szocializmus bukása után 30 évvel átírják a történelmet, egészen pontosan az ország háborús szerepét manipulálják politikai megfontolásból – mutat rá vendégkommentárjában a Gazeta Wyborcza egyik újságírója. A PiS oly mértékben avatkozott be az érintett gdanski múzeum életébe, hogy a két éve megnyílt intézmény négy alapító történésze kénytelen volt bírósághoz fordulni szerzői jogai megsértése miatt. A PiS ugyanis úgy vélte, hogy a kiállítás nem szentel kellő figyelmet a nemzet háborús helytállásának, ideértve a zsidók mentését, ám ily módon a párt mártírnak tünteti fel az országot.
A populista történetírás azt mondja az embereknek, főleg saját híveinek, amit azok hallani akarnak a múltról. Nem sokat törődik a bonyolult összefüggésekkel, még kevesebbet az egykori események sötét fejezeteivel. De hát ez esetben nem is az a cél, hogy tanuljunk a történtekből. Alighanem egyedülálló Európában, hogy a bíróság kénytelen foglalkozni egy múzeummal, mert az a kormány szerint nem a megfelelő mértékben méltatja a nemzetet. Az egész olyan, mintha a történelemnek csupán egyetlen, fekete-fehér olvasata volna és azt a jobboldali kormány szabná meg. Aki másként ítéli meg a dolgokat, az közellenség, a jövő havi választások előtt. Pedig itt a közös értékekről van szó, és mindenkinek oda kell figyelnie, akinek fontos a sokszínűség és a szólásszabadság.
Európai képviselők részéről felzúdulást váltott ki, hogy az unió bankfelügyeletétől 8 év után a nagy nemzetközi bankokat tömörítő lobbicsoporthoz igazol át a magyar Farkas Ádám. A szakember, aki korábban a PSZÁF elnökeként dolgozott, az Európai Pénzpiacok Szövetségének vezérigazgatója lesz, jövő februárban veszi át új tisztségét.
Az ellenzők szerint azonban nem szokás, hogy valaki közvetlenül egy olyan intézményhez menjen, amelynek tevékenységét eddig felügyelte, annál is inkább, mert az új helyen a régi hivatalánál kell kilincselnie, hogy megfelelő szabályok szülessenek a bankok számára. Épp ezért eddigi munkaadója több feltételhez kötötte a váltást, ám az ellentábor úgy látja, hogy a kikötések meglehetősen felületesek, nem zárják ki az érdekütközést és az egész ügy csak árt az EBF tekintélyének.
