A tunéziai választási bizottság kedden megerősítette, hogy Kaisz Szaíd jogászprofesszor és a korrupciós vádakkal bebörtönzött Nabíl Karui médiamágnás jutott be a tunéziai elnökválasztás második fordulójába. A testület bejelentése megerősítette a vasárnap kiadott exit-pollokat és a hétfői részeredményeket.
Szaíd a szavazatok 18,4 százalékát szerezte meg, míg Karui a voksok 15,6 százalékát. A további 24 jelölt közül, akik között szerepeltek előző kormányfők, valamint az eddigi miniszterelnök, egy korábbi elnök és a védelmi miniszter is, Abdel-Fattáh Muru, a befolyásos mérsékelt iszlamista Ennahda mozgalom helyettes vezetője végzett a harmadik helyen a voksok 12,9 százalékával.
Az Európai Uniós választási megfigyelő missziója üdvözölte Tunéziát az elnökválasztás első fordulójának megszervezése alkalmából, ami – mint fogalmaztak – „békés és rendezett” környezetben zajlott le, dacára az alacsony választási részvételnek és a jelöltek közötti egyenlő feltételek hiánya miatt.
Castaldo azonban megjegyezte: „bár elismerjük az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét, a misszió megfigyelte, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az összes jelölt folytathassa kampányát az egyenlőség elvének tiszteletben tartásával, ahogyan azt a tunéziai törvény előírja”, utalva ezzel Karuira.
A választások előtt kevéssé ismert Szaíd egy alkotmányjogi professzor, aki egy szerény, a finanszírozást és a nyilvánosságot nélkülöző kampányt folytatott, konzervatív társadalmi nézeteket hangoztatva, és a 2011-es felkelés alapelveihez való visszatérést szorgalmazva.
Ezzel szemben Karui egy jól ismert, de ellentmondásos személyiség, aki egy nagyobb hírtelevízió tulajdonosa, valamint egy olyan nagy jótékonysági szervezet alapítója, amely kifejezetten a tunéziai szegények helyzetére összpontosít.
Karuit a választások előtt hetekkel őrizetbe vették egy pénzmosással és adócsalással kapcsolatos ügyben, amelyet három évvel ezelőtt indított el független, az átláthatósággal foglalkozó szervezet.
A médiamágnás tagadja bűnösségét, támogatói pedig politikai manipulációnak tulajdonítják őrizetbe vételét. Karui így nem tudott részt venni a szavazás előtti televíziós vitákban, választási megfigyelők pedig aggályuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a választópolgárok nem tudták meghallgatni kampányát.
Széles körben úgy tartják, hogy Tunézia az egyetlen valódi sikertörténete a 2011-es arab tavasznak, amelynek során elűzték a hatalomból az autokratikus eszközökkel irányító Zin el-Abidin ben Ali elnököt, aki 1987 óta állt az állam élén. Az országnak új alkotmánya lett, és 2011-ben, majd 2014-ben is demokratikus választásokat tartottak.
Az arab tavasznak köszönhető politikai előrelépéseket azonban nem kísérte gazdasági fejlődés, és az utóbbi években egyre nőtt az elégedetlenség, sokasodtak az utcai tüntetések, miután egyetlen kormány sem volt képes rendezett viszonyokat teremteni a gazdaságban.
Az országban október 6-án parlamenti választásokat is tartanak.
