333,66 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.09.18. 08:27
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel: az euróhoz és a dollárhoz képest gyengült, míg a svájci frankkal és a japán jennel szemben erősödött.
Az euró 333,66 forinton forgott reggel hét óra körül, 14 fillérrel emelkedett az árfolyama a kedd esti 333,52 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 301,33 forintról 301,44 forintra erősödött, míg a svájci franké 303,57 forintról 303,42 forintra gyengült.
A jent 2,7870 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,7876 forinttal.
Az euró 1,1065 dolláron forgott szerda reggel, 0,05 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,03 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0997 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9937 frankot adtak, 0,07 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,08 százalékkal drágult a dollár, szerda reggel 108,20 jent ért.
Szerző

Lesz, aki 168 ezres nyugdíjkorrekciót kap, másoknak 2400 forint sem jut

Publikálás dátuma
2019.09.18. 08:11
Illusztráció
Fotó: Népszava
Hetvenszeres különbség is lehet a visszamenőleges nyugdíj-korrekció értékében, kilenc ember örülhet a maximális összegnek.
A múlt héten derült ki, hogy milyen mértékű infláció sújtotta a nyugdíjasok fogyasztását -ez alapján határozhatják meg novemberben, hogy a nyugdíjra jogosultak mekkora mértékű visszamenőleges korrekcióra számíthatnak. Ez úgy határozható meg, hogy a 12 hónapra felszorzott különbség adja majd ki a járandóságra vetítve a nyugdíjkorrekció összegét.
Az átlagos nyugellátás, havi 135 ezer forint esetén 11 800 forintos kiegészítésről beszélhetünk, azonban akárcsak a bérek esetében az átlag ebben az esetben is széles spektrumot foglalhat magába - figyelmeztet elemző cikkében az mfor.hu.
A pénzügyi portál a Népszava értesülésére hivatkozva közli a legfrissebb adatokat a nyugdíjak megoszlását illetően. Eszerint 17 777-en 28 500 forint alatti ellátásban részesülnek, 28 981-en 28 500 és 49 999 forint között, 532 803-an 50 ezer és 99 999 között, 809 879-en 100 ezer és 149 999 között, 373 958-an 150 ezer és 199 999 között, 220 301-en 200 ezer és 299 999 forint között, 31 762-en 300 ezer és 399 999 között, 4998-an 400 ezer és 499 999 között, 1373-an 500 ezer és 999 999 között, 23-an 1 millió és 1 999 999 közötti összeget kapnak, 9-en pedig 2 millió forint feletti ellátásban részesülnek. 
Ha a nyugdíjkategóriák felső határát tekintjük, akkor kiderül, hogy azok, akik legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot kapják ellátásként, maximum 2394 forintos korrekcióban részesülhetnek. A Magyar Államkincstár közlése alapján 17 777 ellátásban részesülő esetében ez a helyzet. A nyugdíjminimum és az 50 ezer forint közötti ellátásban részesülők - szám szerint 28 981 személy - helyzete sem jobb, hiszen ők legfeljebb 4200 forintos korrekcióban részesülhetnek. Ez pedig a két fenti csoporttal számolva azt jelenti, hogy 
46 758 ellátott még havi 5000 forintnyi kiegészítésben sem reménykedhet novemberben.

Egészen megdöbbentő a helyzet akkor, ha a legmagasabb ellátásokat vizsgáljuk meg – írja a lap. Összesen 32 olyan nyugdíjas van Magyarországon, akik egymillió forint feletti nyugdíjban részesülnek, közülük 9-nek az ellátása a 2 millió forintot is meghaladja. Mivel pontosan nem ismert, mi a legmagasabb összegű nyugdíj Magyarországon, azzal biztosan nem lehet hibázni, 
ha a 2 millió forintra számoljuk a nyugdíjkorrekciót, ami 168 ezer forint. Vagyis még a jelenlegi átlagos nyugdíjnál is nagyobb összeget kap egyszerre kézhez az a 9 személy, akinek járandósága eléri a 2 millió forintot.

Szerző

A sor végén kullogunk – Újratárgyalnák a minimálbért

Publikálás dátuma
2019.09.18. 06:00

Fotó: Népszava
A tavalyi két éves megállapodás ellenére újranyitná a tárgyalásokat a minimálbérről a szakszervezeti szövetség. Mielőtt még végleg leszakadunk Európától.
Újratárgyalná a tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), Kordás László elnök ezért kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását a Pénzügyminisztériumnál – tudta meg a Népszava. A tavaly év végén elfogadott bérmegállapodás az idei és a jövő évre vonatkozóan is 8-8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést rögzített, és szintén 8 százalékban határozták meg az általános béremelésre vonatkozó ajánlást is. Ennek megfelelően a minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra nő. Kordás László szerint azonban a gazdaság eddigi teljesítményére vonatkozó elemzések azt mutatják: jóval nagyobb, 10 százalék feletti béremelésre is lehetőség lett volna már az idén is. Így jövőre kétszámjegyű emelést szeretnének. A MASZSZ vezetője egyébként ezen az állásponton volt már a tavalyi bértárgyalásokon is, ezért – bár a kormány igyekezett azt propagálni, hogy a teljes munkaadói és munkavállalói oldal megegyezett - nem is írta alá a két évre szóló bérmegállapodást. Az előrejelzések szerint körülbelül 10 százalékos béremeléssel számolhatnak a magyar munkavállalók az idén, ami Kordás László szerint visszaigazolja a szakszervezeti szövetség korábbi álláspontját. A kormány szándékosan alulbecsülte a várható béremelkedés mértékét. Az elmúlt tíz év tapasztalata alapján a kormányzati ciklus első felében visszafogja ugyanis a bérnövekedést, hogy a második felében, a választásokhoz közeledve nagyobb keresetemelkedésnek adjon teret. Majd az egészet elinflálja – vázolta a szakszervezeti vezető. Mindennek az eredményeként a bérek reálértéke 1 százalékkal elmarad a tíz évvel ezelőttihez képest, amit nemhogy bérrobbanásnak, de még egy pukkanásnak sem lehet nevezni – fogalmazott Kordás László. Márpedig így Magyarország egyre jobban lemarad a bérversenyben, a Visegrádi országok mind jóval nagyobb ütemben emelték a legkisebb fizetéseket az elmúlt években. 
Mint arra az mfor.hu elemzése is rámutatott: idővel a román és a horvát minimálbérhez képest is leszakadhatnak a magyar legkisebb keresetek, így nemcsak a régióban, de az Európai Unióban is a magyar minimálbér lehet a sereghajtó. A lengyel kormány a napokban a korábbinál is nagyobb, 14 százalékos minimálbér-emelést kezdeményezett, így Lengyelországban jövőre több mint 198 ezer forintnak megfelelő zloty lesz a legkisebb bér. A szlovákok várhatóan 11, a csehek 4 százalékkal emelnek majd. Jövőre így a lengyel minimálbér 31, a szlovák 20, a cseh 12 százalékkal lehet magasabb, mint a magyar, a román pedig csak 2 százalékkal marad el. Az sem mindegy, mennyit vonnak el adó formájában a minimálbérből. A KPMG Minimum Wage Survey elemzése alapján legnagyobb mértékű, 41,5 százalékos elvonás Romániában terheli a legkisebb bért, Magyarországon 34 százalékot tesznek ki a különféle adók és járulékok. A lengyelek viszont csak 21, a szlovákok 16, a csehek pedig 14 százalékot vesznek el. Vásárlóerő paritáson ráadásul végképp sereghajtó a magyar minimálbér: noha nominálisan alacsonyabb a román nettó minimálbér, Romániában több terméket lehet vásárolni belőle, mint a itthon a magyar minimálbérből. Mindeközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatná egy európai minimálbér bevezetését. Igaz, az elképzelés részleteiről egyelőre nem sokat tudni. A különböző gazdasági fejlettségű régiókban egy teljesen egységes minimálbér valószínűleg nem volna járható út, de van olyan elképzelés, miszerint az átlagkereset 60 százalékát kellene elérniük a legkisebb fizetéseknek. Az arány Magyarországon jelenleg 41 százalék. Egy ilyen elképzelés megvalósítása tehát bőven 200 ezer forint feletti magyar minimálbért jelentene. Ezt Kordás László szerint el is kellene érni, különben menthetetlenül leszakadunk a régiótól.  A munkaadók ugyanakkor minden minimálbér-emelésnél panaszkodnak, hogy nem tudják kigazdálkodni annak fedezetét, a szakszervezet ezért az adócsökkentést és a progresszív adózás bevezetését is szükségesnek tartja. Elképzeléseik szerint a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak személyi jövedelemadó mentesnek kellene lennie, afölött 500-600 ezer forintig pedig 9 százalékos adókulcsot vetnének ki. Az ennél nagyobb kereseteknél pedig maradna a jelenlegi 15 százalékos adókulcs – magyarázza Kordás László. Így a magasabb bérből élők nem veszítenének jelenlegi pozíciójukból, a kisebb keresetűek fizetéséből viszont több maradna meg a zsebekben. A fenti európai folyamatok és a magyar gazdaság előrejelzettnél jobb teljesítménye miatt a tavalyi két éves bérmegállapodás újragondolására van szükség – összegezte a MASZSZ elnöke. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke viszont meglepődött a felvetésen, amelyet egyelőre korainak is tart. Mint lapunknak elmondta: a tavaly kötött bérmegállapodás tartalmaz egy olyan kitételt, miszerint a béremelés mértékét felül lehet vizsgálni, ha bizonyos gazdasági paraméterek a megállapodásban tervezetthez képest másképpen teljesülnek. A bérmegállapodás 2,7 százalékos inflációval, 3,9 százalékos GDP-növekedéssel, valamint 2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol az idei évre nézve. Újratárgyalni akkor lehet a jövő évi összegeket, ha a végleges mutatók legalább 1 százalékkal eltérnek az előrejelzéstől, vagy a három mérőszám összesen legalább 2 százalékos eltérést mutat. Mindezek alakulásakor egész éves adatokat kell vizsgálni, azaz az újratárgyalás legkorábban decemberben lenne időszerű – hangsúlyozta Rolek Ferenc. Leszögezte: amennyiben viszont nem változnak érdemben az előrejelzett számok, akkor nem érdemes újranyitni a bértárgyalásokat, az MGYOSZ nem lesz ebben partner.    

Rezeg a léc – jöhet az újratárgyalás

Akár össze is jöhetnek a jogilag szükséges előfeltételek a tavalyi bérmegállapodás felülvizsgálatához, ugyanis a jegybank legfrissebb számításai szerint az idei termelékenység a tervezett 2,9 százalékkal szemben csak 1,9 százalékkal növekszik, vagyis kerek egy százalékpontos az elmaradás. A gazdasági növekedésben ennél kisebb az eltérés, az elemzők szerint 4,5-4,2 százalékra teszik az idei várható GDP-bővülést a tervezett 3,9 százalékkal szemben, míg az infláció a tervezett 2,7 százalékkal szemben 3,2 százalék lehet – itt is 0,5 százalékpont az eltérés. P. Zs.

Szerző
Frissítve: 2019.09.18. 07:24