Előfizetés

Lesz, aki 168 ezres nyugdíjkorrekciót kap, másoknak 2400 forint sem jut

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.18. 08:11
Illusztráció
Fotó: Népszava
Hetvenszeres különbség is lehet a visszamenőleges nyugdíj-korrekció értékében, kilenc ember örülhet a maximális összegnek.
A múlt héten derült ki, hogy milyen mértékű infláció sújtotta a nyugdíjasok fogyasztását -ez alapján határozhatják meg novemberben, hogy a nyugdíjra jogosultak mekkora mértékű visszamenőleges korrekcióra számíthatnak. Ez úgy határozható meg, hogy a 12 hónapra felszorzott különbség adja majd ki a járandóságra vetítve a nyugdíjkorrekció összegét.
Az átlagos nyugellátás, havi 135 ezer forint esetén 11 800 forintos kiegészítésről beszélhetünk, azonban akárcsak a bérek esetében az átlag ebben az esetben is széles spektrumot foglalhat magába - figyelmeztet elemző cikkében az mfor.hu.
A pénzügyi portál a Népszava értesülésére hivatkozva közli a legfrissebb adatokat a nyugdíjak megoszlását illetően. Eszerint 17 777-en 28 500 forint alatti ellátásban részesülnek, 28 981-en 28 500 és 49 999 forint között, 532 803-an 50 ezer és 99 999 között, 809 879-en 100 ezer és 149 999 között, 373 958-an 150 ezer és 199 999 között, 220 301-en 200 ezer és 299 999 forint között, 31 762-en 300 ezer és 399 999 között, 4998-an 400 ezer és 499 999 között, 1373-an 500 ezer és 999 999 között, 23-an 1 millió és 1 999 999 közötti összeget kapnak, 9-en pedig 2 millió forint feletti ellátásban részesülnek. 
Ha a nyugdíjkategóriák felső határát tekintjük, akkor kiderül, hogy azok, akik legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot kapják ellátásként, maximum 2394 forintos korrekcióban részesülhetnek. A Magyar Államkincstár közlése alapján 17 777 ellátásban részesülő esetében ez a helyzet. A nyugdíjminimum és az 50 ezer forint közötti ellátásban részesülők - szám szerint 28 981 személy - helyzete sem jobb, hiszen ők legfeljebb 4200 forintos korrekcióban részesülhetnek. Ez pedig a két fenti csoporttal számolva azt jelenti, hogy 
46 758 ellátott még havi 5000 forintnyi kiegészítésben sem reménykedhet novemberben.

Egészen megdöbbentő a helyzet akkor, ha a legmagasabb ellátásokat vizsgáljuk meg – írja a lap. Összesen 32 olyan nyugdíjas van Magyarországon, akik egymillió forint feletti nyugdíjban részesülnek, közülük 9-nek az ellátása a 2 millió forintot is meghaladja. Mivel pontosan nem ismert, mi a legmagasabb összegű nyugdíj Magyarországon, azzal biztosan nem lehet hibázni, 
ha a 2 millió forintra számoljuk a nyugdíjkorrekciót, ami 168 ezer forint. Vagyis még a jelenlegi átlagos nyugdíjnál is nagyobb összeget kap egyszerre kézhez az a 9 személy, akinek járandósága eléri a 2 millió forintot.

Ujjlenyomattal lehet bejutni a Tiborcz-cég Andrássy úti luxuslakásába

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.18. 07:50
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Orbán Viktor vejének vállalkozása csak úgy ontja a főként ingatlanüzlettel foglalkozó kft-ket, amelyek legalább 6,8 milliárdnyi hitelt vettek fel projektjeikre.
Új céget hozott létre szeptember elején a Tiborcz István nevével fémjelzett BDPST –DFP-Parkingot. Ezzel már 17-re nőtt a Tiborcz érdekeltséghez köthető vállalatok száma, amik szinte mind ingatlanvásárlással és értékesítéssel foglalkoznak, írja a hvg.hu. A portál ennek apropóján arról is beszámol, hogy a vállalkozáscsoport megvett egy palotaszintet az Andrássy úton; erről eddig sok mindent nem lehetett tudni, de a BDPST holnapjáról kiderül, hogy egy 
480 négyzetméteres luxuslakást csináltak belőle, 8 szobával, 4 fürdőszobával, ujjlenyomatos belépő rendszerrel, és egy komplett okosrendszerrel.

Ott van továbbá a majdnem 3 ezer négyzetméteres turai kastély, amit hosszú távon rendezvényhelyszínként és szállodaként hasznosítanának, "ugyanakkor az épület és a kastélypark nyílt napokon látogatható lesz a nagyközönség számára is." Utolsó, honlapjukon is feltüntetett projektjük pedig az 5631 négyzetméter alapterületű, Szabadság téri Adria-palota, amelynek egy jelentős részét ugyancsak megvásárolták, a palotából irodák, üzlethelyiségek és lakások lesznek.
A BDPST projektjeinek egy bizonyos részét hitelből finanszírozzák. Az Átlátszó korábban azt írta, a turai Schossberger-kastélyrekonstrukciót menedzselő TRA Real Estates Kft. három szerződés alapján jutott 1,9 milliárd forinthoz a Gránit Banktól. A hvg.hu újra megnézte a nyilvántartást, és azt találta, hogy szeptember elején ehhez jött még egy újabb 550 miliós hitel, ugyanonnan. Az Andrássy úti palotaszintet rejtő Downtown Development szintén felvett 400 millió forint kölcsönt a Gránit Banktól. A Dorottya-ház megvásárlásával kapcsolatos projektre ezen felül 4 milliárd forintot adott a Takarékbank. Ez így egyben pedig 6,85 milliárd forintot jelent. 
Itt pedig a Tiborcz-cégek listája: 1. IBC Real Estate 2. IBC-Projekt 3. BDPST 4. G2G 5. TRA Real Estate (Turai Kastély) 6. Downtown Development (Andrássy úti palotaszint) 7. Bellevue Development 8. Bellavista Apartments 9. BDPST Ingatlanfejlesztő 10. Z18 Ingatlanhasznosító 11. DFP-Parking 12. Longoria Holding 13. BDPST Hotel 14. BPA 116 15. Dorottya Investments (Dorottya-ház) 16. Hotel VSGRD 17. Bár-Co

Betegbiztonság: bárkit érhet ellátási baleset

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.09.18. 07:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mennyire van biztonságban a beteg az orvosi kezelések alatt? Mit tehetnek a rendszer szereplői az ellátási (orvosi) hibák elkerüléséért? – egyebek mellett ezekre a kérdésekre próbáltak válaszokat találni a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja által szervezett Betegbiztonsági Konferenciáján kedden a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) székházában.
A betegbiztonság 1999-ben az egyesült államokbeli Institute of Medicine jelentése után került a figyelem középpontjába, e dokumentumban szerepelt először az a becsült adat, miszerint 44-98 ezer amerikai hal meg évente nem kívánt események miatt. Az ellátási hibák pontos számáról nincs adat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a fejlett országokban – így Magyarországon is – minden tizedik kórházi felvétel után kialakulnak olyan nem várt események, mint például, hogy nem a megfelelő beavatkozást kapja valaki. Vagy nem akkor, és nem az előírt dózisban kapja meg a beteg a gyógyszerét, illetve figyelmetlenség, gondatlanság áldozatává válik. Valószínűleg ilyen ellátási hiba okozhatta annak az idős orvosnak a halálát is, akinek történetét az Index idézte a minap. A doktor annak a kórháznak a parkolójában esett el, ahol korábban maga is vezető orvosként dolgozott. Ám hiába volt nyilvánvaló, hogy beütötte a fejét, infarktus gyanútól kezdve altatófüggőségig kapott kezelést, és végül 3 nap múlva meghalt. Hét évvel ezelőtt a szegedi gyermekgyógyászati klinikán, egy 13 éves gyereknek a vénás injekciót tévedésből a gerinccsatornájába adták be. A gyerek meghalt, az egyetemi klinika pedig elismerte a felelősségét. Az egykori ÁNTSZ adatai szerint is például a hazai kórházi fertőzések fele alapos kézmosással elkerülhető lenne. Az ellátási hibák növekedésében jelentős szerepet játszik a kórházak „elszegényedése” is. – Nincs elég szakember, sok a korszerűtlen eszköz, és a legtöbb kórházban hiányzik a klíma is. Ez utóbbi pedig nem segíti a kórházi fertőzések mérséklését. Ilyen körülmények között a kórházi vezető pengeélen táncol, és nincs túl nagy eszköztára – derült ki Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökének előadásából. Ismét emlékeztettet arra, hogy ideje szembenézni a valósággal, észszerűsíteni kell az ellátórendszert, és olyat kell kialakítani, ami a hazai finanszírozási körülmények és a meglévő szakemberekkel működtethető. A betegutak optimalizálását sürgette Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, aki szerint nagy ellátócentrumokkal biztosítható az ellátási hibák minimalizálása. Az ilyen centrumokban van esélye annak, hogy kellő gyakorlatot szerezzen az orvos ahhoz, hogy a legnehezebb helyzetekben is a lehető legjobban reagáljon. A kisebb ellátóhelyeken nagyobb a szövődmények, az ellátási hibák kockázata – mondta.