Közvetlenül károsíthatja a magzatot a belélegzett szennyezett levegő

Publikálás dátuma
2019.09.18. 09:59

Fotó: ROSLAN RAHMAN / AFP
Egészen a magzatot védő méhlepényig eljuthat a várandós nők által belélegzett szennyezett levegő - derült ki egy új tanulmányból.
Az autókból, gyárkéményekből és egyéb forrásokból származó apró részecskékkel teli szennyezett levegő minden ember egészségére veszélyt jelent, a várandós nők esetében a koraszüléssel és az alacsony születési súllyal is összefüggésben áll. Ennek okát egyelőre nem tudják biztosan a kutatók, de az egyik elmélet szerint a részecskék leülepednek a kismamák tüdejében, és potenciálisan ártalmas gyulladást eredményeznek.
Belga szakemberek most egy másik lehetséges magyarázatot ismertettek a Nature Communications című folyóiratban. Egy újfajta szkennelési technikát alkalmazva újdonsült édesanyák placentáján egyfajta részecskeszennyeződést, koromszerű lerakódást figyeltek meg. A Hasselti Egyetem kutatói szerint a részecskék a méhlepénymagzathoz legközelebbi részén halmozódtak fel, közel a köldökzsinórhoz. 
A minták 10-10 olyan édesanyától származtak, akik erősen szennyezett, illetve kevésbé szennyezett területen éltek. Minél magasabb levegőszennyezettségnek volt kitéve az édesanya a terhesség ideje alatt, annál nagyobb mennyiségű részecskét számoltak össze a kutatók a placentán.
A Pittsburghi Egyetemen szakértője, Yoel Sadovsky ugyan nem vett részt a vizsgálatban, de annak eredményeit kommentálva elmondta, hogy azok nem bizonyítják, hogy a korom áthatolt a placentán és elérte a magzatot, vagy hogy a lerakódásnak bármilyen negatív hatása lenne. A szakértő szerint ugyanakkor már önmagában az fontos felfedezés, hogy a lerakódás jelen van a placentán. Hozzátette: 
"a következő kérdés az, hogy mekkora mennyiség kell ezekből a szénrészecskékből ahhoz, hogy kárt okozzanak".

 Állatokon végzett korábbi vizsgálatok során a kutatók már felismerték, hogy a részecskék képesek eljutni a placentához, ám a mostani tanulmány volt az első, amely emberi méhlepénynél is kimutatta a jelenséget.
Szerző

A kínaiaknak is lehet Loch Ness-i szörnyük

Publikálás dátuma
2019.09.17. 18:08

Fotó: VICTOR HABBICK VISIONS/SCIENCE P / AFP/Science Photo Library
Egy Loch Ness-i szörnyhöz hasonló lény hozta izgalomba a kínai közösségi médiát: a furcsa, hosszú, fekete élőlényt a Jangce folyóban videózták.
A pénteken az internetre felkerült szemcsés, rossz minőségű képeken úgy tűnik, mintha egy vízi élőlény farka jelenne meg a Jangce folyóban. A felvételt, amely a kínai Sina Weibo mikroblogon került nyilvánosságra, a hétvégén már sok millióan látták, és folyik a találgatás. Szakértők is megszólaltak a kérdésben, bár sokan úgy vélik, a jelenségnek valószínűleg valamilyen egyszerű magyarázata van – olvasható a BBC News honlapján.
A felvétel Hopej tartomány nyugati részén fekvő Jicsangnál készült, a Három-szurdok-gát közelében. A videón feltűnő lény olyan, mintha egy óriási angolna vagy kígyó úszna a folyó felszíne alatt. Vang Csun-fang professzor, a Huacsung Mezőgazdasági Egyetem munkatársa kizárta, hogy valamilyen új fajról lenne szó, szerinte a képeken „egyszerű vízi kígyót” látni. Egyes vélemények szerint az olyan külső tényezők, mint a szennyezés közrejátszhat abban, hogy a tengerikígyók extrém nagyra nőjenek meg.
Vannak, akik szerint az sem biztos, hogy élőlény látszik a képeken. A népszerű The Paper hírportálon egy másik felvétel látható, amelyen egy hosszú, fekete valami mozog a vízben, ami kevésbé tűnik élőnek. A megkérdezett biológus, Ting Li véleménye szerint nem hal, vagy kígyó látszik a képeken, inkább egy „vízben lebegő tárgy”. Közben egy újabb fotó is feltűnt a neten, amely egy parti kövekre kivetődött hosszú fekete dologról készült, ami további találgatásokra adott okot.
Egyesek úgy vélik, a helyi önkormányzat áll a rejtély mögött, amely ilyen fogással akarja a turistákat a környékre vonzani. Mások a felvételek minőségén mulatnak, hiszen a képek nem tükrözik a Kínában már elérhető, kitűnő felvételeket készítő okostelefonok tudását. „A szörnyek mindig csak akkor tűnnek fel, amikor kevés a pixel” – viccelődött egy hozzászóló.
A 6300 kilométer hosszú Jangce Ázsia leghosszabb, a világ harmadik leghosszabb folyója. A környezetszennyezés az utóbbi években komolyan érintette a vizét, és ezt élővilága is megsínylette. A legnagyobb élőlény, amely a Jangce folyóban él jelenleg, a kínai óriásszalamandra, amely az 1,8 méter hosszúságot is elérheti. Ez a faj is súlyosan veszélyeztetett, főleg a környezetszennyezés miatt.
Szerző

Felfedezték a világ legnagyobb kétéltűjét

Publikálás dátuma
2019.09.17. 16:00

Fotó: Cyril Ruoso/Biosphoto / AFP
Két új óriásszalamandra-fajt azonosítottak brit zoológusok, egyikük a világ legnagyobb kétéltűfaja lehet.
A kutatók a londoni Természettudományi Múzeumban őrzött, a 20. század eleje óta gyűjtött 17 egyed DNS-ét elemezték és két új óriásszalamandra-fajt azonosítottak. Egyik új faj a világ legnagyobb kétéltűje a tanulmány szerint. A Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) kutatócsoportjának tanulmány a Nature Ecology and Evolution című szaklap keddi számában jelent meg.
A kihalás fenyegette kínai óriásszalamandra (Andrias davidianus) régebben Kína középső, déli és keleti területein volt elterjedt. Korábban egy fajnak vélték, az új tanulmány szerint azonban három különböző fajról van szó. A múzeumi példányok DNS-e és vadon élő szalamandrák szövetmintái alapján három eltérő genetikai ágat azonosítottak Kína különböző folyamaiban és hegységeiben. A három ág eléggé eltér egymástól, annyira, hogy három fajt képviseljen: az Andrias davidianust, az Andrias sligoit és egy harmadik, még el nem nevezett fajt.
Az egyik újonnan azonosított fajról, a dél-kínai óriásszalamandráról (Andrias sligoi) már az 1920-as években felmerült, hogy új faj lenne. A feltételezést egyetlen különös egyedre alapozták, amely 20 évet élt a londoni állatkertben, majd a múzeum gyűjteményébe került. Akkor elvetették az ötletet, most azonban ugyanennek a példánynak a segítségével bizonyították, hogy új fajhoz tartozik. Az egyed majdnem kétméteresre nőtt, a faj a jelenleg élő nagyjából 8000 kétéltűfaj legnagyobbika lehet a világon.
A kínai óriásszalamandrák száma drámaian csökkent, főként túlzott vadászatuk miatt.
Szerző