Gyerekeket erőszakolt, de azért megtarthatja érdemkeresztjét a bicskei otthon volt igazgatója

Publikálás dátuma
2019.09.18. 09:52

A nyolc év fegyházra ítélt Vásárhelyi János továbbra is a Magyar Bronz Érdemkereszt tulajdonosa marad - derül ki Áder János hivatalának válaszából.
A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatóját, Vásárhelyi Jánost jogerősen nyolc év fegyházra ítélte a Győri Ítélőtábla a gondozására bízott gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények miatt. Emellett nyolc évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A volt igazgató 2000-ben Bicske Város Díszpolgára címet, 2016-ban Magyar Bronz Érdemkeresztet kapott, Budapest pedig 2015-ben Bárczi István Díjjal ismerte el munkásságát. A 168 Óra az ítélet nyomán annak járt utána, hogy a jogerős ítélet fényében a volt igazgatótól visszavonják-e kitüntetéseit. 
Amikor megkérdezték a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy kezdeményezi-e a hivatal Vásárhelyi János bronz érdemkeresztjének visszavonását, azt a választ kapták, hogy
„az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés f) pontja, illetve a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény alapján a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza Magyarország állami kitüntetéseit. A hatályos szabályozás alapján állami kitüntetés visszavonására nincs mód.”

A Btk. mást mond

Ez a válasz azonban törvényi ellentmondást rejteget - jegyzi meg a lap. A 2011-es törvény, amely a kitüntetésekről is rendelkezik, valóban nem tér ki a kitüntetés visszavonására. 2008-ban egy módosítás nyomán ugyan belekerült az, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrendet, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet, valamint a Nagy Imre Érdemrendet vissza kell vonni attól, aki arra érdemtelenné válik. Ezen az Orbán-kormány változtatott, így jelenleg annak ellenére nincs rendelkezés az állami kitüntetések visszavonásáról, hogy 
a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 61. paragrafusában előírja, hogy közügyektől eltiltott személy nem kaphat belföldi kitüntetést. Továbbá a közügyektől eltiltott az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, valamint címzetes rendfokozatát, amelynek elnyerését a rendelkezés kizárja.

Az újságazt is megkérdezte a Köztársasági Elnöki Hivatalól , hogyan lehet feloldani a törvények közötti ellentmondást – erre azonban még nem kaptak választ.
2016-ban a Népszava a Bayer Zsoltnak adott lovagkereszt kapcsán még arról számolt be, hogy az állami kitüntetés visszaadása és visszavonása a jelenlegi szabályozások értelmében nem lehetséges. A Jobbik abban az évben kezdeményezte, hogy módosítsák a rendeletet, hogy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltektől vissza lehessen venni a kitüntetést. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes viszont közölte, hogy a szabályozás alapvető szempontja, hogy az elismeréseket nem lehet visszavonni és nem lehet posztumusz odaítélni.  
Szerző
Frissítve: 2019.09.18. 10:09

Súlyosan rákkeltő anyaggal szennyezett fekélygyógyszert hívnak vissza a patikákból

Publikálás dátuma
2019.09.18. 09:43

Olyan anyaggal szennyezett a Ranitic, amit a laboratóriumi patkánykísérleteknél használnak daganatképzésre.
Újabb gyógyszert, ezúttal a Ranitic 150, 300, valamint a Ranitidin 1A Pharma 150, 300 mg filmtablettát, valamint vonta ki a forgalomból nitrozamin szennyezés miatt a hazai gyógyszerhatóság. Ezt a készítményt az orvos túlzott gyomorsav termelődéstől szenvedőknek és a fekélybetegeknek írja fel az orvos.  A szennyezést a svájci gyógyszerügyi hatóság azonosította a gyógyszer egyes tételeinek vizsgálatakor. A gyógyszer forgalomban lévő tételeinek forgalomból történő kivonását maga a gyártó kezdeményezte.   Tavaly június végén hívott vissza a patikákból 27 fajta valsartan tartalmú vérnyomáscsökkentőt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), mert alapanyaguk a gyártás során nitrozaminnal szennyeződött. Ez az egyes ipari folyamatokban melléktermékként képződő szerves vegyület erősen mérgező, rákkeltő anyag, olyannyira, hogy a laboratóriumi patkánykísérleteknél használhatják daganatképzésre. Akkor az OGYÉI a betegeknek azt javasolta, hogy aki a rákkeltő anyaggal szennyezett gyógyszert szedte, egyelőre ne hagyja abba a terápiát, de egy hónapon belül konzultáljon orvosával a készítmény cseréjéről. A betegeknél lévő szennyezett orvosságokból legfeljebb két bontatlan dobozt a patikák blokk nélkül is visszaváltották.   A szennyezéssel most érintett készítménnyel kapcsolatban a hivatal azt írja, hogy az intézkedés miatt a ranitidin-tartalmú készítmények átmenetileg nem érhetők el kereskedelmi forgalomban. Helyett számos más hatóanyagot tartalmazó gyógyszer alkalmazható hatásosan a panaszok kezelésére, ezért az javasoljuk, hogy a betegek a keressék fel kezelőorvosukat vagy gyógyszerészüket. A Ranitic filmtabletta gátolja a gyomorsav túlzott termelődését, segíti a savtúltengés által okozott gyomor- és nyombél-elváltozások gyógyulását és csökkenti a fájdalmat. Ezt a gyógyszert általában a fekélybetegek szedik.
Szerző
Frissítve: 2019.09.18. 11:36

A Fidesz szerint botránykeltés, hogy az ellenzék a klímaváltozásról tárgyalna

Publikálás dátuma
2019.09.18. 08:47
Az Országgyűlés rendkívüli ülése 2019. május 17-én - a Fidesz ekkor is távolmaradásával tüntetett
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Rendkívüli parlamenti ülést hívott össze az ellenzék, de a kormánypárt máris kampányt emleget.
Az ellenzék szerdán tesz kísérletet egy rendkívüli klímaügyi parlamenti ülés megtartására, amit a kormánypártok kampányfogásként értékelnek - írja az MTI. A házelnök - Országgyűlés honlapján elérhető - napirendi javaslata alapján a rendkívüli ülés 10 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd várhatóan véget is ér, mivel nem áll majd rendelkezésre a napirend elfogadásához szükséges többség.
 Az LMP augusztus végén jelentette be, hogy kezdeményezi a parlament rendkívüli ülésének összehívását, amelyen tájékoztatást vár a kormánytól Magyarország klímaügyi vállalásairól. A rendkívüli ülés összehívását az LMP-s képviselők mellett támogatták a Párbeszéd-, a DK-, a Jobbik-frakció tagjai, valamint MSZP-s és független képviselők is.  
Az ellenzék a szeptember 23-i ENSZ-klímacsúcs miatt tartaná fontosnak az ülés megtartását, képviselőik szeretnék ugyanis megvitatni a kormány klímacsúccsal kapcsolatos álláspontját, valamint azt, hogy Magyarország milyen kötelezettségeket vállal 2030-ig a klímaváltozás megfékezése és az alkalmazkodási feladatok terén.

A Fidesz-frakció a kezdeményezésre adott reakciójában arra hívta fel a figyelmet, hogy ellenzék tavaly december 12-re is rendkívüli, "halasztást nem tűrő" parlamenti vitanapot kezdeményezett az éghajlatváltozásról, majd képviselőik részt sem vettek rajta. "Ez is bizonyítja, hogy most is csak kampányülésről és hangulatkeltésről van szó" - fogalmazott a kormánypárti képviselőcsoport, amelnyek értékelése szerint az ellenzék csak "botránykeltéssel" foglalkozik, és kampánycélokból akarja összehívni az Országgyűlést. 
Azt már nem tették hozzá, hogy a kormánypárt éppen 2018. december 12-án, szavazókártyák nélkül fogadta el a német foglalkoztatóknak kedvező túlóratörvényt és a közigazgatási bíróságok felállítását, az ellenzék obstrukciója és parlamenti tiltakozóakciója ellenére is – ami miatt aztán komoly országos tüntetéssorozat kezdődött. Ebben a helyzetben pedig érthetővé válik az is, hogy az ellenzék miért nem vett részt higgadtan a rendkívüli klímaülésen, amit a Fidesz talán más indoklással, de sejthetően ugyanígy megakadályozott volna.
Szerző