Nem jó, de nem tragikus: a Fidesz el sem ment a klímaváltozásról szóló vitanapra

Publikálás dátuma
2019.09.18. 11:59
Szél Bernadett független képviselő mutatja az üres padsorokat- ennyire érdekelte a Fideszt a klímaügyi vitanap
Fotó: Szél Bernadett/ Facebook
A kormánypárt távollétével demonstrálta, mennyire foglalkoztatja a globális felmelegedés.
Nem okozott meglepetést a Fidesz-KDNP, szokásukhoz híven nem vettek részt azon a rendkívüli parlamenti ülésen, amit az ellenzék kezdeményezett a klímaváltozás témájában - mivel magát a felvetést is botránykeltésnek tartották. A szinte üres parlamentről Szél Bernadett független képviselő posztolt a Facebookon fotót.  Szél lapunkak nyilatkozva botrányosnak nevezte a kormánypárti eljárást - mint mondta, a fideszesek és a magukat zöldnek mondó kereszténydemokraták a napirend előtti felszólalások alatt sem mutatkoztak,
pedig a globális klímaváltozás olyan kérdés, amiben egy oldalon kell állnunk, amiből nem lenne szabad pártpolitikát csinálni.

Megmondtam nekik, hogy ha már ellenzéki programra nem akarnak eljönni, akkor szervezzék ők meg klímavitát, ezen ne múljon – jegyezte meg a képviselő. Szél Bernadett amiatt is aggódik, hogy csak az utolsó pillanatban derült ki: Áder János is részt vesz majd szeptember 23-án az ENSZ New York-i klímacsúcsán, ám még most sem nyilvános, miről fog ott beszélni.
Az ellenzék felvonult a rendkívüli ülésre, Tóth Bertalan, az MSZP elnöke beszédében hangsúlyozta, a Fidesz homokba dugja a fejét klímaügyben, és a csernobili sorozat Gyatlov főmérnökéhez hasonlóan kezelik a válságot, mondván: „A helyzet nem jó, de nem is tragikus”. Tóth a kreténség netovábbjáként emlegette ezt a hozzáállást – hogy miközben a Földünk tüdeje, Amazónia lángol, Kósa Lajos szerint csak a bozót ég. Az MSZP elnöke úgy vélte, a kormány és Orbán köre egyértelműen érdekelt a minél több földgáz, olaj és szén felhasználásában, és ezért  is fúrták meg az uniós klímatervet. A megoldást a pártelnök az októberi önkormányzati választásokban látta, ami szerinte valódi esély az ország zöldebbé, demokratikusabbá válásához.
Szerző

Pintér Sándor nem vizsgáltatta a botrányos szoftverbeszerzéseket

Publikálás dátuma
2019.09.18. 11:23

Fotó: Népszava
Hiába a nemzetközi botrány, a Belügyminisztérium nem rendelt el belső ellenőrzést a Microsoft-ügyben.
Nagyon úgy tűnik, hogy Pintér Sándor hivatalát teljesen hidegen hagyja a Microsoft korrupciós botránya. Pedig lenne okuk a gyanakvásra, hiszen a felügyeletük alá tartozó rendőrség olyan szinten érintett ügyben, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet, az U.S. Securities and Exchange Commission (SEC)  jelentésében név szerint, példaként említette az ORFK 2014-2015 tartott szoftver licencszerződéseit – Hadházy Ákos képviselő pedig fejelentést is tett a gyanús beszerzés miatt.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a belügyminiszter csuklóból, sablonszöveggel hárította az ORFk ügyeire vonatkozó ellenzéki érdeklődést. A Népszava közérdekű adatigénylésére ugyanakkor már valódi választ küldött a BM. Kérdéseinkre – zajlott-e átvilágítás a minisztérium alá tartozó NISZ Zrt. és az ORFK licencvásárlásaival kapcsolatban, és milyen eredményre jutottak ennek során – a tárca csak ennyit írt: 
„A Belügyminisztérium nem indított vizsgálatot a Microsoft szoftver-licensz beszerzések ellenőrzése tárgyában.”

A NAV-ot sem izgatja túlzottan

Nem csak Pintérék döntöttek úgy, hogy házon belül nem érdemes nézelődni, a Pénzügyminisztérium alá tartozó NAV sem tartotta fontosnak, hogy vizsgálatot indítson saját beszerzéseik ügyében – annak ellenére, hogy az amerikai SEC az adóhatóság egyik beszerzésével illusztrálta a Magyarországon feltárt korrupciós szisztémát.
Belső ellenőrzés tehát nem zajlik, nyomozás viszont igen; a Közonti Nyomozó Ügyészség folytatja, „különösen jelenős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt”. Igaz, ez csak második nekifutásra, Hadházy jelzése után sikerült, mert az ügyészség az Microsoft-ügyben beadott tavalyi feljelentést még bűncselekmény hiányában utasította el.

Szisztematikus túlárazás zajlott

A Microsoft-ügy 2019 nyarán dagadt botránnyá – miután az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) és a tőzsdefelügyelet (SEC) nyilvánosságra hozták jelentéseiket és a Microsofttal kötött peren kívüli megállapodás szövegét. Ezekből kiderült, hogy a Microsoft magyar leányvállalatának és viszonteladóinak egyes alkalmazottai szisztematikusan részt vettek állami közbeszerzések lezsírozásában, túlárazásában, illetve állami tisztviselők megvesztegetésében. A Microsoft végül több milliárd forintnak megfelelő büntetést és kártérítést fizetett ki az amerikai hatóságoknak, más következménye azonban nem volt az ügynek.

Szerző
Frissítve: 2019.09.19. 10:32

Most a hyperjet kavart vihart a Balatonon

Publikálás dátuma
2019.09.18. 10:30

Fotó: Facebook
A jelenlegi szabályozás nem tud mit kezdeni a gyorshajókkal.
Noha a tóparti önkormányzatok többsége, valamint megannyi balatoni civil szervezet nemet mondott a magyar fejlesztésű elektromos jet-skire, azaz véleményük szerint a turistacsalogató látványosságként bejelentett jármű sokkal több kárt okoz, mint amennyi pluszt jelent. Nyáron egy, az e-jetnél is nagyobb, hangosabb és erősebb hajó jelent meg a tavon: a hyperjet. A látványos száguldásra, hirtelen manőverekre, merülésre, helyben fordulásra, s akár 90 kilométer/órás tempóra is képes, 880 lóerős, több tonnás, vízsugárhajtású hajó, mely csaknem száz liter dízelt fogyaszt óránként az interneten látható kisfilmeken valóban különleges attrakciót jelent, ám arról már erősen megoszlanak a vélemények, hogy éppen ez hiányzik-e a Balatonról. Turisztikai szakemberek szerint feltétlenül, hiszen a vendégkör igényli az újfajta, XXI. századi szolgáltatásokat. Ám azt is elismerték, a jelenlegi szabályozás nem tud mit kezdeni a gyorshajókkal. Noha a motorcsónakokat és más belső égésű motorral hajtott kishajókat már több, mint harminc éve kitiltották a tóról - ugyanis nemcsak balesetveszélyesek, de környezetszennyezőek is –, a hatályos törvényben nem szerepelnek a nagy teljesítményű elektromotorral hajtott járművek. Pedig az elektromos járművek ugyanúgy felkavarják a sekély tóban az iszapot, aminek komoly következményei lehetnek. A nagy sebességgel száguldó járművek nyomában oldalirányba hosszan elhúzódó hullámzás alakul ki, melynek hatása két méter mélyen is érződik, jelentősen befolyásolva az víz alatti élővilágot és helyi áramlásokat. A hajó tulajdonosa szerint viszont a kifejezetten a magyar tengerre tervezett kishajó kialakításánál minden európai és magyar hajózási előírást teljesítettek, s ezeket a hatóság is jóváhagyta, a jármű motorjai pedig a 2020 után életbe lépő károsanyag-kibocsátási előírásoknak is megfelelnek. A Hyperjettel csak a parttól legalább egy kilométerre végzik az extrém hajóztatást. A hatályos jogszabály szerint a Balatonon, a Velencei-tó és a Fertő tó teljes területén, továbbá a Ráckevei-Dunaág és a Tisza-tó külön jogszabályban meghatározott részein belső égésű motorral hajtott kishajót és csónakot üzemeltetni tilos, kivéve a hajózási hatóság által kiadott üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízijárművek esetében. Az üzemeltetési engedélyeket egy évre, meghatározott hajóra, meghatározott tevékenységre adja ki a hatóság. A Hyperjet közforgalmú személyszállításra kapta meg az engedélyt májustól szeptember végéig. S akár egyetlen szezon alatt is behozhatja az árát, hiszen a cirka százmilliós hajó naponta akár kétmillió forintos bevételt is hozhat az üzemeltetőjének. A hazai jet-ski szövetség szerint az ilyen járműveket nem szabadna a Balatonra engedni, ezeknek olyan kis tavakon van helye, ahol nincsenek fürdőzők és horgászok. A vitorlázók sem örülnek, szerintük nagyteljesítményű motoros hajókat csak mentési, vízügyi és rendészeti feladatok ellátására lehetne használni. A Facebookon a nyaralók is tiltakozó akciót indítottak, többek között a hajó hangereje miatt: akadt olyan hozzászóló, aki szerint a jármű keltette zaj körülbelül a háromszorosa a repülőkének…
Szerző
Frissítve: 2019.09.18. 11:28