Megállította a balatoni algásodást a szeptemberi hideg

Publikálás dátuma
2019.09.19. 13:30

Fotó: Skovalsky
A lehűlés következtében drasztikusan csökkent a rendkívüli algásodás a Balatonon, ennek ellenére a szakértők igyekeznek kideríteni jelenség pontos okát.
Az ősz eleji lehűlés következtében drasztikusan csökkent a csaknem negyvenéves rekordot megdöntő algásodás mértéke a Balatonon. A mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja, vagyis az algatömeget mutató érték elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. A jelenség fő oka az üledékből felszabadult foszfor lehetett – írta a Balaton.hu.
A szeptember eleji lehűlés megállította az algák szaporodását

– mondta Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) kutatója.

A helyzet gyors javulása azonban nem jelenti azt, hogy nem kell kideríteni a nyárvégi rendkívüli algainvázió okát – hangsúlyozta a kutató. 

A víz minősége nem romlott

A Balaton déli partján üzemelő 59 természetes fürdőhely vízminőségének vizsgálatai szeptember első napjaiban sem mutattak olyan értékeket, ami alapján a fürdőzés egészségügyi kockázatot jelentett volna - közölte a Somogy Megyei Kormányhivatal. A Zala Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a szezon során egy alkalommal jeleztek fürdővíz-elszíneződést. Ekkor az illetékes hatóság valamennyi engedélyezett strandon elvégeztette a szükséges vizsgálatokat, az eredmények azonban nem haladták meg a jogszabályban meghatározott szintet.
Szerző
Témák
Balaton alga

Októberben kezdődik a veszettség elleni rókavakcinázás

Publikálás dátuma
2019.09.19. 11:54

Fotó: Andrej Shapran/Sputnik / AFP
Idén ősszel is immunizálják veszettség ellen a vadon élő rókákat, az érintett térségekben ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el - közölte a Nébih.
A déli és keleti megyékben október 5-én kezdődő immunizálás során a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről dobják le. A művelet a sűrűn beépített övezeteket nem érinti.
Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó pontos időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzatok adnak tájékoztatást. A pontos információkról az önkormányzati hirdetőtáblákról lehet informálódni, a külterületeken pedig plakátok figyelmeztetik a kirándulókat - írta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleményében.
A veszettség fő fenntartói a vörös rókák, amelyek hazai állománya mintegy 75 ezer egyedre becsülhető. A vakcinázási programra a betegség megelőzése érdekében van szükség, a veszettség ugyanis a vadon élő és a házi emlősállatokra egyaránt veszélyt jelent. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, de a macskáknak is ajánlott. 
A Nébih vizsgálatai alapján az elmúlt években a rókák mintegy háromnegyede ette meg a csalétket a vakcinázott területeken. Ennek köszönhetően veszettség nagyon ritkán fordul elő, emberi megbetegedésre már huszonöt éve ne volt példa.
Bővebb információ a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján található.
Szerző

Visszaküldték a vadonba a 250 kilométert kóborló pingvint

Publikálás dátuma
2019.09.18. 15:15

Fotó: HANDOUT / AFP
Felerősítettek és visszahelyeztek a vadonba egy Ausztráliában partra vetődött pingvint, amely mintegy 250 kilométeres kimerítő utat tett meg szülőhelyétől, Új-Zélandtól.
A fjordlandi, más néven szélescsőrű pingvint Melbourne-től délre, a Lorne nevű üdülőhely sziklás tengerpartján fedezték fel pár hónapja. A melbourne-i állatkert gondjaiba vette a félméteres madarat, amely olyan elcsigázott és alultáplált volt, hogy csak fokozatosan lehetett újra hozzászoktatni a táplálékhoz és a folyadékhoz. Miután sikerült felerősíteni, apránként hozzászoktatták a tengervízhez is, hogy megerősödjenek az izmai is.
A viszontagságos utat megtett tengeri madarat két hónapig tartó lábadozás után szerdán, a Victoria állam partjainál fekvő Phillip Island egyik strandján tették ki újra a szabad természetbe egy mikrochippel ellátva, hogy követni tudják a mozgását.
"Kemény az élet az óceánon, de reméljük, hogy megtalálja az utat vissza Új-Zélandra, és kicsinyei születnek majd"

- mondta az állatkert főállatorvosa, Michael Lynch.

 A szélescsőrű pingvinek arról ismertek, hogy táplálék után kutatva képesek nagyon hosszú távolságokat megtenni a tengeren. Néha olyan sokáig tartózkodnak a vízben, hogy kagylók telepednek meg rajtuk.
Szerző