Elfogyott a türelem: országos szociális sztrájk lesz október 10-én

Publikálás dátuma
2019.09.20. 09:30

Fotó: AFP
A kormány becsapta a dolgozókat, egyetlen márciusi ígéretét sem teljesítette, ezért munkabeszüntetést készít elő két szakszervezet.
Bírósághoz fordult a sztrájk jogszerűsége és a még elégséges szoláltatás megállapítása érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), miután a tavasszal velük tárgyaló humántárca két fontos vállalása közül egyik sem valósult meg. Egy nappal a március 14-re meghirdetett országos közszolgálati sztrájk előtt a szociális ágazatot irányító Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hivatalos sztrájktárgyaláson ígéretet tett rá, hogy április 30-ig megteremti a jogalapját a szociális területen dolgozók kollektív szerződésének, továbbá június 30-ig kidolgoz egy többéves bérfelzárkóztatási programot, ezért a két szakszervezet ebben az ágazatban felfüggesztette a sztrájkot. Csak az önkormányzati dolgozók és a kormányzati igazgatás alkalmazottai körében tartottak munkabeszüntetést egy tisztességes béremelésért, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozásáért, és egy egységes érdekegyeztető fórumért, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény dolgozókra hátrányos pontjainak megváltoztatásáért. A 800 ezer embernek segítő nagyjából 90 ezer főt foglalkoztató szociális terület szakszervezeteinek optimizmusát erősítette, hogy Simon Attila, a tárca szociális ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára április közepén arról tájékoztatta őket: elkészült egy javaslat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő intézmények kollektív szerződéséről, amit az érdekvédők válaszlevélben üdvözöltek. Ez volt április 25-én, azóta hiába keresték a minisztériumot, többé nem állt velük szóba a kormány. Elfogyott a türelem – mondják az MKKSZ és a SZÁD vezetői, s ezt szeptember 10-én levélben is megírták Kásler Miklós miniszternek, de tőle sem kaptak semmilyen reakciót. Ezért a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordultak, annak kimondását várva, hogy a felfüggesztett sztrájk folytatása a kormány hozzáállása miatt jogszerű. A beadványhoz csatolt mellékletben javaslatot tettek a következő területek még elégséges szolgáltatásaira egy kétórás figyelmeztető sztrájk, egy ötnapos és egy ennél is hosszabb munkabeszüntetés esetére: • Gyermekjóléti Szolgálatok és Központ • házi segítségnyújtás • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és diszpécserszolgálat • szociális alapszolgáltatás • hajléktalanok nappali ellátása • szakosított ellátás bentlakásos intézményekben A javaslat szerint vészhelyzetben mindent elkövetnek így is, hogy az ellátottak jobban legyenek vagy orvosi segítséget kapjanak, a sztrájkról előre értesítik őket. A házi segítségnyújtásban a gyógyszereket szétosztják, de például ágyneműt csak akkor cserélnek, ha az nagyon szennyezett, 5 napos vagy hosszabb munkabeszüntetésnél bevásárolnak a gondozottnak, a halaszthatatlan hivatalos ügyeit is elintézik, de dohányárut, szeszesitalt nem vesznek. A jelzőrendszeres segítségnyújtás gyakorlatilag nem változik, mert vészjelzsekor természetesen mindent megtesznek, a hajléktalanok nappali ellátásában azonban a kétórás figyelmeztető sztrájk esetén csak felügyeletet biztosítanak, hosszabb távon viszont bezárnák az intézményt. Az olyan szociális alapszolgáltatásoknál, mint a falugondnoki szolgálat, ilyenkor teljesen leállna a munka, a bentlakásos intézményekben ritkulna a nem veszélyt elhárító feladatok elvégzése, például a fésülés, borotválás. Mivel nem kiszámítható a bírósági döntés időpontja, a két szakszervezet ugyan október 10-re hirdeti meg a szociális sztrájkot, de ha eddig az időpontig nem kapnak választ, készek elhalasztani a munkabeszüntetést a Szociális Munka Napját követő munkanapra, vagyis november 13-ra, vagy az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság többi szakszervezetének esetleges sztrájknapjára. A sztrájk folytatását bejelentő közleményükben úgy fogalmaznak: az MKKSZ és a SZÁD nem hagyja, hogy a kormány mint munkaadó a legkiszolgáltatottabb és segítségre szoruló magyar polgárokat segítő szociális dolgozókat éhbérért dolgoztassa.
Frissítve: 2019.09.20. 10:00

Handó a saját javaslatait teszteli a bírókon

Publikálás dátuma
2019.09.20. 08:15

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Ugyan nem kötelező a kitöltése, de nem is anonim az az elektronikus kérdőív, amelyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke küldött ki a napokban a bírósági dolgozóknak.
Handó Tünde ugyanis, mint arra az Országos Bírói Tanács (OBT) felhívta a figyelmet, a bírósági intraneten kéri ki kollégái véleményét. Az OBT szerint Handó utólag így támasztaná alá saját korábbi módosító javaslatait.
Egy általunk megkérdezett bíró azt mondta, tudomása szerint nem kötelező az online kérdőív kitöltése, de amikor ő arra a gombra nyomott, hogy később tölti ki, a számítógép megjelenítette személyes adatait, emailcímét és jelszavát is. Ebből arra következtet, hogy a kérdőívet kitöltők anonimitása legalábbis nem biztosított. Kérdésünkre nem tudta megmondani, hányan tölthették ki a kérdőívet ennek ellenére is, ő maga azonban egyetlen ilyen bírósági dolgozót sem ismer. Noha a kérdőív kitöltése nem kötelező, az Azonnali.hu szerint a Fővárosi Ítélőtábla elnöke, Riba Csilla már kérte az ítélőtáblán dolgozó bírókat, hogy válaszoljanak a kérdésekre. A portál úgy tudja, más bírósági vezetők is küldtek levelet beosztottaiknak.
A kérdőív a következő négy kérdésből áll: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az OBT-ben valamennyi törvényszék, ítélőtábla és a Kúria önálló képviselettel kellene rendelkeznie?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy az OBT tagjai a legdemokratikusabb úton, közvetlenül az összbírói értekezleteken, illetve a Kúria teljes ülésén kerüljenek megválasztásra?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető a jövőben ne lehessen az OBT tagja?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy az OBT-nek jelenlegi tagjai kitölthessék mandátumukat?”
Handó a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt módosítaná, a 15 taggal működő OBT létszámát 26-ra emelné, a tagok megválasztását pedig a mai elektori rendszer helyett az egyes törvényszéki, ítélőtáblai és kúrai összbírói értekezletekre bízná, s valamennyi törvényszék, ítélőtábla és a Kúria is "képviselettel" rendelkezne a tanácsban. Az OBT szerint Handó javaslatainak célja a testület hatékonyságának csökkentése, a mai tagok ellehetetlenítése. Ráadásul a negyedik kérdés ellentétes a törvény rendelkezésével, az OBT választott tagjai ugyanis nem visszahívhatók.  

Répássy Árpád lehet az utód

Egyedüliként a Miskolci Törvényszék elnöke, Répássy Árpád pályázott az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesi tisztségére. A Handó által kiírt pályázat július 30-án zárult, az OBH elnökhelyettesét az OBH elnökének javaslatára az államfő nevezi ki határozatlan időre. Répássy Árpád, aki a fideszes politikus Répássy Róbert unokatestvére, egyike a Handóhoz leginkább lojális bíróknak. Az általános elnökhelyettesi poszt eddig nem létezett az OBH-ban, ezért is gondolják sokan, kinevezése esetén Répássy lehet a 2022. január 1-jén lejáró mandátumú Handó utódja az OBH elnöki székében.

Szerző
Témák
bíróságok OBH OBT

Földes György: vereség, győzelmi eséllyel

Publikálás dátuma
2019.09.20. 07:30
A tegnapi ítélettel sem zárult le a több szálon futó, bonyolult ügy
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egyezséget ajánl a Politikatörténeti Intézet az államnak: a baloldali szellemi műhely mintegy 2,5 milliárdos jóvátétel fejében kész elköltözni az Alkotmány utcából.
A bíróság év elején – nem jogerős döntésében – elfogadta a kormány érvelését, és kimondta, hogy az állam egyoldalúan felmondhatja a Politikatörténeti Intézettel (PTI) kötött ingatlanhasználati szerződést. A PTI fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön helybenhagyta az első fokon hozott döntést, ám annak indoklását megváltoztatta. Földes György, a PTI ügyvezető igazgatója a határozat kihirdetése után bizakodóan nyilatkozott lapunknak. A PTI ezt a pert elvesztette ugyan, de az ítélőtábla indoklása – mondta Földes – „nem zárja ki a győzelem lehetőségét”. Ahogyan arról a Népszava rendszeresen beszámolt, évek óta bonyolult pereskedés zajlik: az állam egyetlen fillér kártalanítás nélkül utcára akarja tenni a PTI-t az általa használt értékes Alkotmány utcai ingatlanból. A kormány tervei szerint ebbe a Kossuth térnél lévő épületbe (ahol bezárásáig a Néprajzi Múzeum is működött) költöztetik majd a Kúriát. Több szálon fut az ügy. Az állam korábban próbálta elérni, hogy a PTI záros határidőn belül hagyja el az épületet, az ingatlan kiürítése iránt indított pert azonban a bíróság felfüggesztette. Elsősorban a kiürítés elrendelése szempontjából volt fontos, milyen határozatot hoz a Fővárosi Ítélőtábla az ingatlan használati jogára vonatkozó eljárásban. Varga István, az államot képviselő ügyvéd a mostani döntést követően kérdésünkre közölte, hogy kérni fogják a kiürítési per folytatását, utána „el kellene távoznia az alperesnek” (azaz a PTI-nek) az ingatlanból. A jogi helyzet szerinte teljesen világos. „Nem kéne ezt a háborút folytatni, szerintem ez csak időhúzás” – jelentette ki Varga, aki továbbra is úgy gondolja, hogy a PTI-nek nem jár egyetlen fillér sem. „Jogkövető magatartást kellene tanúsítani, különösen egy Politikatörténeti Intézetnek” – tette hozzá. Ezzel szemben Földes György hangsúlyozta: „Nem az időt húzzuk, hanem a jogainkat és az érdekeinket védjük”. Az ingatlan használatára vonatkozó csütörtöki határozatában a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy fellebbezésében a PTI „nem teljesíthető kérelmet” nyújtott be. Ugyanakkor az első fokon hozott döntés indoklásának megváltoztatásával az ítélőtábla azt is egyértelművé tette: a kiürítési perben az intézetnek elvileg alkalma lesz érvényesíteni az igényeit. A Politikatörténeti Intézet közben úgynevezett egyezségi kérelmet adott be. Ahogyan Földes György fogalmazott: a PTI szeretné, ha a bíróság „egyezségi helyzetet” teremtene a Politikatörténeti Intézet és az állam között. A kérelemben már számszerűsítve szerepel, milyen anyagi elvárásai vannak az intézetnek. Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint a PTI mintegy 2,5 milliárd forintot kér azért, hogy elhagyja az Alkotmány utcában lévő székhelyét. Az összeg megállapításakor – mondta Földes György – figyelembe vették a hatalmas levéltári anyag őrzésének költségeit és például a használati jog ellenértékét is.
Szerző