Gondolatban menő a környezettudatosság, tettekben még nem annyira

A környezettudatosság már megjelenik a magyar online vásárlók gondolkodásában, de többségük a megvalósításban még nem zöld.

A digitális vásárlás 2021-re nemzetközi szinten évente elérheti a 2,14 milliárd felhasználót. Itthon a folyamat ugyan lassabb, de érezhető: az online vásárlás részesedése 2010-ről 2018-ra 7 százalékkal, 16 százalékról 23 százalékra nőtt. Nemzetközi kutatás alapján a vásárlók 71 százaléka számára meghatározó a termék környezeti hatása. Itthon is hasonló a helyzet: a legtöbben (72%) szívesen vásárolnak olyan terméket, amellyel a környezetért is tesznek. Ennél jelentősen kevesebben (31%) többet is fizetnének a zero waste holmikért – derült ki a Vatera felméréséből.

Egyre nagyobb az elvárás a termékek fenntarthatóságáról szóló információkról, a vásárlók figyelemmel kísérik az előállításához felhasznált víz, illetve energia mennyiségét és az esetleges újrahasznosított anyag tartalmát. Nemzetközi szinten ma már a környezettudatos szemlélet kulcsfontosságú az árucikkek választásánál – mondta Lukács Ákos, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának vezetője.

A nemzetközi tendenciát látva az online piactér megkérdezte saját felhasználóit, mennyire fontos számukra a környezettudatosság a mindennapokban és vásárláskor. A kutatás kiderítette, a gondolkodás és gyakorlat között nagy különbségek vannak, de a kitöltők legalább fele tesz valamit a mindennapokban a zero waste jegyében.

A kutatás szerint a felhasználókat bár jellemzi a környezettudatos gondolkodásmód, a mindennapokban ez azért nem nyilvánul meg ekkora mértékben. A kitöltők majdnem negyede (23%) ugyan nyitott a tudatosabb választásokra, de vannak olyan árucikkek, szokások, amelyekről nem tudnak lemondani. Mindössze 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy beszerzéseinél nem szempont a hulladékmentesség.

A válaszokból kiderült az is, hogy a használt termékek iránt is jelentős a kereslet. A válaszadók 46 százaléka fele-fele arányban vásárol új és használt termékeket az online piactéren. 40 százalék kizárólag, vagy főként új holmikat keres, 14 százalék pedig csak, vagy főként használt árukra költ. Összességében a felhasználók több mint fele nyitott a másodkézből való cikkek vásárlására.

A kitöltők fele öt- és harmincezer forint közötti értékben vásárolt az elmúlt évben használt termékeket árusító oldalakon. A válaszadók közel harmada (30%) tíz- és harmincezer forint között költött használt árura, de ugyanennyien vannak azok is, akik még ennél is többet szántak rá. Az eredmények azt mutatják, hogy vásárlók elsősorban (66%) még mindig a költséghatékonyság miatt választanak használt terméket. Az egyediség (30%) közel azonos mértékben szempont, mint a környezettudatosság (32%).

A válaszadók 72 százaléka nyitott a zero waste termékekre, a de csupán 60 százalékuk vásárol használt cikkeket, és a másodkézből vásárló felhasználók harmada tartja csupán szem előtt a környezettudatosságot, amikor a kosarába teszi a terméket. A vásárlások 25 százalékában a személyes átvételt, 21 százalékában pedig a csomagautomatákat választották a felhasználók, azaz az esetek közel felében a vevők a környezettudatos szállítás mellett tették le a voksukat.

A felmérés végén a kutatásban részt vevők értékelhették önmagukat, hogy mennyit tesznek a környezettudatosság jegyében. A válaszadók csupán közel negyede (23%) válaszolta, hogy nagy figyelmet fordít rá. A kitöltők 39 százalékának a kérdőív mutatta meg, hogy hulladékmentesebben él, mint gondolta, illetve közel azonos az aránya (38%) azoknak, akik saját bevallásuk szerint keveset tesznek a hulladék csökkentéséért, és nem is gondolták, milyen sokat lehetne.

„A zero waste túlmutat azon, hogy nem vásárlunk olyan dolgokat, amelyeket egy használat után többé elő sem veszünk. A cél, hogy száműzzük életünkből a felesleges tárgyakat, szokásokat, tevékenységeket. Ezért az online piactéren bevezetjük a zero waste kategóriát, így a tudatos termékekre való szűrés és a keresés is egyszerűbbé válik az oldalon” – mondta Szanitter Áron, a Vatera vezetője.