Heteken belül beszállhat az állam a Telenorba

Publikálás dátuma
2019.09.20. 18:12
Orbán Viktor árnya vetül a mobilszolgáltatóra
Fotó: Pelsoczy Csaba
Lezárultak a a kormány és a cseh tulajdonosok közötti tárgyalások a magyar Telenor részleges állami megvásárlásról, bejelentés napokon belül várható – írja a HWSW szakmai portál.
Elsőként a Népszava számolt be idén nyáron arról, hogy a magyar állam 25 százalékos részesedést vásárolna – első lépésben – cseh kézbe került mobilszolgáltatóból, a jelek szerint erre már az év végéig sor kerülhet. A Telenor Magyarország lapunk megkeresésre azt válaszolta, hogy médiában közölt „találgatásokat – mint ahogy eddig sem –, most sem kommentálunk”, ami beszédes válasz, hiszen ha nem lenne szó ilyen tervről, akkor azt hevesen cáfolnák. Megkérdeztük Bárfai-Mager Andrea állami vagyonért felelős minisztert is – ám titkárságától még ennyi választ sem kaptunk. A Fidesz-kormány gyakorlatilag 2010-es megalakulása óta ambicionálja az állam megjelenését a lakossági és üzleti kommunikációs piacon – ám eddig ezek a próbálkozások sikertelenek voltak. A norvég Telenor-csoport tavaly értékesítette magyar és más közép-európai leányait egy csomagban a cseh PPF-csoportnak. Már akkor felmerült, hogy vagy a kormány, vagy egy NER-milliárdos vásárolná fel a magyar céget, de mert csak a csomagban volt eladó, a vásárlási szándékot nem is jelentették be.  A mostani hírek szerint a csehek adnák el a cég 25 százalékát a magyar államnak, pontosabban egyik cégének az Antenna Hungária Zrt.-nek, a vételár piaci becslések szerint 70-90 milliárd forint között lehet. Az AH Zrt. jelentős mintegy 50 milliárd forintos tőke és eredménytartalékkal rendelkezik, de ha szükség lesz rá az állami költségvetés könnyedén kipótolja a Telenor 25 százalékos tulajdonrészének megvételéhez szükséges összeget. A lassan évtizedes kormányzati törekvés ellenére nem világos, hogy mi a célja az államnak a Telenorral, pláne annak kisebbségi részével – ugyanis mint azt korábban bebizonyították, a telekommunikációs piachoz nem értenek. Egyetlen céljuk az állami-kormányzati befolyás erősítése lehet, esetleg a teljes cég felvásárlása majd újbóli értékestése az arra kijelelt NER-milliárdosnak – erre példa a MKB Bank esete, de ebből az a adófizetők már nem biztos, hogy profitálnak. A Népszava a korábbi értesülése szerint a tervet személyes Orbán Viktor miniszterelnök ambicionálja, akinek az Erste Bank Hungary Zrt. részleges, 15 százalékos állami részesedésvásárlás szolgál mintául. A cseh tulajdonos számára előnyt jelenthet, ha megjelenik a magyar állam részvényesként, hiszen így a korrupciótól átitatott magyar közbeszerzéseken minden bizonnyal nagyobb sikerrel indulna, miközben a cég feletti irányítási jogok nála maradnak. A Telenor tavaly 170 milliárd forintos árbevétel mellett 31 milliárdos eredményt ért el, ezzel harmadik a háromszereplős piacon. 
Szerző

A gáz szennyezőbb a dízelnél

Publikálás dátuma
2019.09.20. 09:00

Fotó: Shutterstock
Az LNG nevű folyékony földgázzal üzemelő, környezetkímélőbbnek tartott nehéztehergépjárművek jobban szennyezik a levegőt a dízeleseknél – idéz a Levegő Munkacsoport egy friss európai felmérésből.
A kamionokon, használat közben végzett mérések cáfolják azt a közvélekedést, hogy az LNG-hajtás sokkal környezetkímélőbb lenne a dízelnél – állapítja meg az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetségnek (T&E) a holland állam felkérésére készített, tegnap közzétett tanulmánya kapcsán a Levegő Munkacsoport. Az eredményekből felelősen csak az a következtetés vonható le, hogy az Európai Unióban fel kell hagyni a gázhajtás támogatásával – véli a T&E-tag civil szervezet.  A mérések során városban, országúton és autópályán LNG-, illetve dízelhajtású kamionok adatait vetették össze. Nitrogén-oxidokból az LNG-sek a dízeleseknél általában kétszer, de esetenként ötször is többet pufogtak ki. Legalább ilyen kijózanító, hogy az aprórészecske-szennyezés a két típusnál nagyjából megegyezett. Szén-dioxidból a szikragyújtású, LNG-s Scania és Iveco csak 3-5 százalékkal bocsátott ki kevesebbet. Igaz, a Volvo nagynyomású közvetlen befecskendezéses nehéz tehergépkocsija 14 százalékkal kedvezőbbnek bizonyult. A T&E szerint ugyanakkor a földgázbányászat és -szállítás veszteségeit, illetve a metánszökést is hozzászámítva a szikragyújtású LNG-kamionok adatai már rosszabbak, illetve a közvetlen befecskendezéses előnyéből sem marad sok. A témával foglalkozó környezetvédők mindig kétségekkel viseltettek a gázhajtás iránt - idézi közleményük Lukács Andrást, a Levegő Munkacsoport elnökét. A mostani méréssorozat igazolni látszik az aggodalmakat. Különösen fontos az eredmény az autóbuszok szempontjából. Most, hogy a villanyhajtásúak polgárjogot nyertek, hiba lenne további gázkutak, gázos infrastruktúra telepítésére fordítani azt a pénzt, amiből városainkat elektromos tömegközlekedésre lehetne átállítani – fogalmazott a civil szervezet elnöke. A mérések és számítások is igazolják a gázkamionos fuvarozás adó- és útdíjkedvezményének, illetve közvetlen támogatásának értelmetlenségét – véli Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse. E juttatások nélkül nem is érné meg LNG-kamiont vásárolni, így több figyelem összpontosulna a környezetkímélőbb megoldásokra – állapította meg. Más hozzáértők ugyanakkor megjegyzik: arról is változatlanul zajlik az élénk szakmai vita, hogy - úgyszintén a teljes életciklust, az  alap- és hajtóanyagok előállítását, szállítását, valamint az elhasznált járművek hulladékproblémáit is beleszámítva - az elektromos közlekedés tényleg érdemben környezetkímélőbb-e a hagyományos, szénhidrogén-alapúnál.
Szerző

5,8 milliárdos tendert hozott Mészárosnak a vízközműépítési projekt, ami miatt vagy tízszer ennyi uniós pénzt bukott az ország

Publikálás dátuma
2019.09.20. 08:51
Illusztráció
Fotó: Népszava
A felcsúti milliárdos cége a komáromi szennyvízkezelésen dolgozhat.
Újabb 5,8 milliárd forintos megbízáshoz jutott Mészáros Lőrinc, illetve az érdekeltségében álló Mészáros és Mészáros Kft. Magyarország eddigi legnagyobb összegű közbeszerzési keretmegbízásából, a 420 milliárd forintos víziközműépítési projektjéből - tudta meg a 24.hu. Konkrétan Komárom város szennyvízelvezetésének és -tisztításának fejlesztése című munkát nyerte el konzorciumi társával, az Euroaszfalt Zrt.-vel közösen. Ám
a kormány vaskos uniós büntetést volt kénytelen lenyelni, részben éppen a víziközmű-beruházások kivitelezőinek kiválasztási módja miatt.

A gigaközbeszerzést kezdettől kiemelten kezelte az Európai Bizottság, elsősorban versenyjogi aggályai voltak amiatt, hogy hat régióban egyenként 70 milliárdnyi beruházásra választották ki a nyerteseket, amivel 2020-ig bebetonozták a nyerő csapatokat. A második körben, az egyes településekre kiírt pályázatok győztesei ugyanis már csak ezek közül kerülhettek ki. Az EB éppen ezért a keretközbeszerzési eljárás felfüggesztését kérte. A Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. azonban 2016. októberében győzteseket hirdetett, a konstrukció változtatása helyett az akkori fejlesztési tárca pedig inkább felfogadta a világ egyik legdrágább ügyvédi irodáját, a DLA Pipert, hogy megvívjon Brüsszellel. Hiába.
Az elmúlt egy hónapban mégis közel két milliárd eurónyi, azaz 660 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett Magyarországra. Mint a portál a Portfolio.hu cikke nyomán írja, ehhez az kellett, hogy a vízügyi keretközbeszerzés miatt elfogadjon egy 25 százalékos büntetést a kormány, ami nagyjából 52 milliárd forint pénzügyi bírságot jelent - ennyit kell a brüsszeli számlák közül kivenni és a magyar költségvetésből finanszírozni.
Az összeg nem feltétlenül veszik el. Mint korábban írtuk, a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak összesen 29,7 milliárd eurónyi támogatás (mintegy 9500 milliárd forint) jár, ezzel szemben 32,3 milliárd eurónyi támogatási kérelmet fogadott be a kormány magyar pályázóktól – arra gondolva, hogy úgy is lesznek olyan számlák, amit Brüsszel nem fogad be például a korrupció miatt. Ugyanis ha egy támogatási számlát Brüsszel nem fogad be - például a pályázat lebonyolítása körülő korrupció miatt – akkor a kormány azt azonnal egy másik számlával helyettesíti.
Szerző