Előfizetés

Semjén bejelentette, mostantól tényleg kitömik pénzzel az EMIH-et

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.09.22. 21:13
Semjén Zsolt és Köves Slomó
Fotó: Kovács Attila / MTI
Átfogó megállapodást kötöttek a kormánnyal, a legmagasabb kategóriában válik elismert egyházzá az EMIH.
Átfogó megállapodást kötött a magyar kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), amelynek értelmében a legmagasabb kategóriában elismert egyházzá válik - jelentette be a miniszterelnök-helyettes vasárnap, a szentendrei új zsinagóga avatási ünnepségén. Semjén Zsolt rámutatott:
ezzel alanyi jogon jár az állami, önkormányzati intézményrendszerrel azonos finanszírozás minden közfeladatot átvállaló intézmény tekintetében, legyen az oktatási, szociális, kulturális vagy az élet bármely területét érintő közfeladat-átvállalás.

A megállapodás alapján a fegyveres testületeknél is felállhat az EMIH tábori lelkészi szolgálata - fűzte hozzá.
Semjén fontosnak nevezte, hogy a szerződés tartalmazza azon zsidó emlékhelyek megőrzését és felújítását is, amelyekhez ma már nem tartozik gyülekezet. A miniszterelnök-helyettes elmondta: Magyarországon a zsidó életnek, kultúrának reneszánsza van. Köszönetét fejezte ki Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának és Oberlander Báruch rabbinak, a budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjének, akiknek ebben nagy szerepük van azzal, hogy a régi hagyományokat visszahozták, és élettel töltötték meg azokat a kereteket, amelyeket a történelem tragédia megrendített. Hangoztatta:
a magyar zsidóságnak egészen különleges küldetése és szerepe van, sajátos értékgazdagságot hordoz. A kormány pontosan tudja ezt, és természetes kötelességének tartja, hogy ehhez minden szükséges segítséget megadjon.

A miniszterelnök-helyettes a Tett és Védelem Alapítvány tevékenységét elismerve kifejtette: az európai és a magyar zsidóságot három dolog fenyegeti. Az egyik a hagyományos antiszemitizmus, ebben a magyar kormány álláspontja a zéró tolerancia. A második elválaszthatatlan az illegális, tömeges iszlám bevándorlástól - állította, rámutatva: amikor Magyarország megvédi a határait, akkor a magyar zsidóságot is védi. A harmadik pedig elmondása szerint az "Izrael-ellenesség", amelyet ő Izrael politikájának kritizálásában vél felfedezni az Európai Unióban is. (Az EU ugyanis nem ismeri el az 1967-es hatnapos háború folyamán Izrael által elfoglalt területeket Izrael állam részeként.)

Köves Slomó: a zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet

A zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet, büszkék vagyunk a múltunkra, hagyományainkra, és úgy gondoljuk, hogy Magyarországon és Budapesten nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van a zsidó közösségnek - jelentette ki Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija vasárnap Budapesten, a közösség két új Duna menti zsinagógájának és két új tóratekercsének avatási ünnepségén. Azt azért hozzátette: habár fizikai atrocitások nincsenek, a szívekben és a fejekben "még mindig ki kell nyitnunk a kapukat és ablakokat".
"A mai nap történelem" - mondta a rabbi az eseménynek otthont adó Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműnél. Hozzátette: tudomása szerint soha, de a holokauszt óta biztosan nem volt még Budapesten olyan esemény, amelynek keretében egy nap két tóratekercset is ünnepélyesen befejeztek és két új közösségi központot is átadtak. 
A vasárnapi eseménysorozat a közösség szentendrei és lipótvárosi imahelyeinek átadásával folytatódik, amelyet avatóünnepségek és a zsinagógák új tóratekercseinek elhelyezése kísér.
Köves Slomó és Zoltai Gusztáv
Fotó: Kovács Tamás / MTI

"A főnök utasítására": lekapcsolták a kerületőrök az áramot, mikor színpadra lépett Pikó András

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.22. 19:04
Pikó András egy korábbi rendezvényen.
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hangosítás csak akkor lett újra, miután elmondta beszédét. Panaszt tesznek a történtekért.
A budapesti, VIII. kerületi Mátyás téren tartott kampány-rendezvényt a kerület ellenzéki polgármester-jelöltje, Pikó András vasárnap. Beszédek voltak tervben, és több előadóművész fellépése, ám ezt nem sikerült teljes mértékben megvalósítani, mert - mint a Mérce.hu írja -
a kerület rendőrei lekapcsolták az áramról a hangosítást, amikor Pikó a színpadra lépett volna.

A rendezvényt Balogh Lajos, az egyik helyi ellenzéki jelölt szerint – aki a Mérce tudósítójának nyilatkozott – egy hete bejelentették, bár erre elmondása alapján a hivatalos kampányban nem is lett volna szükség. A hangosításhoz az áramot a téren található "rendőrségi pont" nevű, a környéket felügyelő rendőröknek odatett bódéból kapták. Ráadásul rendőrségi pont a józsefvárosiaké, akik bármikor kérhetnek áramot onnan - hangsúlyozta Balogh.
"A főnök utasítására húzták ki"

- mondta erről a bódénál tartózkodó egyik józsefvárosi kerületőr a Mércének, bár hivatalos magyarázat még nincs. A szervezők azonnal értesítették a rendőrséget, akik a helyszínre érkezve kivizsgálták az esetet, de a jelek szerint nem intézkedtek.
"Egy kerületőr a JGK Zrt. utasítására kihúzta a hangosítást biztosító áramot"

- reagált Pikó András közleményben. A rendezvény órákon át folyhatott zavartalanul, egészen addig a pillanatig, amíg a színpadra nem lépett, húzta alá. "Alattomosan, minden előzetes egyeztetés nélkül" léptek a fideszes Kocsis Máté vezetése alatt létrehozott kerületőrség emberei. (A JGK a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ rövidítése, a részvénytársaságot 2015-ben bízta meg az önkormányzat a vagyonkezeléssel.)
"Szánalmasnak tartom a Fidesz próbálkozását, hogy kicsinyes eszközökkel próbál meg minket elhallgattatni. Mindez kifejezi, hogy rettegnek az őszinte szótól: a Fidesz gyenge és gyáva, fél szembenézni a valósággal és lenézi a józsefvárosi lakosokat" - tette még hozzá a polgármester-jelölt. A kerületi önkormányzat felé panaszt tesznek.
Pikó végül hangosítás nélkül mondta el beszédét a jelenlévő több száz embernek. Az áramot 20 perccel később, de egyből felszólalása után kapcsolták csak vissza.

Másképp beszél, aki ott volt

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2019.09.22. 17:58

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nem csak a családjukat vesztették el, hanem saját civilizációs örökségüket is. A vészkorszakban árván maradt túlélők találkoztak a Bálint Házban.
„Másképp beszél és másképp hallgat az, aki ott volt, ezért másképp beszél és másképp hallgat az is, aki nem volt…” – Esterházy Péter gondolatát választotta mottóul a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB), a budapesti árvaházi találkozó szervezője. A Bálint Házban tartott vasárnapi rendezvény célja az volt, hogy újra találkozhassanak egymással azok a holokauszttúlélők, akik árva vagy félárva kisgyermekként hitközségek gyermekotthonaiban éltek a Joint (nemzetközi zsidó segélyszervezet) támogatásával.
A NÜB ismertetője szerint 1944 őszétől a Nemzetközi Vöröskereszt védlevelével mintegy 800 gyerek és 400 felnőtt zsúfolódott össze a Pesti Izraelita Hitközség Fiúárvaházában (Vilma királynő útja 25-27. – ma: Városligeti fasor – és Munkácsy Mihály utca 5-7.). A Joint támogatásával fenntartott cionista gyermekotthonok száma gyorsan nőtt, Budapesten harmincnégyet létesítettek, és 1945 decemberében már tíz működött vidéken. 1946 áprilisában a fővárosban 2800, a vidéken 4000 gyermeket gondoztak a különféle otthonokban. A Joint 1947 után már nem működtethetett Magyarországon gyermekotthonokat.
A találkozót megnyitó köszöntőjében Schiffer János, a NÜB elnöke kijelentette, hogy a holokauszt után árvaházba került túlélők nem csak a szüleiket vesztették el, pedig ez is pótolhatatlan veszteség volt számukra. Ők nem csak egy meggyilkolt család árvái lettek, hanem egy felszámolt, elpusztított és meggyalázott civilizáció elárvult gyermekei is. Nem csak a családjukat vesztették el, hanem saját civilizációs örökségüket is.
A gonoszság azonban, ellentétben a földrengéssel és a szökőárral, feltartóztatható, ha vannak becsületes, tisztességes emberek. Márpedig vannak, még ha kevesen is – közölte Schiffer János, aki arra figyelmeztetett, hogy ismét teret nyert az idegenellenesség. Ehhez kapcsolódva Nádudvari Zoltán, az egyik túlélő hangsúlyozta: soha többé nem szabad megengedni, hogy uralkodóvá váljon a gyűlölet és a kirekesztés.
A szervezők adatai szerint a hajdani zsidó árvaházak lakói közül már csak mintegy hetvenen vannak életben. A visszaemlékezők általában nem a családjukkal történt borzalmakat idézték fel: főként pozitív, szinte már nosztalgikus élményeikről meséltek. Dalos György író például arról, hogyan vonultak át a hídon mezítláb a Dagály strandra fürödni. „Nem azt mondom, hogy boldogok voltunk, hanem azt, hogy nem voltunk teljesen árvák” – foglalta össze, milyen emléket őriz magában azokról az időkről. Kovács Mira megfogalmazása szerint a sok megpróbáltatás után végre volt egy biztonságos zug a világban.
Darvas Gábor, az egyik hozzászóló kitért arra, hogy nevelőik is áldozatok voltak: a haláltáborokból vagy munkaszolgálatosként a Don-kanyarból tértek vissza. A traumák miatt a gyerekeket nem lehetett könnyen kezelni. Olykor a nevelők elveszítették a türelmüket, elcsattant néhány pofon. Ezzel együtt – mondta – kitörölhetetlenül benne élnek azok az évek: „mindannyiunkból embert faragtak”. Panni néni simogató kezét, amelyen ott volt az auschwitzi tetoválás, nem lehet elfelejteni. Lisznyai Márta később hozzátette: Berta néniről, a tejes kávéjáról se feledkezzenek meg.
„Aki rám néz, az tudja, hogy holokauszttúlélő vagyok” – kezdte Ungárné Komoly Judit, aki azonban nem saját magáról, hanem nagybátyjáról, Komoly Ottóról szeretett volna beszélni. Komoly Ottónak jelentős szerepe volt az árván maradt zsidó gyerekek életének megmentésében. Ennek ellenére Magyarországon csak egyetlen tábla őrzi az emlékét, míg Izraelben három utcát is elneveztek róla. „Emlékezzenek rá!” – kérte hozzátartozója.
A túlélőknél lévő fotókból, dokumentumokból, a leírt vagy elbeszélt visszaemlékezésekből kötet készül. A rendezvény résztvevői emléklapot kaptak: „Köszönet és hála mindazoknak, akik kézen fogtak, segítséget adtak, otthont teremtettek, lelket öntöttek belénk, s biztattak, hogy a szomorú történtek után bízzunk a szebb jövőben”.