Godot Galéria;kortárs művészet;Kortárs Művészeti Központ;

2019-09-24 10:30:00

Kortárs művészetet mindenkinek

Nem egy csilivili helyet szeretnénk, ami holnapután bezár – mondja Sáfár Zoltán, a több mint ezer négyzetméteres új magánmúzeum, a hamarosan nyíló Godot Kortárs Művészeti Intézet egyik tulajdonosa.

Állami támogatások nélkül, a művészetpártolók segítségére számítva, nagy adag elszántsággal vágott bele a Godot Galéria csapata ezerszáz négyzetméter összterületű magánmúzeumának létrehozásába. Az Óbuda szívében, a Goldberger gyár történelmi helyszínén létesített Godot Kortárs Művészeti Intézet október elsején nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, az immár hagyománnyá vált, a pályájuk elején álló képzőművészeknek teret adó Godot Young Generation Art Fair megnyitójával párhuzamosan. A négy évvel ezelőtt kialakított projekt már az előfutára volt az idén húsz éve fennálló, meghatározó művészeti intézmény bővülésének. – 2010-ben átneveztük a Godot Galériát működtető nonprofit céget Godot Kortárs Intézetnek, ezzel is azt a gondolatunkat erősítve, hogy multikulturális intézetet hozzunk létre. A koncepció kialakítása hét évvel ezelőtt kezdődött, és azzal párhuzamosan kerestük a helyszínt. Ez a környék egy terra incognita, mindenki tudja, hol van, de senki nem jár erre. Holott az Árpád hídtól bő ötszáz méterre vagyunk, könnyen elérhető – mondta el lapunknak Sáfár Zoltán, az egyik tulajdonos. Az intézet teljes egészében a Godot Galéria tulajdonosainak befektetése – emelte ki –, noha van olyan neve elhallgatását kérő gyűjtő, aki támogatásával hozzájárul a megvalósuláshoz.

- Azt szeretnénk, hogy tömegekhez jusson el a kortárs művészet, és divat legyen ma múzeumba járni. Kortárs intézet vagyunk, de csupán azért nem lettünk múzeum, mert nem szerettünk volna többek közt, kötelezően kutatási, restaurálási munkát is végezni – számolt be róla Sáfár Zoltán, s hangsúlyozta, összetett koncepcióban gondolkoznak, amelyben a múzeum csak a jéghegy csúcsa. Mivel még nincs bejáratott rendszerük, így ez fejesugrás is az ismeretlenbe. Ezért lépésről lépésre haladnak: nem egy csilivili helyet szeretnének, ami holnapután bezár.

Az októberben nyíló művészeti vásár tere, a hétszáz négyzetméteres csarnok már új, épített múzeumi falakkal fogadja majd a látogatókat, de több részt a következő hónapok, évek során szeretnének felújítani, átépíteni. A hatalmas alapterületen kisebb, önálló kiállítások bemutatására is szolgáló termeket is kialakítanak, illetve a közvetlenül kapcsolódó négy szintes épületben projekt-roomok, műteremlakások kapnak helyet, ezzel is vonzóvá téve az intézetet a nemzetközi művészek és a pályakezdők számára is.

Ahhoz, hogy mindez néhány év alatt működőképes legyen, nagyságrendileg kétszázmillió forint befektetésre lesz szükség, mondta el Sáfár Zoltán, s kiemelte, mindent a legkorszerűbb technikai megoldásokkal, minél kevesebb emberi erőforrás igénybevételével szeretnének megoldani. Október elsején debütál az intézet egyik legújabb technikai fejlesztése is – emelte ki. – Mivel a vásáron mozaikszerűen vannak kirakva a képek a falakra, a korábbiakban gondot jelentett az alkotó nevének, a kép címének kiírása. Egy mesterséges intelligencián és kiterjesztett valóságon alapuló alkalmazást vezetünk be, amely múzeum guide-ként szolgál a látogatók számára.

Amint az a művészeti vásárból is következtethető, az elképzelésük egyik alappillére, hogy a fiatalokat helyzetbe hozzák. – Nagyon sok a pályaelhagyó, és kevés művet lehet eladni, nem foglalkozik velük senki. A Magyar Képzőművészeti Egyetemet át lehetne nevezni Magyar Tanárképzőművészeti Egyetemnek, mert a diákok nagy része tíz év múlva tanárként dolgozik. Ezen szeretnénk alapjaiban változtatni – hangsúlyozta a tulajdonos. Hozzátette, ehhez ezer négyzetméter is kevés, ezért terveik szerint csak a fiataloknak egy külön galériát szentelnének, amelyet lehetőleg szintén a harmadik kerületben nyitnának. Céljaik között szerepel egy bécsi galéria megnyitása is – avatott be minket a részletekbe Sáfár Zoltán. Emellett a Godot Galéria a továbbiakban is változatlanul üzemel a Bartók Béla úton, s noha annak már meglévő művészköre és az intézeté között nincs feltétlen átjárás, az októberi vásárral párhuzamosan a galéria művészeinek munkáit is meg lehet nézni és vásárolni az intézetben.

- Fontosnak tartjuk, hogy beinduljon a kortárs műkereskedelem; úgy látjuk, hogy az emberek vágynak rá, hogy műalkotást vegyenek elérhető áron. Magyarországon egy kép ára nagyságrendileg ötszázezer forinttól indul (ez még a fiatalokra is vonatkozik), Bécsben ez kétezer euró. A két összeg majdnem fedi egymást, ám ott az itteninek háromszorosa az emberek keresete: a minimálbér kétezer euró, míg nálunk százötvenezer forint. Amikor azt mondja nekem valaki egy százötvenezer forintos képre, hogy miért ilyen olcsó, felteszem a kérdést, ezek szerint olcsón dolgoznak az emberek egy hónapig? – részletezte a galériatulajdonos. Úgy véli, rossz az a megközelítés, hogy valami drága vagy olcsó. Ezért is alkalmaznak gerillaárakat a vásáron: nyomott áron indítják el az egyes művészek alkotásait, s csak akkor kezdik el felemelni az árakat, ha már több képet megvásároltak tőlük. Elmondása szerint a nyomott ár lehet ötvenezer is, s nagyságrendileg nagyon jó képeket lehet kapni már százötvenezer forintért is. Szerinte ennek sikerét mutatja az is, hogy tavaly csaknem kétszáz műalkotást vásároltak meg tizenkét nap alatt.

Infó:

A Godot Kortárs Művészeti Intézet hivatalos megnyitója és a 4. Godot Young Generation Art Fair megnyitója október 1-jén 18 órakor lesz.