Thomas Starlinger vezérőrnagyot június elején nevezték ki az ideiglenes kormány miniszterévé, addig az osztrák államelnök, Alexander Van der Bellen katonai tanácsadója volt. Nem sokkal miniszteri kinevezése után annyira megrendítették a hadseregnél szerzett közvetlen tapasztalatai, hogy először lemondta a szokásos katonai díszszemlét október 26-ra, majd végül egy takarékos változathoz adott csak engedélyt.
A „Hadseregünk 2030” címet viselő elemzés szerint 16 milliárd eurót kell 2030-ig az osztrák hadseregbe invesztálni, azaz a katonai költségvetést a jelenlegi 2,4 milliárdról 5,6 milliárdra feltornázni. Ennél az összegnél érné el a katonai kiadás a belföldi össztermék egy százalékát, még mindig elmaradva az európai átlagtól. A szárazföldi erők fejlesztése 12,1 milliárd eurót igényel, 2,1 milliárd a légvédelem fejlesztéséhez kellene, a kibervédelem pedig 800 millió euró ráfordítást kíván. Starlinger nem titkolta, hogy a jelenlegi kiadások mellett a hadsereg hamarosan nem lesz képes az osztrák lakosság védelmére.
Starlinger közlése szerint a katasztrófavédelem feladatát is ellátó hadsereg ma már nem tudna olyan segítséget nyújtani, mint a 2002-es nagy dunai áradás idején. A kritikusnak nevezett, háromszáz infrastrukturális objektumból, amelyek közé a schwechati olajfinomító ugyanúgy beletartozik, mint a Baumgartenben lévő gázvezeték központ, legfeljebb egy fél tucatot tud a katonaság megvédeni. A légtér védelme a vezérőrnagy szerint éjszaka teljesen ellátatlan, napközben pedig csak órákra végeznek ellenőrzést. Dönteni kellene, hogy maradnak a sokat vitatott Eurofighter harci gépek (ezek a következő években mindenképpen 300 millió eurós szoftverfejlesztést igényelnek) vagy modernebb parkot választanak. De a járművekből is hiány van a hadseregben, páncélosokból és hagyományosokból egyaránt.
A terror és a kibertámadások ellen Ausztria nincs felvértezve, így Starlinger, egy olyan drónakcióval szemben például, ami a napokban érte Szaúd-Arábia legnagyobb olajfinomítóját, Ausztria nem lenne képes szembeszállni, de bajban lenne akkor is, ha az ország mobiltelefonhálózatát érné támadás.
Starlinger nem rejtette véka alá, hogy az 55 ezer (ebből 24 ezer hivatásos) főből álló hadseregnek nem megfelelő sem a felszerelése, sem a védőruházata. A miniszter úgy látja, hogy a sorkatonai időt a jelenlegi 6 hónapról ismét 8 hónapra kellene emelni, a félév a kiképzéshez elég, a két hónap azonban elengedhetetlen lenne a gyakorláshoz. Nem kevesebb, hanem több katonára van szüksége Ausztriának – így a főtiszt - , aki szerint megtakarítást legfeljebb a külföldi, például a balkáni katonai szolgálatok leállításával lehetne elérni. 100 osztrák katona külföldi tartózkodása évi 60 millió euró költséget jelent az országnak.
Kommentárok szerint a párton kívüli Starlinger, aki hamarosan átadja helyét egy a parlamenti választások nyomán alakuló kormány védelmi miniszterének, merészebben beszélt a hadsereg állapotáról, mint ahogyan elődei tették, bár a mozgás a katonatisztek részéről hosszú évek óta hallható Megjegyzik továbbá, hogy a 16 milliárdra nem a hadseregnek van szüksége, az ország biztonságos védelme igényli a hatalmas összeget.
