kampány;Csepel;önkormányzati választás;Gubacsi híd;Fővárosi Negyed;

- A kampányra sem érdemes híd

A közelgő önkormányzati választás előtti szokásos ígérgetésekbe nem fért bele a XXI. kerületet Pesterzsébettel összekötő, elég siralmas állapotban lévő Gubacsi híd felújításának terve.

Kulcsszerepe van a hidaknak a szigeten fekvő települések vagy városrészek életében - evidenciának tűnik, Csepel fideszes vezetése mégis másképp gondolja: a közelgő önkormányzati választás előtti szokásos ígérgetésekbe nem fért bele a XXI. kerületet Pesterzsébettel összekötő, elég siralmas állapotban lévő Gubacsi híd felújításának terve. Pedig az anyagi források feltehetően rendelkezésre állnak, hiszen egy 2017 márciusi Magyar Közlönyben arról olvashattunk, hogy a ráckevei (soroksári) Duna-ág felett átívelő  vasúti híd (mellette található egy közúti is) felújítására uniós forrásokat kíván igénybe venni az állam. A cél pedig az, hogy a csepeli Szabadkikőtő és a pesti Dunához közeli vasúthálózat között korszerű átkelőn haladhassanak a teherszerelvények. A projekt tervezett költségét két esztendeje bruttó közel 10 milliárd forintra taksálta a kormány. (Csak a nagyságrendet érzékelendő, a biztosan felújítás előtt álló Lánchídra ugyanennyit szántak, 2019-ben.)

Az egészből mindmáig nem lett semmi, de nem járt jobban a vasúti mellett lévő közúti híd sem, amellyel kapcsolatban 2014-ben Borbély Lóránd (Fidesz) polgármester még azzal kampányolt, hogy kétszer két sávosra szélesítik. Egy kicsiny lelkiismeret furdalása azért lehetett a Pest megyei kormányhivatalnak, mert idén tavasszal közmeghallgatást szerveztek a Gubacsi-híd korszerűsítéséről. De nem ám a legfőbb érintetteknél Csepelen, hanem Pesterzsébet művelődési házában. A lehetetlen időpontban megtartott ankéton meg is jelentek hárman az erzsébeti önkormányzattól (a csepelitől senki), és öt lelkes civil a XXI. kerületből. Mintha megérezték volna, hogy a megviselt, szűk kapacitású közúti híd szóba sem kerül.

Gondolhatnánk, hogy akkor legalább a vasúti híd felújítása sürgető. A csepeli Szabadkikötőben ugyanis tavaly átadtak egy korszerű logisztikai központot, ennek révén naponta legalább nyolc konténervonat cammog itt óránként öt kilométeres sebességgel, a több száz méteres szerelvények áthaladása naponta többször percekre megbénítja a kerület legforgalmasabb közútjának életét. Ha a vasúti hidat felújítanák, akkor a projekt része lenne egy aluljáró megépítése is. Felújításról azonban mostanában nincs szó - a csepeliek szerint azért, mert az egykori kerületi polgármester Németh Szilárd lobbierejét felemésztette a kerületben létesülő birkózóakadémia létrehozása. 

Egykor a (nem villamosított) hév járt ittA Gubacsi-híd története meglehetősen színes. A 20. század első évtizedéig nem is nagyon sürgették a megépítését, mert létezett a Gubacsi-pusztánál (ma Pesterzsébet része) egy Gubacsi gát elnevezésű mesterséges földnyelv, amely elzárta a Duna-ágban a víz folyását. (Akkor még a Kvassy- illetve a tassi zsilip nem létezett.) A vasúti és közúti forgalom ezen zajlott addig, amíg a csepeli Szabadkikötő forgalma nem igényelte egy iparvágány  megépítését. Így hát öt évi munkával megépítették a Gubacsi hidat - amelyen átvezették a hévet is -, és mellé egy másikat a közúti forgalomnak, majd 1924-ben, illetve 1928-ban át is adták. (A vasúti hidat máig nem villamosították!) A második világháború alatti bombázások nem tettek kárt a hidakban, nem így a visszavonuló német csapatok, amelyek ezeket is, akárcsak a többi dunai átkelőt, felrobbantották. Az újjáépítést követően még 1978-ig még járt a hév (a Boráros térről a gyorsvasút 1951 óta közlekedik), de ekkor leállították. (A hév és a vasút külön vágánypáron járt, az egykori hév helyén ma kerékpárosok közlekedhetnek.) 

Nekünk a legnagyobb ellenfelünk nem Éger István, hanem a közöny – mondja Kincses Gyula, akit az Újratervezés csoport jelöl a Magyar Orvosi Kamara elnökének.