A kampányra sem érdemes híd

Publikálás dátuma
2019.09.28. 16:36

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A közelgő önkormányzati választás előtti szokásos ígérgetésekbe nem fért bele a XXI. kerületet Pesterzsébettel összekötő, elég siralmas állapotban lévő Gubacsi híd felújításának terve.
Kulcsszerepe van a hidaknak a szigeten fekvő települések vagy városrészek életében - evidenciának tűnik, Csepel fideszes vezetése mégis másképp gondolja: a közelgő önkormányzati választás előtti szokásos ígérgetésekbe nem fért bele a XXI. kerületet Pesterzsébettel összekötő, elég siralmas állapotban lévő Gubacsi híd felújításának terve. Pedig az anyagi források feltehetően rendelkezésre állnak, hiszen egy 2017 márciusi Magyar Közlönyben arról olvashattunk, hogy a ráckevei (soroksári) Duna-ág felett átívelő  vasúti híd (mellette található egy közúti is) felújítására uniós forrásokat kíván igénybe venni az állam. A cél pedig az, hogy a csepeli Szabadkikőtő és a pesti Dunához közeli vasúthálózat között korszerű átkelőn haladhassanak a teherszerelvények. A projekt tervezett költségét két esztendeje bruttó közel 10 milliárd forintra taksálta a kormány. (Csak a nagyságrendet érzékelendő, a biztosan felújítás előtt álló Lánchídra ugyanennyit szántak, 2019-ben.) Az egészből mindmáig nem lett semmi, de nem járt jobban a vasúti mellett lévő közúti híd sem, amellyel kapcsolatban 2014-ben Borbély Lóránd (Fidesz) polgármester még azzal kampányolt, hogy kétszer két sávosra szélesítik. Egy kicsiny lelkiismeret furdalása azért lehetett a Pest megyei kormányhivatalnak, mert idén tavasszal közmeghallgatást szerveztek a Gubacsi-híd korszerűsítéséről. De nem ám a legfőbb érintetteknél Csepelen, hanem Pesterzsébet művelődési házában. A lehetetlen időpontban megtartott ankéton meg is jelentek hárman az erzsébeti önkormányzattól (a csepelitől senki), és öt lelkes civil a XXI. kerületből. Mintha megérezték volna, hogy a megviselt, szűk kapacitású közúti híd szóba sem kerül. Gondolhatnánk, hogy akkor legalább a vasúti híd felújítása sürgető. A csepeli Szabadkikötőben ugyanis tavaly átadtak egy korszerű logisztikai központot, ennek révén naponta legalább nyolc konténervonat cammog itt óránként öt kilométeres sebességgel, a több száz méteres szerelvények áthaladása naponta többször percekre megbénítja a kerület legforgalmasabb közútjának életét. Ha a vasúti hidat felújítanák, akkor a projekt része lenne egy aluljáró megépítése is. Felújításról azonban mostanában nincs szó - a csepeliek szerint azért, mert az egykori kerületi polgármester Németh Szilárd lobbierejét felemésztette a kerületben létesülő birkózóakadémia létrehozása. 

Egykor a (nem villamosított) hév járt itt

A Gubacsi-híd története meglehetősen színes. A 20. század első évtizedéig nem is nagyon sürgették a megépítését, mert létezett a Gubacsi-pusztánál (ma Pesterzsébet része) egy Gubacsi gát elnevezésű mesterséges földnyelv, amely elzárta a Duna-ágban a víz folyását. (Akkor még a Kvassy- illetve a tassi zsilip nem létezett.) A vasúti és közúti forgalom ezen zajlott addig, amíg a csepeli Szabadkikötő forgalma nem igényelte egy iparvágány  megépítését. Így hát öt évi munkával megépítették a Gubacsi hidat - amelyen átvezették a hévet is -, és mellé egy másikat a közúti forgalomnak, majd 1924-ben, illetve 1928-ban át is adták. (A vasúti hidat máig nem villamosították!) A második világháború alatti bombázások nem tettek kárt a hidakban, nem így a visszavonuló német csapatok, amelyek ezeket is, akárcsak a többi dunai átkelőt, felrobbantották. Az újjáépítést követően még 1978-ig még járt a hév (a Boráros térről a gyorsvasút 1951 óta közlekedik), de ekkor leállították. (A hév és a vasút külön vágánypáron járt, az egykori hév helyén ma kerékpárosok közlekedhetnek.) 

Szerző
Frissítve: 2019.09.28. 17:21

Féloldalas szmogszabály

Publikálás dátuma
2019.09.28. 14:34

Fotó: Népszava
Október 1-jétől tovább bővül a budapesti szmogriadó esetén érvényes korlátozások köre: a hónap elejétől az Euro 5-ös dízelüzemű gépjárművekre is érvényes lesz majd a rendelkezés (ebbe a körbe elsősorban a 2012-2014 között gyártott dízel gépkocsik tartoznak).
 Más részről viszont enyhülnek is a szabályok: nem kell majd korlátozni a hibrid, a gázüzemű, a tisztán elektromos hajtású, illetve e az Euro 3-as, 4-es és 5-ös környezetvédelmi besorolású benzines gépkocsik mozgását sem a főváros útjain. Összességében a szigor látványosabb lesz az eddiginél: tavalyi felmérések adatai alapján a fővárosban és több mint 70 agglomerációs településen üzemelő gépkocsik 52 százalékának a forgalmát korlátozhatja majd a legújabb fővárosi szmogrendelet. Az előírás becslések szerint a dízelautók majd’ 90 százalékát érintené, ami a teljes régiós autópark egyharmadát teszi ki. Boros Jenő, autós szakíró a Népszavának elmondta, az új szabályozás mindenképpen előrelépés, de nem fedi le teljesen a légszennyezésért felelőssé tehető járművek körét. Egyebek mellett egyetlen szó sem utal például a jogszabályban a robogókra. Ez az amúgy rendkívül praktikus városi közlekedés eszköz érthetetlen kiváltságokat élvez. Miközben több nyugat-európai országban még a kerékpárokon is kötelező a forgalmi rendszám, Magyarországon a robogók enélkül a fontos azonosító nélkül vehetnek részt a közlekedésben. Részben talán ennek a megengedő hozzáállásnak is köszönhetően rengeteg leharcolt, műszaki és közbiztonsági szempontból egyaránt elhanyagolt, a közlekedésbiztonságra kockázatot jelentő és a személyautóknál is nagyobb légszennyezést okozó robogó cikázik a fővárosban. Ezeket a gyakran néhány tízezer forintért megvásárolható guruló roncsokat lehetetlen beazonosítani, ha kárt okoznak a közlekedő partnereknek, és a károsanyag-kibocsátásukat sem ellenőrzi a kutya sem. Ez annál is nehezebb feladat lenne, mert sehol sincsenek nyilvántartva, így legföljebb a kötelező biztosításuk alapján lehetne ellenőrizni őket, ha minden robogó tulajdonos kötne biztosítást (de még becsülni sem lehet, hányan teszik ezt meg). A szakító szerint kár volt megszüntetni a gépkocsik környezetvédelmi besorolását jelölő matrica használatát, amit korábban a rendszámra helyeztek el a szervizekben a vizsgálatot követően. Ugyanakkor maradt azért a hatóságnak lehetősége az ellenőrzésre: a legtöbb rendőrségi járőrkocsiban található olyan berendezés, amely sok egyéb adat mellett a környezetvédelmi besorolásról is tájékoztatja a rendőröket a rendszám alapján. Ahhoz, hogy a szmogrendelettel érzékelhető pozitív hatást lehessen elérni, pontosan meg kellene határozni forgalomkorlátozás alá eső terület határait, valamint - természetesen - a rendelet megszegőit visszatartó erejű bírságokkal kellene büntetni. Emellett jelentősen fejleszteni kellene a P+R parkolókat, hogy a korlátozás alá eső gépkocsikról tömegközlekedési eszközökre szállhassanak át az autósok (amihez korszerű járműparkra, infrastruktúrára is szükség lenne). Egyáltalán nem érinti a jelenlegi szabályozás a hajóforgalmat, ami pedig az egyik legnagyobb szennyezőforrás. A Duna budapesti szakaszán leginkább a hatalmas szálloda- illetve városnéző hajók és motoros kishajók szennyezik a levegőt. Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője szerint állandóan magas a légszennyezettség a hajók miatt, a problémára tartós megoldást kellene találni. Ehhez a hajók estében is szükség lenne környezetterhelési besorolásra, amelynek alapján környezetvédelmi díjat vethetne ki akár a főváros, akár az állam. A költségvetés pedig támogathatná az öreg hajómotorok cseréjét korszerű erőforrásokra, illetve kipufogószűrük felszerelését.
Szerző
Témák
szmogriadó

Villa volt, ma iskola

Publikálás dátuma
2019.09.22. 15:54

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Kalandos sorsú és hosszú évtizedekig titokzatos 4000 négyzetméteres épületbe költözött ettől a tanévtől a szemközti Zugligeti Általános Iskola felső tagozata. A rendszerváltás óta a Béla király úti (2019 márciusa óta Fácános téri) autóbusz-végállomáson megforduló utasok, a Harangvölgybe vagy a Dísznófőhöz tartók gyakran találgatták, hogy mit is rejthet a magas téglakerítés mögött húzódó terület? A talány napjainkban megoldódott. A legendák szerint Mátyás király - akinek nevét nem messze egy út is viseli - itt is vadászott, a többi között fácánra. Azt nehéz eldönteni, hogy ennek mennyi a valóságtartalma. A 19. század közepén a budai úri közönség ráébredt arra, hogy a környező hegyekben lehet kirándulni, de legfőképpen az árnyas fák alatt megpihenni. A hegyek alján, oldalában sorra nyíltak meg az addig nálunk még ismeretlen kertvendéglők, amelyek az addig az erdők vadjai által birtokolt területből hasítottak ki maguknak egy kis területet. Ezek közül a legismertebb a zugligeti Fácán Nagyvendéglő és a mellé épült 30 szobás fogadó volt. Azóta az egész, a mai Béla király út és Csermely út közé eső területet Fácánosként emlegetik. Az itt ma is álló klasszicista épület – amelynek tervezője kora kiemelkedő építésze Hild József volt – 1856-ra készült el. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a jogelődjének tartott kertvendéglőben Kossuth Lajos is gyakran megfordult barátjával, Toldy Ferenccel egy kellemes hagymalevesre. Később le-lelátogatott ide a svábhegyi villájából Jókai Mór is, aki akként örökítette meg a Fácán fogadót, hogy a Fekete gyémántok két szereplője a fogadó táncparkettjén vívott párviadalt. Krúdy Gyula az 1921-ben megjelent A nagy Kópé című regényében így írt róla: „…álmok, szerelmek, ismeretségek, találkák és rügyező kedvek eljöttek a Fácán ódon udvarára, végigjárták a bolthajtásos folyosókat, felszaladtak a ropogó lépcsőkön, belenéztek a kopott aranyozású tükrökbe." A fényes korszaknak egy időre leáldozott, ugyanis a Fácános fogadója ezt követően egy darabig szanatóriumként működött. Azonban a Horthy-család is talált nyaralójának helyet az egyik, 1918-ban neoklasszicista stílusban átalakított épületben. A Horthy villa a második világháború alatt előbb az 502-es magyar királyi honvéd internálótábornak adott helyet, majd lengyel tiszteket szállásoltak el itt. Ezt követően a Gestapo mint gyűjtőfogházat használta. A viharos idők múltán az épületegyüttest 1950-ben államosították, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik kollégiumát helyezték el itt. Majd az 1960-as évektől a Belügyminisztériumhoz tartozó határőrség kiképzőközpontját költöztették a változatos sorsú házba, a területet pedig zárttá nyilvánították, csak a fegyveres őrök jelenléte utalt arra, hogy ott bent titkos dolgok történhetnek. (Az egykori rossz minőségű cselédlakásokban egészen 1980-as évek közepéig családok laktak, míg ki nem költöztették őket.) A Belügyminisztérium 1990-ben hagyta el a területet, azóta az enyészet volt az úr. Többször voltak ugyan erőtlen próbálkozások, hogy megfelelő befektetőre leljenek, de ezek hol a tőkehiány, hol meg a környék lakóinak az esetleges lakópark megépítése elleni tiltakozásai miatt rendre elmaradtak. Azzal, hogy az egykori Horthy villa 2019-ben új funkciót kapott, és az épületet általános iskolaként használják, - korábban természetvédelmi oktatóközpontot terveztek ide - a terület hasznosítása még korántsem fejeződött be. A műemléki felújítás alatt álló fogadóépületben másfél év múlva érnek véget a munkák. A Normafa program keretében a kerületi önkormányzat, mint vagyonkezelő a fogadó épületében látogatóközpontot, helytörténeti kiállítást tervez. Az egykori cselédlakások épületét is rendbe hozzák, de ennek még nincs végleges időpontja. Bár a vadállomány a Fácános Nagyvendéglő megjelenésével visszahúzódott, a környék lakói több alkalommal láttak ma is vaddisznó csordákat átvonulni a területen. A Horthy-villa iskolává átalakítását megelőzően még volt az udvaron egy vaddisznó csapda, amely elég jól működött, mert évente 3-4 állatot befogott. A vadászok az állatokat kiengedték fogságukból, és visszaszállították a hegyekbe.
Szerző
Témák
iskola