Leállhat a baleseti ellátás: ultimátumot adtak a traumatológusok

Publikálás dátuma
2019.09.27. 06:00

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Rendkívüli felmondását helyezte kilátásba október elsejére 68 baleseti sebész, ha a kormányzat nem teljesíti korábbi ígéreteit. 54 traumatológián az önkéntes túlmunkavállalásaikat mondhatják vissza a traumatológusok.
Emelték a tétet a traumatológusok, akik régóta hiába kérik a kormányt, hogy rendezze a baleseti ellátások finanszírozását. Eddig „csak” azt jelezték, hogy az ország mind az 54 traumatológiai ellátóhelyén felmondhatják az önkéntes túlmunkaszerződésüket, ha nem születik megállapodás. Most viszont – egy lapunk birtokába került levél szerint – az országos baleseti intézet 68 orvosa október 1-én beadja rendkívüli felmondását. Az orvosok szerint az elégtelen finanszírozás miatt ma már olyan kritikus a szakember és eszközhiány, hogy az veszélyezteti a betegek ellátását. Mint arról többször írtunk, a traumatológusok őszig adtak időt a kormánynak, hogy rendezze a szakma finanszírozását. A beavatkozások jó részénél a díjak nem fedezik a műtétek valós költségeit. Az egyre romló ellátási körülmények miatt júniusban rendkívüli közgyűlésen határozták el, hogy tárgyalást kezdeményeznek az egészségügyi kormányzattal. Azt is egyértelművé tették, hogy az alku eredményét szeptemberben egy újabb közgyűlésen értékelik. A kormány a nyár végéig ígért választ, de ezt nem tette meg.

A Magyar Traumatológusok Társasága elkészítette a költségszámításokkal alátámasztott finanszírozási javaslatait. Úgy tudjuk, ezek nagy többségét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szakértői is elfogadták némi korrekcióval. A nyári tárgyaláson azt az ígéretet kapták, hogy a kormányzati egyeztetés után, ha a kabinet is rábólint, szeptembertől életbe léphetnek az új finanszírozási szabályok. Eszerint az ellátásokért járó díjakat emelték volna, és a kormányzati tárgyalócsoport vállalta a traumatológiai ellátásért fizetett térítés későbbi, fokozatos növelését is. A traumatológusok számításai szerint a javaslataikkal a kórházi adósságállományt országosan 70 százalékkal lehetett volna csökkenteni. A legkritikusabb adóssággal rendelkező intézmények jelentős többségének van traumatológiája. A júniusi tárgyalásokon a kormányzat képviselői ígérték, hogy legkésőbb a nyár végéig választ kap a szakmai szervezet. Ám máig semmi nem érkezett, holott többször jelezték, hogy elég kritikus a helyzet.
"Jelenleg a traumatológiai hálózatban sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem biztosítottak a biztonságos, a sérülteknek egyenlő feltételeket biztosító ellátáshoz"

- írják a tárcához eljuttatott szakmai anyagban az érintettek.

Irányadó lehet a Magyar Traumatológusok Társasága pénteki közgyűlésnek, hogy a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és a Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet 68 traumatológusa szeptember 13-án egy újabb levélben igyekezett válaszadásra bírni az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi). Ebben már azt helyezték kilátásba, hogy október elsejétől rendkívüli felmondással a munkaviszonyukat szüntetik meg. Azt írták: „2019 augusztusában az EMMI, a NEAK és az MTT delegáltjai által kidolgozásra és elfogadásra került tervezet egyaránt tartalmazza a fennálló problémák részletes leírását, illetve megoldási javaslatát. (…) Nagy megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy sem 2019. szeptember 1-jén, sem azt követően semmi nem történt, a Magyar Traumatológus Társaság az ígéretektől eltérően még csak értesítést sem kapott, ráadásul egyetlen kérdésünkre sem érkezik érdemi válasz. A fentiek elmaradása esetén komoly megfontolás tárgyává tesszük, jogviszonyunk rendkívüli lemondással való, tömeges megszüntetését 2019. október 1. napjával. Ebben az esetben a baleseti intézet, mely a budapesti traumatológiai ellátás 30-40 százalékát biztosítja, működése október elsejétől várhatóan le fog állni. Az ebből adódó betegellátási katasztrófa az ügyben illetékes döntéshozók felelőssége lesz. A fentieken túl előrelépés nélkül az MTT 2019. szeptember 27-i országos közgyűlésen előterjesztjük az önkéntes túlmunka felmondásnak, azonnali hatályú és országos szinten történő alkalmazását. Kérjük, a fenyegető válsághelyzet elhárítása érdekében haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Traumatológus Társaság delegátusával.” A levelet a miniszterelnök mellett megkapta Varga Mihály pénzügyminiszter, Kásler Miklós, a humán tárca vezetője, Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és még számos kormányzati tisztségviselő. Ez idáig erre a segélykiáltásukra érdemben nem reagált senki.
Szerző

Két hónapos ultimátumot adtak a tüntető utasok a MÁV-nak

Publikálás dátuma
2019.09.26. 19:45

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Hat pontban foglalták össze követeléseiket a budapesti demonstráció résztvevői. Odafigyeléssel mindet azonnal teljesíthetőnek tartják.
A szervezők szerint nagyjából 300-an lehettek a résztvevők az első olyan tüntetésen, ahol nem munkások és szakszervezetek, hanem utasok tüntettek a MÁV ellen. A "Tüntetés a MÁV ellen 1 órás késéssel" című, csütörtök délutáni demonstrációt a Közlekedő Tömeg szervezte a budapesti Keleti pályaudvar elé, illetve a MátészalkaLeaks. Utóbbi azzal a videóval lett ismert, melyen egy csiga-jelmezes illető lefut egy vonatot.
Elegünk van a mindennapos késésekből, kimaradó járatokból és állandó meghibásodásokból - mondta általános helyeslés közepette az első felszólaló, az utazóközönség nevében beszélő Kovács Mónika. Közösségi oldalakon egymástól lehet megtudni, hogy újabb félórákat késik egy vonat, miközben az utastájékoztatás öt perces csúszást ígér, sérelmezte. A jegyvásárlás katasztrofális, az automaták nem működnek, a pénztárak - pénztáros híján - zárva vannak. A vonat-mosdók már induláskor minősíthetetlen állapotban vannak. Nyáron pedig nyílt pályán, légkondicionálás nélkül várakoztatják a vonatokat, rajtuk idősekkel és gyerekekkel - sorolta. A vezetőség még az egyszerűen kezelhető problémákkal sem foglalkozik, mondta -
"végre minőségi szolgáltatást szeretnénk a pénzünkért".

A MÁV olyat vesz el, amit nem lehet visszaadni, az időt - mondta a következő felszólaló, Fülöp Tamás, aki még mindig az utasok nevében szólt. Embereket rúgnak ki munkahelyeikről a vonatkésések miatt. Az ingázók pedig még kártérítést sem kapnak. Hozzátette:
"nem kifogásokat szeretnénk, hanem cselekvést".

"Kiábrándultam abból, hogy belülről alig lehet tenni bármit a problémák ellen" - mondta a Közlekedő Tömeg Egyesület képviseletében, harmadikként színpadra álló Gyöngyösi Máté. Statisztikákkal folytatta: naponta 5 napnyi késést halmoznak fel a vonatok. Átlagosan minden órában elromlik egy kocsi vagy mozdony. Hetente többször leszakad valahol a felsővezeték. A vonatok még a MÁV előírásánál is kevesebb kocsival közlekednek. A liftek nem működnek, a kerekesszékesek alig tudnak utazni. Több mint ezer dolgozó hiányzik, és a társaság még álláshirdetéseket sem ad fel. Nem is csoda, hogy aki teheti, inkább autóba ül - évente 1500 új autó jelenik meg az agglomerációban, minden reggel dugó van a bevezető utakon -, pedig a minőségi tömegközlekedés elengedhetetlen eszköz a klímavédelemben. Gyöngyösi külön kiemelte:
a problémáknak a közép- és felső vezetők az okai, a még mindig kitartó dolgozókat meg kell becsülni.

Ezután pedig a demonstrálók két hónapos ultimátumot adtak a vasúttársaság vezetésének - ami részben arra is válasz, hogy a kommunikációs igazgató szerint csak az önkormányzati választásig fognak tüntetni. Gyöngyösi hat követelést olvasott fel, amik teljesítéséhez, mint mondta, csak odafigyelés kell, többségüket pedig egyébként is megígérte már korábban Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója. Ezeket várják:
  • korszerű utastájékoztatást - a késések és pótlások azonnali bemondását;
  • tisztaságot - a mosdók takarítását, szappant, kéztörlőt, WC-papírt;
  • elérhető jegyvásárlást - a pénztárosok pótlását, az automaták legalább 90 százalékának működőképességét;
  • megfelelő karbantartást;
  • minőség-ellenőrzéseket - nyilvános eredményekkel;
  • kártérítést - ami nem csak az IC utasainak, hanem mindenkinek jár negyed óra késés után.
A tüntetés közben meg nem erősített hírek szerint a MÁV jegyvásárlási rendszere leállt.
Szerző
Frissítve: 2019.09.26. 19:47

Véget ért Alekszej Torubarov kálváriája

Publikálás dátuma
2019.09.26. 19:27

Fotó: JOHN THYS / AFP
Mostantól nem kell attól tartania, hogy kiadják őt Oroszországnak, a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság indokoltnak minősítette a menekült-kérelmét. A 61 esztendős férfit hazájában 2006 óta politikai okokból többször bezárták és bántalmazták.
Torubarov utolsó 13 éve rémfilmbe illik. A matematika-fizika tanár végzettségű, volgográdi férfi a rendszerváltáskor vállalkozásokba fogott és pár évvel később tíz népszerű vendéglője volt. 2006-tól megzsarolta őt a rendőrökkel összefogó maffia. Büntetőügyet kreáltak ellene, becsukták, bántalmazták, s amikor a vád elbukott, újabb vádat koholtak ellene. A cél az volt, hogy megszerezzék üzleteit, és elhallgattassák, mivel ellenzéki volt, és szót emelt a korrupció ellen. Végül a fenyegetések miatt külföldre menekült feleségével és két fiával. Az orosz hatóságok Interpol körözéssel elérték, hogy Torubarovot Ausztriában letartóztassák. A börtönben egy fogolytárs kanálból élesített késsel el akarta vágni a nyakát, s őrei mentették meg. Az osztrákok 4 hónap után a körözést alaptalannak találták, és szabadon engedték. Csehországba ment, ám ott még érvényesnek vélték a körözést, és 14 hónapig börtönben tartották, miután pedig kiszabadult, hagyták, hogy orosz tisztek foglyul ejtsék, repülőgépre hurcolják, és elvigyék Oroszországba. Utóbb a cseh bíróság jogtalannak ítélte a férfi kiadatását. A hazájában eleinte előzetesben, aztán szabadlábon védekezett, s utóbbit kihasználva Magyarországra szökött 2014-ben. Itt üldöztetésére hivatkozva beadta a menekültkérelmet, ám az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság megalapozatlannak találta beadványát. A Helsinki Bizottság segítségével bírósághoz fordult, s ott pert nyert. A bíróság úgy ítélt, hogy a hatóság tendenciózusan válogatott az orosz férfi eléjük tárt bizonyítékai között, ezért új eljárásban kell dönteni a kérelemről. A hatóság másodjára is elutasította Torubarov kérelmét arra hivatkozva, hogy a férfi politikai üldözésére nincs bizonyíték, és itt maradása nemzetbiztonsági érdeket sért. Torubarov újra bírósághoz fordult, ahol kimondták, hogy az idegenrendészet okszerűtlenül mérlegelte a bizonyítékokat. Így újra az idegenrendészethez került az ügy, ám a hatóság harmadjára is ragaszkodott elutasító álláspontjához. Torubarov fellebbezett, s a bíróság – a pingpongozást megelégelve – az unió illetékes bíróságához fordult állásfoglalásért. Tudni kell, hogy 2015-ig a bíróság megváltoztathatta az idegenrendészeti hatóság határozatát, ám akkor az idevágó jogszabályt megváltoztatták, s a bíróság a menekült kérelméről már nem dönthetett, csak arról, hogy a hatóság határozata jogszerű-e volt vagy sem. A luxemburgi bíróság úgy foglalt állást, hogy ez a gyakorlat ütközik az unió jogrendszerével, s ha a bíróság nem ért egyet az idegenrendészeti hatóság határozatával, akkor dönthet a menekültkérelemről. Ez történt csütörtökön Pécsen, ahol a bíróság kimondta, hogy Alekszej Torubarov politikai üldöztetés szenvedőalanya. Ezt bizonyítja, hogy tetemes vagyonát hátrahagyva menekült el Oroszországból, amiképp az is, hogy Ausztriában meg akarták ölni, Prágában pedig elrabolták őt. Amúgy annak a pártszövetségnek az elnökét, aminek Torubarov a tagja volt, 2015-ben a moszkvai utcán megölték. S az a parlamenti képviselő, aki sürgette a Torubarov elleni eljárást a brit rendőrök szerint aktív részese volt egy 2006-ban végrehajtott, nemzetközi hírű, londoni gyilkosságnak, az Angliába szökött orosz titkosszolgálati tiszt Alekszandr Litvinyenko megmérgezésének. Alekszej Torubarov jogi kálváriája véget ért. A férfi hamarosan Prágába utazik, családja évek óta ott él, és ő is ott kíván letelepülni. A történethez tartozik, hogy 2015-ös jogszabályváltozás óta először döntött magyar bíróság egy menekültkérelemről. A Helsinki Bizottságnál tucatnyi hasonló ügy van még, s mint Torubarov ügyvédje, Fazekas Tamás elmondta, van olyan kérelmező, akit az idegenrendészet már ötször utasított el, s a bíróság minden alkalommal jogszerűtlennek találta és visszaküldte ezt a határozatot. A bíróság mostantól a többi kérelemről önállóan dönthet.
Témák
menedékjog
Frissítve: 2019.09.26. 20:56