Ötven centit csúszik naponta a Mont Blanc összeomló gleccsere

Publikálás dátuma
2019.09.27. 10:24

Fotó: HO / AFP
Naponta csaknem 50 centimétert csúszik a völgy felé a Mont Blanc egyik olvadó gleccsere, amelynek egy 250 ezer köbméteres darabja összeomlással fenyeget szakértők szerint, a hatóságok radarrendszerrel figyelik a hatalmas térséget.
 Az Alpok legmagasabb csúcsa, a 4810 méteres Mont Blanc keleti, olaszországi oldalán 1327 négyzetkilométeren elterülő Planpincieux gleccser egy darabja a Courmayeur melletti völgyet fenyegeti. A népszerű üdülőfalu polgármestere kedd este lezáratott két hegyi utat és megtiltotta a belépést a Ferret-völgy érintett területére.
Stefano Miserocchi szerdán az olasz Sky csatorna híradójának elmondta, hogy nincsenek modellek, amelyek megjósolnák, hogy a gleccserszakasz egészben vagy darabokban szakad-e le. Hangsúlyozta, hogy a település lakói akkor sem lesznek veszélyben, ha nagyobb tömb törik le, csak az a terület, ahol a lezárt utak haladnak. Courmayeurben senkit sem kell kitelepíteni, a lezárt utak nagyrészt üdülőkhöz vezetnek.
A gleccser a Mont Blanc egyik csúcsa, a Grande Jorasses keleti lejtőjén helyezkedik el. A térségben csütörtökön üzembe helyezett radarrendszer folyamatosan küldi az adatokat a gleccser mozgásáról, még a legkisebb néhány milliméteres eltérést is jelzi. Bár a térséget már műholddal figyelik, ám a felvételekhez tiszta égbolt szükséges, és 6-12 nap alatt érkeznek meg.
A szakértők szerint az augusztusban és szeptemberben mért szokatlanul magas hőmérséklet felgyorsította a gleccser olvadását, amelyet 2013 óta kísér figyelemmel a hegyi biztonságért létrehozott alapítvány (Fondazione Montagna Sicura). Sergio Costa olasz környezetvédelmi miniszter szerint gleccser olvadása arra figyelmeztet, „hogy sürgősen szükség van összehangolt és erőteljes cselekvésre a klíma védelmében, a szélsőséges események és drámai következményeik megakadályozására”.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök az ENSZ New York-i klímacsúcsán beszélt arról, hogy 
a gleccser fenyegető összeomlása „olyan vészcsengő, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül”.

 Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerdán közzétett tematikus jelentése alapján a világ gleccserei – Grönlandot és az Antarktiszt nem számítva – évente 220 milliárd köbtonna jeget veszítenek. A gleccserolvadás gyorsabb, mint korábban, és tovább gyorsul a tanulmány szerint. Ha semmi sem történik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséért, a század végére a mainál 36 százalékkal zsugorodnak a világ gleccserei. A kisebbek azonban – mint az Alpok jégfolyamai – akár tömegük 80 százalékát is elveszíthetik a legrosszabb esetben. Sok gleccser a modellek előre jelzései szerint a kibocsátás csökkentésétől függetlenül is eltűnhet – írta a jelentés.
Szerző

Az algainvázió figyelmeztet: nem halogatható a Balaton-kutatás megújítása

Publikálás dátuma
2019.09.27. 09:03

Fotó: Varga György / MTI
A közelmúltban tapasztalt algainvázió arra figyelmeztet, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása – figyelmeztet a Nemzeti Víztudományi Program irányító testülete közleményében.
Egyelőre a kutatók sem tudják, mi okozhatta a nyár végén észlelt, óriási mértékű algainváziót a Balaton nyugati medencéjében. A jelenség figyelmeztetés, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása. A Balaton jó ökológiai állapotának biztosításában a vízszintszabályozás kulcsfontosságú, ám ennek kutatása a beígért finanszírozás elmaradása miatt egyelőre nem indulhatott el. Három évvel ezelőtt a Nemzeti Víztudományi Program keretében összeállt egy kutatógárda a Balaton-kutatásra. Hosszú távú projekt beindítására készülve elkészítettek egy újszerű eredményeket hozó mintatanulmányt is. Végül a kutatási program pénz hiányában nem indulhatott el – írták.
Felidézik, hogy korábban a 1970-es években tapasztaltak a Balatonban komolyabb eutrofizációt, növények elszaporodását. Az intézkedéseknek köszönhetően a tó növényi tápanyagterhelése az 1990-es évek második felére megfeleződött, amit a vízminőség javulása csak többéves késéssel követett. Ezt követően a 2002-2003 közötti időszak hozott új kihívást a rendkívül alacsony vízállás miatt, ám az előzetes várakozásokkal ellentétben az nem okozott vízminőségi gondokat, sőt a helyi élővilág erre rendkívül pozitív módon reagált.
Az idei algásodás magyarázva a kutatók azt írták, a tó a biomassza koncentrációja meghaladta a 300 mg/köbmétert, amely az eddigi legmagasabb mért érték a Balatonban. Másfélszerese az 1982-ben, az eutrofizálódás csúcspontján megfigyelt tóközepi adatnak. A jelenlegi vízminőségi mérések nem biztosítanak megfelelő adatokat ahhoz, hogy a jelenség lefolyását és kiterjedését megállapítsák. A fajösszetétel alapján az egyetlen bizonyosság, hogy az algák nem kívülről érkeztek a tóba – szögezik le a kutatók, valószínű forrásának az üledékből érkező belső terhelést megnevezve. A kiváltó okok azonban még nem ismertek, így az sem tudható, hogy mekkora volt a vízminőségi probléma valós léptéke, és az sem, hogy egyszeri, ritka extrém eseményről volt szó, vagy olyan rejtve maradt trendszerű változások zajlottak a tóban, amelyek rendszeresen okozhatnak ilyen túlalgásodást – hívták fel a figyelmet.
Szerző
Témák
Balaton alga

Feloldhatják a medvevadászati tilalmat Romániában

Publikálás dátuma
2019.09.26. 10:03

Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Megszavazta a román szenátus szerdán a vadászati törvény módosítását, amely egy ötéves időszakra lehetővé tenné a barnamedvék vadászatát bizonyos időszakokban. A végső döntést a kétkamarás román parlament képviselőházának kell meghoznia.
A szavazattöbbséggel - ellenszavazat nélkül, 13 tartózkodás mellett - elfogatott módosító indítvány értelmében a barnamedve ideiglenesen lekerülhet Romániában a szigorúan védett állatfajok listájáról, vadászatát pedig április és május, illetve szeptember, október és november hónap folyamán engedélyeznék.
A mezőgazdasági szakbizottságban kidolgozott megoldásról keddi hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azt állította: az RMDSZ javaslata lehetővé teszi, hogy a szaktárca szabályozza az állatállományt, és visszaállítsa az egyensúlyt. 
"Hosszú ideje mondjuk, hogy Székelyföldön óriási problémát jelentenek a medvetámadások. Az emberek biztonságát, testi épségét, és a jószágokat is veszélyeztetik.

Ez az első alkalom, amikor a szenátus szakbizottsága testületileg támogat egy, a medveügy megoldására benyújtott javaslatot, úgy tűnik párthovatartozástól függetlenül megértették a törvényhozók, hogy gond van, és megoldásra van szükség" - idézte a hírlevél Tánczos Barna RMDSZ-es szenátort.
Az előírás eredményeként nem lesz szükség a szaktárca által megszabott beavatkozási kvótára, a medveállományt - a vaddisznókhoz, szarvasokhoz, és más, nem szigorúan védett állatokhoz hasonlóan - kilövési kvóta alapján, egyszerűbben és hatékonyan lehetne szabályozni. A hatályos törvények a nem szigorúan védett fajok vadászatát is bizonyos feltételekhez kötik, ezek továbbra is vonatkoznának a barna medvékre. Egyszerűbb lesz az állatállomány szabályozása, de a faj védelmét is biztosítaná a törvény - mutatott rá az RMDSZ hírlevele.
A törvénymódosítás a vadkárok megtérítését is a jelenleginél részletesebben szabályozza. A medvevadászat tilalmának ideiglenes feloldásáról a végső döntést a kétkamarás román parlament képviselőházának kell meghoznia.
Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Egy 2017-es becslés szerint Romániában mintegy 6800 medve él.
Szerző