Több százmilliárdot vettek ki Orbánék az autósok zsebéből az adóval

Publikálás dátuma
2019.09.28. 06:00

Fotó: Népszava
Csak 2011 és 2018 között 665 milliárd forintot vett ki az Orbán-kormány az autósok zsebéből azzal, hogy nem csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját az uniós minimumszintre. A Matolcsy György segítségével harmatosra gyengített forint miatt viszont mára elfogyott a mozgástér.
A Népszava számításai szerint 2011 és 2018 között összesen 665 milliárd forintot vett ki az autósok zsebéből a Fidesz-KDNP-kormány azzal, hogy nem csökkentette az üzemanyagok jövedékiadó-tartalmát az unió által engedélyezett legalsó szintre. Miközben az elmúlt kilenc év során az Orbán-kormány jóval a legalacsonyabb lehetséges szint felett tartotta a sarc szintjét, a csökkentési mozgástér mára elillant: a két termék unió által engedélyezett, euróban meghatározott legalacsonyabb adószintje ugyanis a forintgyengülés miatt beérte, sőt néhány fillérrel alighanem meg is haladja a hazai jövedékiadó-szintet. A hazai valuta mélyrepülése tehát nem csak az olajáron, hanem az adón keresztül is emelési nyomást fejt ki az üzemanyagárakra. Az illetékes Pénzügyminisztérium (PM) szerint ugyanakkor emiatt nem kell növelni az adót. Kérdés, mit szól ehhez az EU. Az Orbán-kormány „teljesítette” az MSZP egyik követelését, hogy az üzemanyagok után fizetendő jövedéki adó ne legyen magasabb az EU által elvárt minimumszintnél – fogalmazott az ügy kapcsán lapunknak Tóth Bertalan szocialista pártelnök. Csak épp nem az adót csökkentette, hanem a forintot rontotta – tette hozzá.  A Fidesz-KDNP ellenzékből még rendszeresen követelte az üzemanyagok adószintjének az unió által megengedett legalacsonyabb szintre csökkentését, sőt a szociálliberális kabinetektől számon kérték, hogy miért nem harcolnak az EU-előírás csökkentéséért. Ehhez képest 2010 után az Orbán-kabinetek lényegében csak emelték az üzemanyagok jövedéki adóját. Az átlag 391 forinton álló benzinen jelenleg 120, a mintegy 417 forintért mért gázolajon pedig 110,35 forint a literenkénti jövedéki adó. Az áfa ezen plusz 32, illetve 30 forint. (2016 közepe óta, ha az olajár negyedévi átlagára 50 dollár alá esik, a két termék jövedéki adója nettó 125, illetve 120,35 forintra nő. Ezt 2016 végén, 2017 elején életbe is léptették, de az azóta ismét 50 dollár felett álló olajár miatt jelenleg az alacsonyabb értékek érvényesek.) Az Unió a minden tagországra kötelező jövedékiadó-tartalom legalsó szintjét a benzinnél 35,9, a gázolajnál pedig 33 eurócentben írja elő. Ott, ahol nem eurót használnak, ennek helyi pénznemben számított szintjét annak előző év október 1-i árfolyama határozza meg. A 2011-es 274 forintról mára 335 forint fölé jutottunk. Az Orbán-kabinetek az elmúlt kilenc év során mostanáig bármikor csökkenthették volna az üzemanyagok jövedéki adóját. Ezt több ellenzéki párt is követelte. Az MSZP 2013-ban és 2014-ben törvénymódosító javaslattal is élt, amit a kormánytöbbség lesöpört az asztalról. Számításunk szerint 2011-ben a tankolók literenként bruttó 27, illetve 25 forinttal fizettek többet a benzinért és gázolajért annál, mint ami még nem sértett volna EU-előírást. Ez az éves forgalomra vetítve a benzinnél 46, a gázolajnál pedig 82 milliárd forint „jatt”. A forint folyamatos értékvesztése ellenére a literenkénti összeg ezután is rendre 10-20, illetve 5-10 forintot tett ki. Ezzel a Fidesz-KDNP a benzinnél 20-30, a gázolajnál pedig 40-60 milliárd forintot húzott ki évente az autósok zsebéből. (A költségvetés trükkös többletbevétele azért nem csökkent jelentősen, mert a forint romlása közben egyre többet tankoltunk.) Végtére is az Orbán-kabinetek teljes éveiben a benzint használók 223, a dízelesek pedig 442 milliárd forinttal fizettek többet az államnak annál, mint amennyit az unió még megengedett volna.
Mára viszont a forint már betette a kaput. A pénteki 335,7 forintos euróárfolyamot számítva – amitől a jövő keddi, hivatalos érték aligha tér el jelentősen – az alsó uniós határ a benzinnél bruttó 60, gázolajnál pedig 50 fillérrel már meghaladja a hazai mértéket. Vagyis – legalábbis az uniós szabályok betartásához – ennyivel már emelni kéne a jövedéki adótartalmat. „A hatályos uniós előírások értelmében az árfolyamváltozás miatt a benzin, illetve a gázolaj jövedéki adójának az emelésére nem lesz szükség” - üzente mégis lapunknak a PM. A kormány a családok, a háztartások és vállalkozások érdekét szem előtt tartja, így a térségben Magyarországon kell az egyik legalacsonyabb jövedéki adót fizetniük az autósoknak – fűzték hozzá.

Mindent drágít a gyenge forint

A gyenge valuta miatt minden autósnak drágább a tankolás – hívta fel a figyelmet az ügy kapcsán Tóth Bertalan. Ez bizonytalanságot okoz és áremelkedést hoz - tette hozzá. Többet kell fizetnünk minden olyan termékért, amit külföldről vásárolnunk, a műszaki cikkektől a déligyümölcsökig. Az MSZP számára elfogadhatatlan, hogy a Fidesz gazdaságpolitikája miatt ugyanazzal a munkával, ugyanazért a fizetésért hónapról hónapra kevesebb árut, szolgáltatást tudunk megvenni – közölte. Úgy is mondhatnám: sokba kerül nekünk a narancs! - fogalmazott az MSZP elnöke.

Szerző
Frissítve: 2019.09.29. 12:00

Letették a Mol gigaüzemének alapkövét

Publikálás dátuma
2019.09.27. 17:54

Fotó: Vajda János / MTI
Az építkezésen részt vevő 2,5 ezer munkás mindössze ötöde érkezik belföldről.
Tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, Koncz Ferenc, a térség fideszes országgyűlési képviselője, valamint Sami Pelkonen, a fővállalkozó német Thyssenkrupp üzletági vezérigazgatója letette a tiszaújvárosi Mol Petrolkémia (Mpk) négyszázmilliárd forintba kerülő poliolüzemének alapkövét. A beruházáshoz az állam 12 milliárd forint készpénz- és mintegy 30 milliárd forint adókedvezmény-támogatást nyújt. (Tavaly ez volt a kormány legnagyobb beruházási támogatása. A beruházási összeg a két évvel ezelőtti bejelentéshez képest közel 40 százalékkal megugrott.) A 200 dolgozónak munkát biztosító, 38 hektáros üzemet 2021 harmadik negyedévében tervezik átadni. A poliol világpiaci termelése évi 8 millió tonna, amiből Európa részesedése másfélmillió tonna. A Mol-gyár éves termelése ezt várhatóan évi 200 ezer tonnával emeli – közölte megnyitóbeszédében Hernádi Zsolt. A poliol különböző szivacsok, autó, bútor-, textil- és építőipari cikkek – például a purhab - alapanyaga. A gyártásához szükséges, többnyire nyersolajból előállított termékeket részint az Mol és az Mpk különböző üzemeiből, részint külső társaságoktól szerzik be. A Mol az üzemtől évi 50 milliárd forint (levonások előtti) nyereséget remél. Az elhasznált végtermék kémiai és fizikai úton – úgyszintén Mol-gyárakban - újrafeldolgozható – tudtuk meg az ünnepség előtti sajtóbejáráson Szűcs György illetékes igazgatótól. A beruházási összeg nagy része, mintegy egymilliárd euró – 335 milliárd forint – az egy éve megkötött fővállalkozói szerződés értelmében a Thyssenkrupphoz kerül. A német cég kivitelezői alvállalkozója a török hátterű román Synergy Construct. Az építkezésben várhatóan közel 2,5 ezer munkás vesz részt. 60 százalék uniós – román, olasz, portugál, lengyel és bolgár -, 20-20 százalékuk pedig magyar, illetve unión kívüli – török, ukrán és grúz – vendégmunkás. A készre szerelt főbb berendezéseket Thaiföldről, hajón szállítják fel, így az ütemezés elsősorban a Tisza vízállásától függ. Ezen túlmenően magyar, német, indiai és kínai mérnökök is részt vesznek a kivitelezésben. Hernádi Zsolt emlékeztetett, hogy a Mol 2030-ig 4,5 milliárd dollárt – közel 1,4 ezermilliárd forintot – költ közép-kelet-európai műanyag- és vegyipari beruházásokra. A sajtóbejáráson bemutatták a munkások elszállásolására épített barakkokat és a már zajló építési munkálatokat is.
Varga Mihály beszédében dicsérte a hazai ipart, a kormányt és a német-magyar kapcsolatokat, ugyanakkor szükségesnek nevezte versenyképességünk javítását. A forintárfolyam kiszámíthatóságának fontosságát ezúttal nem említette, így beszéde valószínűleg ezúttal nem vívja ki Matolcsy György jegybankelnök haragját. Az ünnepségen – mondhatni szokás szerint – Bráz György, a telepnek otthont adó Tiszaújváros MSZP-s polgármestere ismét nem szólalt fel. Igaz, a választásokon a szocialista párt nem őt, hanem Fülöp Györgyöt indítja az önkormányzati választásokon. A Fidesz-KDNP jelöltje Csikász Gábor. (Mindketten egy-egy helyi egyesületet is képviselnek.) A független Farkas Zoltánné is indul.

Az FGSZ-hez kerül a magyar-szlovák gázvezeték

Az FGSZ Földgázszállító október 3-án zárja az állami MGT Magyar Gáz Tranzit Zrt. megvásárlásáról korábban kötött szerződést – közölte a Mol tulajdonában lévő gázvezeték-üzemeltető. Az MGT a Magyarországot Szlovákiával összekötő, öt éve átadott gázvezeték 92 kilométeres hazai szakaszának tulajdonosa. A balassagyarmati határkeresztező pont üzemeltetését szintén az FGSZ veszi át. A vételár korábbi információink szerint 45 milliárd forint.

Szerző

Ismét történelmi mélypontra esett a forint

Publikálás dátuma
2019.09.27. 13:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Péntek délelőtt 336,3 forintba került egy euró.
Reggel 335,5 forintot ért egy euró a bankközi piacon, vagyis a hét elején kialakult történelmi mélyponthoz (336,1) közelről indul a kereskedés. Délelőtt pedig meg is dőlt a korábbi történelmi mélypont: 336,3 forintba került egy euró – írja a Portfolio. A portál kiemeli, hogy a forint gyengülésén nem lepődhetünk meg: az MNB kedden újra hangsúlyozta, hogy tartósan laza monetáris kondíciókat alkalmaz, ami nem kedvez a hazai devizának, miközben egyre többen játszanak a forint esésére.
Szerző
Témák
forint euró dollár
Frissítve: 2019.09.27. 13:18