Felpörög a Trump elleni eljárás

Publikálás dátuma
2019.09.30. 10:10

Fotó: YURI GRIPAS / Picture-Alliance/AFP
A demokrata párti többségű amerikai képviselőház hírszerzési, külügyi, illetve ellenőrzési bizottsága az elkövetkező napokban számos külügyminisztériumi tisztségviselőt kíván meghallgatni Donald Trumpnak az ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése ügyében.
Idézést kapott maga Mike Pompeo külügyminiszter is, akitől azt várják, hogy mutassa be Rudy Giulianinak, az elnök ügyvédjének az ukrán kormányzattal történt kapcsolatfelvétele dokumentumait. Meg akarják hallgatni Kurt Volkert, a külügyminisztérium ukrajnai ügyekkel foglalkozó eddigi különmegbízottját is, aki pénteken lemondott tisztségéről, miután a neve felmerült a Trump és Volodimir Zelenszkij közötti kommunikációval kapcsolatban – konkrétan úgy, hogy Volker felajánlotta Giulianinak, „összehozza” Zelenszkij egyik bizalmasával.  Nancy Pelosi házelnök, aki korábban mindig óvta a demokratákat attól, hogy az alkotmányos vádemelési eljárás, az úgynevezett impeachment eszközével próbálják elmozdítani hivatalából Donald Trumpot, mert nem érezte elég erősnek a kezükben levő ütőkártyákat, a minap úgy döntött, hogy most mégis bele kell vágni, és elrendelte, a képviselőházi szakbizottságok vizsgálják meg, hogy indokolt-e az impeachment folyamatának a megindítása. A Trump-Zelenszkij beszélgetés leiratának tanúsága szerint az amerikai elnök arra kérte ukrán hivatali partnerét, nézessen utána Joe Biden és fia ukrajnai ügyeinek. Biden, aki Barack Obama demokrata párti elnök mellett volt alelnök, mindeddig a legesélyesebb pályázónak számított a demokraták elnökjelöltségére a jövő évi elnökválasztáson – vagyis a demokraták értelmezése szerint Trump egy külföldi állam közreműködését kérte egyik legfőbb belpolitikai riválisának a lejáratásához.  Az ügy, aminek Trump úgymond utána akart nézetni, azzal kapcsolatos, hogy Joe Biden fiának egy időben – még az előző ukrán államfő alatt – jól jövedelmező állása volt egy ukrán energetikai cégnél. Az egyik gyanú szerint Biden, amerikai alelnökként, saját hivatali befolyását használta arra, hogy a fia megkapja a pozíciót, a másik állítás pedig arról szól, hogy később Biden nyomására váltották le azt az ukrán főügyészt, aki állítólag vizsgálódni próbált az amerikai alelnök fiának az ukrajnai üzleti ügyeit illetően. Az ügy érthető módon Bidennek sem jött jól, és Iowa államban, ahol időrendben az első elnökjelölt-kiválasztó gyűlést (caucus) fogják majd tartani, a hétvégén a Des Moines Register, a CNN és a Mediacom Iowa Poll közös felmérése szerint Biden elvesztette első helyét a demokrata párti aspiránsok között, és Elizabeth Warren, Massachusetts állambeli szenátor tört az élre.  Az impeachment eljárás megindításához a demokratáknak van elég politikai muníciójuk, mert ők uralják a képviselőházat. Trump menesztéséhez azonban kétharmad kellene a szenátusban, márpedig ott szilárd republikánus többség van. 

Trump és Putyin telefonbeszélgetéseire is kíváncsiak

Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője vasárnap egy televíziós műsorban közölte: Donald Trump Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és más politikusokkal folytatott telefonbeszélgetéseire is kíváncsiak az amerikai törvényhozók. A demokrata párti politikus az NBC „Találkozz a sajtóval” című, szokásos heti politikai vitaműsorában kiemelte, az általa vezetett bizottság azért akar hozzáférni a telefonbeszélgetések leiratához, mert aggódik amiatt, hogy ezekben Trump veszélybe sodorhatta a nemzetbiztonságot. „Szerintem itt most rendkívül szükséges megvédeni az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, és megvizsgálni, hogy a világ más vezető politikusaival, különösen a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetéseiben szintén aláásta-e nemzetbiztonságunkat azzal, hogy a kampánya számára személyes előnyöket akart” – fogalmazott. Adam Schiff – akit Trump lemondásra szólított fel a Twitteren – vasárnap az ABC televíziónak is interjút adott, ebben leszögezte: a képviselőház hírszerzési bizottsága megállapodott a kiszivárogtatóval, hogy megjelenik a bizottság előtti meghallgatáson. (MTI)

Témák
USA Ukrajna

Lángokban áll egy kínai gyár, legalább 19 munkás meghalt

Publikálás dátuma
2019.09.30. 09:09
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
8 embert kimentettek, hárman kórházban vannak. A tűz okát vizsgálják.
Hétfő reggelig 19 ember halt meg egy tűzben, amely a kelet-kínai Csöcsiang tartomány egy gyárában ütött ki - adta hírül a Hszinhua állami hírügynökség a helyi hatóságok közlésére hivatkozva. A tartomány keleti partvidékén fekvő, mintegy 682 ezer lakosú Ninghaj járásban egy közszükségleti cikkek gyártásával foglalkozó üzem borult lángba vasárnap délután. A Ruiqi Daily Necessities nevű vállalat tulajdonában levő üzemben
19 ember halt meg, nyolc embert sikerült kimenteni, közülük hárman szorultak kórházi ellátásra.

A tűz okát egyelőre vizsgálják - számolt be a helyi kormányzat szűkszavú közleményben.
Kínában gyakorinak számítanak a üzemi balesetek, mivel - a költségek alacsonyan tartása érdekében - a vállalatok gyakran nem tartják be a biztonsági előírásokat. Márciusban 78 ember vesztette életét, miután robbanás történt az ország keleti részén található Csiangszu tartomány egyik vegyi üzemében.
Témák
Kína tűzeset gyár

Eloltották a 3 millió hektáron lángba borult szibériai erdők nagy részét

Publikálás dátuma
2019.09.30. 08:02
Szibériai légifelvétel, ai még nyáron készült
Fotó: Pierre Markuse / AFP
Mindent eloltottak egy állami szolgálat szerint, de ez azért erős túlzás lehet.
Eloltották az összes erdőtüzet Oroszországban - közölte a légi oltásért felelős szolgálat, az Avialeszoohrana sajtóosztálya hétfőn. A szolgálat szerint egy nap alatt hét erdőtüzet fojtottak el 94 hektáron.
Vasárnap, szeptember 29-én minden esetre még több helyen égtek a szibériai erdők a Global Forest Watch adatai szerint, ők 74 riasztásról értesültek aznap. Bár a héten már csak 1600 új tüzet regisztráltak, ami a júliusi heti 20-50 ezerhez képest valóban komoly eredmény. A teljes oltás híre már csak azért is meglepő, mert a korábbi sajtóhírek arról szóltak, hogy az orosz hatóságok csak azokkal a tüzekkel foglalkoznak, amik közvetlen veszélyt jelentenek.
Oroszország 85 régiójából 79-ben tűzveszélyes időszak van.

- írta ezt már az Interfax hírügynökség hétfőn. Rendkívüli állapot sehol nincs érvényben, de 31 régióban rendkívüli tűzvédelmi készültséget vezettek be.
Oroszországban, ahol a szibériai és távol-keleti területeken a nyáron több mint 3 millió hektárnyi erdőt borítottak el a lángok, júliusban négy régióban rendkívüli állapotot hirdettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy az oltásban a fegyveres erőket is vessék be, amihez amerikai hivatali partnere, Donald Trump július 31-én felajánlotta az Egyesült Államok segítségét.
A katasztrófa főleg a lakatlan területeket sújtotta, de a füst mintegy 800 orosz települést ért el, köztük olyan városokat, mint Novoszibirszk, Krasznojarszk és Csita.
Frissítve: 2019.09.30. 08:31