Elon Musk szerint bolygóközi utakra is visz majd utasokat a Starship

Publikálás dátuma
2019.09.30. 13:20

Fotó: SpaceX
Újabb részleteket árult el a Starship (Csillaghajó) űrhajóról Elon Musk, a SpaceX amerikai űrkutatási vállalat alapítója.
Musk egy élőben közvetített eseményen, Texasban mutatta be a projekt új fejleményeit, és arról beszélt, hogy az űrhajó a Naprendszer más helyszíneire is eljuthat és nem csak egyszer lehet majd használni.
Az űrhajó hosszú, bolygóközi utakra akár száz embert tud majd szállítani - írta a SpaceX a Twitteren. Musk, aki a texasi SpaceX-bázisról jelentkezett be, elmondta, hogy a Starship várhatóan egy-két hónapon belül megteszi első útját, amelyen 19800 méter magasra száll, mielőtt visszatérne a Földre. A vállalat alapítóját, aki az űrhajó ezüstös teste előtt állt egy emelvényen, nagy tömeg hallgatta. Musk úgy becsülte, hogy ha az űrhajót a következő félévben sikerül orbitális pályára állítani, jövőre már embert is szállíthat.
"Úgy tűnik, hogy a tudatosság nagyon ritka és értékes dolog, és minden lehetséges lépést meg kell tennünk a tudat fényének megőrzése érdekében" - hangsúlyozta Musk. Hozzátette: 
"Az ablak kinyílt, hogy több bolygón élő civilizációvá váljunk".

A Starship segítségével Musk szerint lehetővé válik bázisok létrehozása a Holdon, és városok építése is a Marson. Musk már korábban felvetette a Mars benépesítésének ötletét. 2016-ban ismertetett elképzelése szerint az első emberek már 2025-ben elindulhatnak a vörös bolygóra.
A NASA amerikai űrkutatási hivatal ugyanakkor legkorábban a 2030-as években tart megvalósíthatónak egy Mars-missziót.
Szerző
Témák
Elon Musk SpaceX

Több mint 13 milliárd éves galaxis-protohalmazra bukkantak

Publikálás dátuma
2019.09.30. 12:35
Illusztráció
Fotó: CHRISTOPH BURGSTEDT/SCIENCE PHOT / AFP
Az eddig megfigyelt legöregebb, több mint 13 milliárd éves galaxis-protohalmazra bukkant egy nemzetközi tudóscsoport. A felfedezés közelebb vihet a világegyetem keletkezésének megismeréséhez.
A szakemberek 12 galaxisból álló protohalmazt figyeltek meg, ez a legkorábbi ismert protohalmaz a The Astronomical Journal című folyóiratban megjelent tanulmány szerint.
Az eddigi legöregebb protohalmaz felfedezése arra utal, hogy a már akkor is léteztek hasonló képződmények, amikor a világegyetem még csak "gyermekkorát" élte, 800 millió éves volt. Ez jelenlegi korának hat százaléka.
Az univerzum mostani korában a galaxishalmazok több száz tagból is állhatnak, létrejöttük azonban nagy kérdés a csillagászat számára - írta a ScienceDaily tudományos portál. Kialakulásuk megértéséhez a tudósok a lehetséges őseiket vizsgálják az korai világegyetemben. A protohalmazok tucatnyi galaxis sűrű rendszerei voltak, amelyek aztán halmazzá fejlődtek.
Harikane Juicsi japán tudós, akinek vezetésével a kutatók dolgoztak, rámutatott, hogy a protohalmazok ritka és különleges, rendkívül sűrű szövésű rendszerek, amelyekre nem könnyű rátalálni. A Szubaru teleszkóp segítségével felfedeztek egy lehetséges jelöltet, a z66OD katalógusjelűt, amelyben tizenötször koncentráltabban helyezkedtek el a galaxisok, mint ahogy a világegyetemnek azon a táján általános. A Keck Obszervatórium távcsövei és a Gemini North távcső segítségével aztán megerősítették, hogy 12 galaxis - amely 13 milliárd évvel ezelőtt létezett - alkotja a legkorábbi ismert protohalmazt.
A 12 galaxis egyik, Himiko nevű óriási tagját már egy évtizede felfedezték a Szubaruval. Harikane Juicsi szerint észszerű, hogy protohalmazra bukkantak egy olyan masszív objektum közelében, mint a Himiko. Az azonban meglepte őket, hogy az ősi japán királynőről elnevezett galaxis nem a protohalmaz központi, hanem a peremvidékén helyezkedett el, 500 millió fényévre a centrumtól - fogalmazott Oucsi Maszami, a tudóscsoport egyik tagja. Hozzátette, még mindig nem értik, hogy a Himiko miért nem a központban van. Ennek megfejtése kulcsfontosságú lesz a halmazok és a masszív galaxisok kapcsolatának megértésében.
Szerző
Témák
galaxis

Olyan bolygót találtak, amilyen nem is létezhetne

Publikálás dátuma
2019.09.30. 10:00
Illusztráció
Fotó: ESO/leemage / AFP
Csillagához képest szokatlanul nagy méretű bolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, akik szerint a jelenlegi tudományos elméletek alapján a bolygó "nem is létezhetne".
A Földtől mintegy 30 fényévnyire lévő csillag egy vörös törpe - írták a tudósok a Science tudományos lap aktuális számában.
"Izgalmas, mert sokáig nem tudtuk, hogy a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló óriásbolygók kialakulhatnak-e ilyen kis csillagok körül. Az volt a vélekedés, hogy ilyen bolygók nem léteznek, de biztosak nem lehettünk benne, mert a kis csillagok igen halványak, ezért nehezen kutathatók, noha sokkal gyakoribbak, mint az olyan nagyok, mint a Nap" - idézte a BBC hírportálja Peter Wheatley-t, a Warwicki Egyetem tudósát, aki nem vett részt a kutatásban.
A kutatócsoport spanyolországi és amerikai űrtávcsövek adatait elemezte a csillag nehézségi gyorsulásait követve, melyeket a körülötte keringő bolygók okozhattak.
A vörös törpe nagyobb tömegű, mint a körülötte keringő, GJ 3512b jelű bolygó, ám a tömegük különbsége sokkal kisebb, mint a Napé és a Jupiteré. A távoli csillag tömege legfeljebb 270-szer nagyobb a bolygójáénál, a Nap viszont mintegy 1050-szer akkora, mint a Jupiter. "Az ilyen kicsi csillagok körül csak nagyjából akkora bolygók jöhetnek létre, mint a Föld vagy a valamivel nagyobb, úgynevezett szuperföldek" - magyarázta Christoph Mordasini, a Berni Egyetem csillagásza. Az elméletet alátámasztja a Trappist-1 nevű csillag, amely 39 fényévnyire van a Földtől és hét, nagyjából Föld-méretű bolygó kering körülötte. A GJ 3512b azonban óriásbolygó, fele akkora, mint a Jupiter, tehát legalább egy nagyságrenddel nagyobb, mint amekkora létrejöhetne egy ilyen kis csillag körül - mondta Mordashini.
"Úgy véljük, az óriásbolygóknak kezdetben jeges magjuk van, a fiatal csillagtól távol, az őt körülvevő, gázokból, porból vagy plazmából álló, úgynevezett akkréciós korongjában keringenek, majd a gázokat magukhoz vonzva gyorsan nőnek nagyra. A tanulmány szerzői úgy érvelnek, hogy egy kis csillag körül nincs ehhez elegendő anyag, hanem valószínűbb, hogy a nagy bolygó akkor alakult ki hirtelen, amikor a korong egy része összeomlott" - mondta Wheatley. A tudósok szerint az összeomlás akkor történhet, amikor a korong a csillag tömegének több mint tized része, ilyenkor ugyanis a csillag gravitációja nem elegendő, hogy egyben tartsa a korongot.
Szerző