Tiltás helyett százszorosára emelték a komodói sárkányok látogatásának díját

Publikálás dátuma
2019.10.02. 11:42

Fotó: Suryanto Putramudji/NurPhoto / AFP
Lezárás helyett ezerdolláros (307 ezer forintos) „tagsági díjat” vezettek be a veszélyeztetett óriási varánuszok lakóhelyéül szolgáló Komodo-szigeten.
A korábbi tervvel ellentétben az indonéz hatóságok nem zárják le az idegenforgalom elől a veszélyeztetett komodói sárkányok lakóhelyéül szolgáló Komodo-szigetet, hanem ezerdolláros (307 ezer forintos) "tagsági díjat" szednek majd a turistáktól – osztotta meg értesülését a BBC News kedden. Júliusban még azt jelentették be, hogy a szigetet 2020 januárjától lezárják az óriási varánuszok védelmében, és csak egy év múlva nyitják meg újra az idegenforgalom előtt. A kormány most azonban úgy döntött, hogy inkább borsos belépőt szed: a szigetre érkezőknek ezer dollárt kell majd fizetnie az eddigi tíz dolláros (3 ezer forintos) díj helyett.
Tavaly 176 ezer turista látogatott el Komodo-szigetre, 2008-ban még csak 44 ezer fő járt ott. Az ezerdolláros "tagsági díj" egyéves belépést biztosít a szigetre látogatóknak. A terület kormányzója, Viktor Bungtilu Laiskodat szerint ez a díj olcsó.
A kormány a hétfői döntés mellett arról is tájékoztatott, hogy fokozzák a komodói sárkányok védelmére tett erőfeszítéseket. Azt is közölték, hogy a korábbi tervvel ellentétben a sziget mintegy kétezer fős lakosságát sem telepítik ki. Arra azonban ügyelnek, hogy ne nőjön a létszám, és ezzel ne fenyegesse a varánuszok élőhelyét. A helyi közösséget felvilágosító programmal készítik fel arra, hogy segítsenek a veszélyeztetett faj megvédésében.
Az indonéz híradások szerint a tagságnak két szintje lesz. A prémiumtagok ellátogathatnak a Komodo-szigetre, a nem prémiumtagok pedig a Komodói Nemzeti Park más szigeteire léphetnek, ahol szintén élnek varánuszok. A tagsággal kapcsolatos pontos szabályokat hamarosan kidolgozzák.
A komodói óriásgyíkok több mint háromméteresre is megnőhetnek, a kifejlett példányok testsúlya mintegy 70 kilogramm, harapásuk mérgező.
A Komodo-sziget – amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel – az utóbbi időben egyre népszerűbb a turisták körében, köszönhetően a közeli Flores-szigeten leszálló új légi járatoknak és a szigeten létesült új szállodáknak.
Az UNESCO adatai szerint a nemzeti park szigetein, Komodón, Rincán, Padaron, továbbá Flores egyes partszakaszain mintegy 5000 komodói varánusz él vadon.
Szerző

Óriáspanda-kutató intézetet létesítettek Szecsuánban

Publikálás dátuma
2019.10.01. 13:13

Fotó: Song Lijun/Imaginechina / AFP
Az intézet az óriáspandák tudományos kutatására összpontosít, és együttműködik a vezető kutatóintézetekkel és nemzetközi szervezetekkel.
Az intézet adatbázist hoz létre az óriáspandákról, genetikai állományaikról és kutatja az óriáspandák élőhelye helyreállításának, fogságban és vadon tenyésztésének módozatait, valamint betegségeik megelőzésének és gyógyításának lehetőségeit. A kínai egyetemekkel és más kutatóközpontokkal otthon és külföldön az óriáspandák számára készülő nemzeti park tudományos tervezésében is részt vesz, valamint kutatja az állatok ökológiai és biodiverzitása védelmének lehetőségeit. Az új intézet összpontosítani fog az óriáspandákkal kapcsolatos ökoturizmus fejlesztésére is – közölte Csang Csi-ho, az intézet vezetője.
 Az óriáspandát 150 éve fedezték fel a kínai vadonban. Ez a világ egyik legveszélyeztetettebb faja, vadon mintegy kétezer él főként Sanszi és Szecsuán kínai tartományok területén. Fogságban világszerte tavaly 548 élt. A Csengtuban 1987-ben létrehozott óriáspanda fajvédelmi központban eddig mintegy 300 óriáspanda született. 
A fajvédelmi központban éppen a múlt héten kezdődött meg egy nagyszabású bővítési program. Felépítik a 3500 hektárnyi területen elterülő Panda Planetet, ahol a tudományos központ mellett turisztikai látványosságokat is kialakítanak. A fajvédelmi központ területét az eddigi 66,7-ról 235 hektárra bővítik, ahol 180 óriáspanda és a velük együtt élő fajok élnek.
A turisztikai fejlesztéstől egyebek között azt várják, hogy 15 éven belül mintegy 16,6 millió látogatót vonzzanak majd évente, nemzetközi ökoturisztikai hellyé akarja fejleszteni a kínai kormány.
Szerző

Mesterséges megtermékenyítés mentheti meg a kihalástól a szumátrai orrszarvúkat

Publikálás dátuma
2019.10.01. 12:22

Fotó: GOH CHAI HIN / AFP
Sikerült életképes petesejtet nyerni Malajzia egyetlen életben maradt nőstény szumátrai orrszarvújától, ezzel megnyílt a lehetőség, hogy mesterséges megtermékenyítéssel utódja születhessen – jelentette a helyi média kedden.
A tudósok azt remélik, hogy a délkelet-ázsiai ország egyetlen szumátrai orrszarvújától, az Iman nevű nősténytől nyert petesejtet meg tudják termékenyíteni a tavaly elpusztult utolsó hím szumátrai orrszavú, Tam spermájával. Mivel Iman méhtumorban szenved, nem képes utódot kihordani, ezért a megtermékenyített petesejtet majd egy indonéziai rinocérosz méhébe ültetik be, hogy ott fejlődjön ki. Indonéziában négy nőstény szumátrai orrszarvú él még fogságban. A petesejtet hétfőn nyerték ki a borneói Tabin rezervátumban. A műveletben a német Leibnitz Intézet szakértői vettek részt.
A borneói orrszarvú-populáció felduzzasztására irányuló erőfeszítések mindeddig hasztalannak bizonyultak annak ellenére, hogy együttműködnek az indonéziai vadasparkokkal és mesterséges megtermékenyítést is alkalmaztak.
Az orvvadászat és a természetes élőhelye zsugorodása miatt a szumátrai orrszarvú a kihalás szélén áll a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) becslései alapján mindössze 220-275 példány élhet Indonéziában. A megmaradt egyedek azonban egymástól annyira elszigetelten élnek, hogy szinte sohasem párosodnak.
Szerző