Zokogó krokodilok

A magyar miniszterelnök szerint a klímasemlegességet nem lehet elérni új atomerőmű nélkül. A svéd Greta Thunberg szerint „az atomenergia a klímahalogatók legjobb barátja”: addig sem kell semmit tenniük, míg az atomról beszélnek. Kinek van igaza?

Amikor a paksi bővítésről szóló szerződést 2014-ben aláírták, a kormány érvei között még nem szerepelt a klímaügy. „Olcsó, biztonságos” – ez volt az állítás. Időközben kiderült, hogy nem lesz olcsó, sőt állami támogatásra szorul. Ami meg a biztonságot illeti, épp tegnap írtunk róla, hogy a Paksra szánt orosz erőmű egy engedélyezhető tervek nélküli prototípus, amelynek építése még a belorusz hatóságokon is rendre elakad.

Az EU-tagállamok közül csak minden másodikban működik atomerőmű – vajon hogyan birkózik meg a klímaproblémával az atommentes Dánia, Portugália, Olaszország, vagy éppen Németország, ahol kormányprogram a nukleáris létesítmények bezárása? Az EU energiaigényének alig több mint 12 százalékát fedezik atomerőművek, és a részesedésük az évtized eleje óta 10 százalékkal csökkent. Magántőke már egyáltalán nem áramlik az atomiparba. Az Európában újonnan létesült energiatermelő kapacitások 95 százaléka zöldenergia (főként nap és szél) volt, a többi pedig földgáz: az atom eltűnt, mert nem éri meg. Tényleg az atomenergia lenne a zöld jövő?

De van más is. Az IPCC (az ENSZ klímaügyi testülete) tavalyi jelentése azt írja, hogy legfeljebb 2030-ig van esélyünk beleavatkozni a klíma-folyamatokba, utána a változás visszafordíthatatlanná válik. Ez alig 11 év, miközben az atomerőművek átlagos létesítési ideje 15 esztendő. Azaz teljességgel hamis az Orbán, Áder és a többi krokodilkönny-hullató által sugalmazott álláspont, hogy semmi teendőnk a klímával, ha építünk két új reaktort. Az öt éves története alatt három éves késést összeszedő paksi bővítés semmit sem fog megoldani, mert mire esetleg termelni kezdene, már rég túl leszünk azon a ponton, ahol be lehetett volna avatkozni. És közben az atom-lázálom miatt megfojtottuk a szélenergiát: 2010 óta egyetlen új szélerőművet sem engedélyezett a kormány, mert az éjjel is működőképes szélkerekek tovább növelnék a ma is meglévő, Paks 2 belépésével tarthatatlanná váló éjszakai áramfelesleget. Holott egy szélturbina néhány hónap alatt elkészül, és azonnal szolgáltatja a valóban tiszta áramot, olcsóbban, mint bármelyik új atomerőmű.

Ráadásul az atomenergia egyáltalán nem széndioxid-semleges. Az uránérc bányászata, feldolgozása, szállítása, a reaktorok építése, lebontása és az atomhulladék ártalmatlanítása során rengeteg fosszilis energiát használnak fel – az egységnyi energiatermelésre jutó szén-dioxid-kibocsátás alig kisebb, mintha eleve szénhidrogének égetésével termelnénk áramot.

Egy új atomerőművel, szélenergia nélkül biztosan nem leszünk klímasemlegesek. Vagyis nem az a helyzet, hogy a kormánynak fontos a klíma, ezért ragaszkodik az atomhoz – hanem az, hogy valamiért mindenáron ránk akarnak sózni egy orosz atomerőművet, és ehhez találnak mindig újabb, egyre kevésbé hihető indokokat.