Minden drágul, de az MNB még mindig nyugodt

Publikálás dátuma
2019.10.04. 07:30
Különösen a nem feldolgozott termékek, azaz a zöldség és a gyümölcs drágult
Fotó: Népszava
Öt és féléves csúcsra emelkedett a lakosság inflációs várakozása. Kutatók szerint a gyengülő forintot, és az emelkedő olajárakat látva az MNB nyugalma nem indokolt.
Túl nyugodt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az inflációs várakozásokat tekintve, mi ugyanis nem látjuk azokat a csökkenés irányában mutató kockázatokat, amiről a jegybank szakértői beszélnek – mondta Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója a cég csütörtöki sajtótájékoztatóján. A konjunktúrakutató friss jelentésben mind az idei, mind a jövő évi várható infláció mértékét 3,5 százalékban adta meg. A kormány legfrissebb előrejelzése szerint idén 3,4 százalék lesz az árak emelkedése – ezt közölték a kiegészítő nyugdíjemelés kapcsán. Ugyanakkor a jövő évi inflációs prognózisukhoz nem nyúltak, szerintük mindössze 2,8 százalék lesz az átlagos áremelkedés, ami nyilvánvalóan elavult előrejelzés. A pénzromlás üteme az elmúlt években folyamatosan gyorsult – még ha nem is korábbi tíz százalék feletti ütemre –, de a nulla százalékról öt év alatt  3,5 százalékra kapaszkodott fel, ami már meghaladja a jegybanki cél három százalékos középértékét. A lakosság várakozásai nem alaptalanok, hiszen az élelmiszerek az átlagos infláció közel kétszeresével (5-6 százalékkal), de van amelyik sokkal többel drágul idén -, márpedig az emberek leginkább erre érzékenyek. További figyelmeztető jel az is, hogy az úgynevezett maginfláció idén és jövőre is megközelíti a négy százalékot, de még 2021-re is 3,4 százalékos értéket vár a jegybank. A maginfláció mutatja, hogy mekkora is magyar gazdaságban az úgynevezett belső inflációs nyomás – amit a külső importált infláció vagy csökkent vagy növel. Az MNB szerint a következő hónapokban a maginfláció tovább emelkedik, ám arra számítanak a csökkenés irányába mutató külső folyamatoknak köszönhetően enyhül idehaza is drágulás üteme. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a folyamatosan gyengülő forint és az iráni-szaúdi válság miatt alaposan megugrott olajárak mellett, valóban tudja-e hűteni a hazai inflációs folyamatokat az importált infláció. A Kopint-Tárki éppen ezért másképp látják az infláció várható alakulását, még akkor is, ha a nyilvánosságra hozott jelentésben nem is konfrontálódnak a jegybankkal. A kutatók szerint az árak emelkedésére hatással van a továbbra is erőteljes lakossági fogyasztás, ami különösen a szolgáltatások terén vezethet még komolyabb áremelkedéshez – vélekedett Palócz Éva. Ugyancsak figyelmeztető jel a lakosság inflációs várakozásainak emelkedése: az Európai Bizottság adatai szerint – amit épp az MNB idéz –, idén júliusban a lakossági inflációs várakozások 3,1 százalékon álltak – ami öt és féléves csúcspont; utoljára ilyen magas várakozásai magyar lakosságnak 2014 márciusában voltak. Az MNB viszont nyugodt, az adatot úgy kommentálja, hogy azok érdemben az elmúlt hónapokban nem változtak, ami „várakozások horgonyozottságára utal”. Az is figyelemre méltó, hogy a lakosság inflációs várakozásai (most még alacsonyabbak) a tényleges inflációnál – ám vélhetően ez nem marad így sokáig. A forint gyengülése miatt a Kopint-Tárki vezérigazgatója figyelmeztet: az árfolyam folyamatosan gyengül, nem lehet tudni, hol áll meg. Egy biztos a 320 forint alatti eurónak már egyre kisebb a létjogosultsága, a 310 alatti árfolyamtól örökre elbúcsúzhatunk. Amennyiben az elmúlt hetekben kialakult 335 forintnál is magasabbra emelkedik az euró árfolyama, a forint – és az inflációs folyamatok – védelmében érdemi jegybanki lépésekre lesz szükség, vagyis kamatemelésre – mondta Palócz Éva. A kormányhoz ezer szállal kötődő Századvég Gazdaságkutató Zrt. is hajszálnyival óvatosabban fogalmaz a jegybanknál. A cég kutatói és két kockázatot azonosítottak: egyrészt az olajár változékonysága befolyásolja jelentősen a pénzromlás alakulását. Másrészt, ha a forint gyengülése tartós marad, az az árakba is beépülhet - írják. A Századvég Gazdaságkutató szerint így idén 3,4 jövőre 3,3 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak.    A jegybank elsődleges feladata az infláció elleni fellépés, csak ezt követheti a gazdasági növekedés támogatása – olvasható a jegybankról szóló törvényben. Ezzel szemben az MNB az elmúlt hónapokban egyre inkább a gazdaság élénkítésre koncentrál, ezért tartja mélyen a kamatait, illetve folytat extra laza jegybanki politikát. Ezzel viszont épp az elsődleges törvényi kötelességét hanyagolja el, az infláció elleni fellépést. Ahelyett, hogy ezt a munkát maga végezné el, azt az uniós gazdaságra bízza – hátha begyűrűzik a lassuló infláció, illetve a fölös, a gazdaságban kinnlevő szabad pénz (likviditás) felszívását a szuper államkötvényektől remélik – és  abban bíznak, hogy így elkerülhetik a kamatemelést.   

Robusztus marad a növekedés

 A gazdaság idei várható növekedését a korábbi 4,5 százalékról, 4,8 százalékra emelte a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. Jövőre a növekedés 3,2 százalék lehet, ám a csökkenés ellenére ez még mindig erőteljesnek nevezhető. Magyar gazdaság helyzete kifejezetten kedvező, csúcsra járnak az uniós pénzek az idén, emellett érkeznek a külföldi cégek beruházásai is. A kialakult munkaerőhiány nagyon gyorsan emeli a béreket – amely most még finanszírozható a cégek számára. A növekedés lassulásnak okai a külső bizonytalanságok mellett, az uniós pénzek mérséklődése és bérek lassuló emelkedése. Jövőre e nettó reálkeresetek még így is 4,5 százalékkal nőhetnek.  

Szerző

Meghalt Vadász Péter, az MGYOSZ társelnöke

Publikálás dátuma
2019.10.03. 20:10

Fotó: Shutterstock
Hosszú, súlyos betegség után 74 éves korában elhunyt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke.
A közlemény szerint Vadász Péter egyike volt azoknak a hazai vállalkozóknak, akik tevékeny részt vállaltak a magyar gazdaság és közélet modernizálásában. Kiemelkedő szerepet játszott az MGYOSZ 1990-es újjáalakításában, hozzájárult a szervezet európai mintájú működésének irányításához, a szövetség hazai és nemzetközi elismertségének megalapozásához és megerősítéséhez.
Számos hazai és nemzetközi fórumon képviselte a magyar gazdaság érdekeit, nevéhez fűződik az MGYOSZ-nak az európai uniós gyáriparos szervezetben, a BusinessEurope-ban szerzett tagsága, és az MGYOSZ brüsszeli képviseletének létrehozása. Két cikluson keresztül volt magyar delegáltja az Európai Bizottság mellett működő Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.
Pályája során egyebek mellett betöltötte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara uniós ügyekért felelős alelnöki, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi alelnöki tisztét is.
Vadász Pétert az MGYOSZ saját halottjának tekinti.
Témák
MGYOSZ meghalt
Frissítve: 2019.10.03. 20:18

Összehasonlítanak, csak azután vásárolnak

Publikálás dátuma
2019.10.03. 19:49

Fotó: Shutterstock
Kirobbanó növekedést produkáltak az online vásárlások a nyár utolsó hónapjában: a KSH legfrissebb adatai szerint augusztusban 46 százalékkal emelkedett a webáruházak forgalma.
Az internetes vásárlás és csomagküldés területe évek óta jelentős bővülést mutat, de a 40 százalék feletti havi tempóra ritkán volt példa az elmúlt években - kommentálta az adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette: az online vásárlások egyelőre a teljes kiskereskedelmi forgalomnak csak az 5,6 százalékát teszik ki, ám ez a mostani növekedés egyben azt is jelenti, hogy a kiskereskedelmi forgalom augusztusi - összesen 5,8 százalékos - bővülésének  harmadát a webshopos vásárlások adták.  Az online kereskedelem felfutása azonban nem a vásárlói létszám bővülésével függ össze, hiszen az már gyakorlatilag elérte plafonját: a felnőtt magyar internetezők 91 százaléka, azaz közel 5,4 millió ember legalább egyszer vásárolt már a weben keresztül. Ők viszont egyre többször vásárolnak és egyre többet is költenek. A Gfk kutatása szerint tavaly még átlagosan havi 22 100 forintot költöttek el az online térben a vásárlók, az idén viszont már 30 800 forintot. A vásárlói szokások azonban némiképp megváltoztak. Az online térben kevésbé márkahűek a vásárlók, az viszont fontos számukra, hogy a nap bármely szakában tudjanak vásárolni.  A vevők 78 százaléka a sok terméket felvonultató webshopokból rendel, a gyártói márkák weboldalait kevésbé keresik fel. Az elmúlt években pedig leginkább az árösszehasonlító oldalakat böngészők aránya növekedett, ami nem meglepő, tekintve, hogy a magyar vásárlók meglehetősen árérzékenyek.  Erősödik a videócsatornák és a mobileszközök szerepe is: a fogyasztók a vásárlás során egyre nagyobb arányban a mobiljukon tájékozódnak, hasonlítják össze az árakat, fotózzák le a látott terméket, vagy végzik el magát a fizetési tranzakciót is – mutatott rá Bacher János a Gfk kutatója. A vásárló legtöbbször már nem azt dönti el, hogy hol szeretne vásárolni, hanem azt, hogy mit, és ehhez keresi meg a legmegfelelőbb kereskedőt – erre már a GKI Digital hívta fel a figyelmet. Emiatt egyre gyakoribb, hogy a vásárlók egy-egy beszerzés előtt több felületen is tájékozódnak,  a tökéletes terméket keresve akár több száz értékelést is elolvasnak.    A piac szakértői szerint szerint egyébként a közeljövő egyik legfontosabb kereskedelmi trendje a hazánkba is egyre inkább begyűrűző omnichannel modell lesz. Ennek lényege, hogy a korábban külön, adott esetben akár cégen belül is egymás konkurenciájaként létező hagyományos és online értékesítési csatornáknak együtt kell működniük. Egységes márkaképet nyújtva átjárhatónak kell lenniük, hogy közösen tudják kiszolgálni a vásárlók egyre nagyobb rugalmasságot kívánó igényeit.  
Szerző