Jelentősen megnövekedett a kezelésre szoruló gyerekek száma az erdőtüzek miatt

Publikálás dátuma
2019.10.04. 15:29

Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
Drámaian megnövekedett a légzési problémákkal kezelt gyerekek száma az amazóniai erdőtüzek miatt a régióban.
Egy friss tanulmány szerint májusban és júniusban havonta nagyjából ötezer, 9 évesnél fiatalabb gyereket kezeltek légzőszervi betegségekkel Brazília 36 régiójában, amelyek az úgynevezett „fakitermelési ívbe” tartoznak. Ez a terület nagyjából körülhatárolja azt a régiót, ahol az erdőpusztítás a legnagyobb mértékű.
A tanulmány megállapította, hogy azokon a területeken, ahol a szokásosnál több az erdőtűz, egy gyereknek 36 százalékkal nagyobb az esélye arra, hogy légzési probléma alakuljon ki nála. Barcelos hozzátette, hogy a kezelt gyerekek 2 százaléka később elhunyt.
Az Oswaldo Cruz Alapítvány közegészségügyi kutatóintézetének közleménye szerint ez az elmúlt 10 év havi átlagának kétszerese. A tanulmány a növekedést az erdőtüzek számának emelkedéséhez köti. A jelentés csak májusi és júniusi eseteket vizsgált. Ezek a rendelkezésre álló legfrissebb adatok, ebben az időszakban az erdőtüzek száma jóval magasabb volt a korábbi évhez képest, viszont még az augusztusi nagy hullám előtti periódusra vonatkoznak. Augusztusban az amazonasi erdőtüzek száma megháromszorozódott az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest.
Az egy évre eső amazonasi erdőtüzek száma már augusztusra a 2010 óta mért legmagasabb pontra jutott, ami globális szintű felháborodást eredményezett. Azt vetették az ország szemére, hogy Brazília nem tett eleget a világ legnagyobb trópusi esőerdejének védelméért. A brazil kormány a katonaságot is bevetette a tüzek legyőzésére és nyomozást indított az ügyben.
Cristovao Barcelos, a tanulmány elkészítésében résztvevő egyik kutató szerint egyértelműen az erdőtüzek júliusi növekedésével együtt növekedett a légzési problémás esetek száma is.
Szerző

Fesztivállal várják a látogatókat a budapesti állatkertbe

Publikálás dátuma
2019.10.04. 14:09
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Péntektől vasárnapig tart az Állatszeretet Fesztivál a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Az állatok világnapjának három napon át tartó rendezvénysorozattá kibővített állatkerti változata a fesztivál, amelyen érdekes programokkal várják a családokat és a tanulmányi csoportokat - olvasható a Fővárosi Állat- és Növénykert közleményében.
A fesztivál apropója, hogy az állatbarátok világszerte október 4-én, az állatok védőszentjeként tisztelt Assisi Szent Ferenc napján tartják az állatok világnapját. A világnapról az állatkert csaknem három évtizede rendre megemlékezik, de 2009 óta az eredetileg egynapos eseményt több napon át tartó programsorozattá bővítették ki, ez kapta az Állatszeretet Fesztivál nevet.
A fesztivál egy másik hagyományt is felelevenít: a két világháború közötti időszakban az állatkertben minden évben megtartották az "állat- és növényszeretet napját". Az elsőt 1922-ben, az utolsót pedig a második világháború előestéjén rendezték meg.
Az Állatszeretet Fesztivál egyik központi témája az állatmentés, Magyarországon őshonos, vadon élő, védett állatfajok emberi segítségre szoruló egyedeinek mentése. A közönség is megismerkedhet néhány mentett állattal és történetükkel, az is kiderül, hogyan lehet segíteni egy sérült, legyengült vagy elárvult állatnak.
A fesztiválon többek között a koronás galambok, a kenguruk, a kubai krokodilok, a tigrisek, a főemlősök és az orrszarvúak világának titkait is megismerheti a közönség, de rengeteg játékos programmal, interaktív mesejátékkal is várják az érdeklődőket.
Szerző
Frissítve: 2019.10.04. 16:58

Csupaszpofájú tamarin született Szegeden

Publikálás dátuma
2019.10.04. 11:13

Fotó: Endrédi Lajos / Szegedi Vadaspark
Az apjába kapaszkodó egy hónapos kölyköt a szerencsésebb látogatók már láthatják is.
A csupaszpofájú tamarin (Saguinus bicolor) a vadaspark egyik legnagyobb kuriózuma, a világ állatkertjeiben kevesebb mint kétszáz egyedet gondoznak a nemzetközi adatbázis szerint, a faj Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban látható – mondta Veprik Róbert igazgató.      
A Tisza-parti állatkertben két éve nevelt nőstény és a tavaly érkezett hím kölyke szeptember 6-án jött világra, azóta is szépen növekszik. A kölyök – más karmosmajmokhoz hasonlóan – ideje nagy részét apjába kapaszkodva tölti. Ennek egyik oka, hogy a szülőkhöz viszonyítva nagy méretűek a kölykök, ezért nem tudja az anya ellátni őket egyedül. A gondozásba nemcsak az apa, hanem az idősebb testvérek is besegítenek, beletanulva az utódnevelésbe.
A többi karmosmajomhoz hasonlóan a 430-480 grammos tömegű, 20-28 centiméter testhosszú csupaszpofájú tamarin is főleg az esőerdők lombkoronájában él kisebb csapatokban, amelyeket egy domináns nőstény vezet. A csapat többi tagja alárendelt, nem szaporodó nőstényekből, hímekből és utódaikból áll.
A latin nevének – bicolor – megfelelően kétszínű, elöl fehér, hátul barnás szőrű karmosmajom elsősorban pókokkal és rovarokkal, gyümölcsökkel és a fák nedvével táplálkozik. Az utóbbi kiváltására Szegeden kifejlesztettek egy keveréket, amely rizslisztet, tejport és különféle tápszereket tartalmaz.
Csupaszpofájú tamarinból kevés él már eredeti élőhelyén, Amazónia középső részének esőerdeiben, ezért veszélyeztetett fajnak számít. Csakúgy, mint sok más amazóniai faj esetében a legfőbb veszélyt az élőhelyének pusztulása, az esőerdők irtása jelenti. A Szegedi Vadaspark 2012-ben kapcsolódott be az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) fajmegmentési programjába (EEP).
Szerző