Előfizetés

Polt Péternek kell válaszolnia arra, indul-e eljárás a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.04. 10:14
Vári Attila
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Harangozó Tamás arra vár választ, indult-e büntetőeljárás az ügyben, és ha nem, kezdeményezik-e a nyomozás elindítását.
Indult-e büntetőeljárás Vári Attila büntetőügyben tett valótlan tanúvallomása miatt?” címmel nyújtott be Írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Lapunk csütörtökön számolt be arról: Vári Attila, a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje két biztonsági őr mellett tanúskodott, akik súlyosan bántalmaztak egy egyetemi hallgatót. Persze Vári Attila nem politikusi minőségében, hanem a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. (PSN) vezetőjeként tett vallomást az eljárásban. Az ügy előzménye annyi: a pécsi sportcsarnok (PSN) egy kulturális rendezvénynek adott otthont, ami után a biztonsági őrök megvertek egy egyetemistát. A sértett nem hagyta annyiban a dolgot, feljelentést tett, így két őrző-védő vádlottként állt a bíróság elé, és két ítélet született arról, hogy lényegében ok nélkül bántalmazták az egyetemistát. A biztonsági őrök azt vallották, a megvert ember a létesítmény mosdójában tört-zúzott, illetve fenyegetően lépett fel velük szemben, ezért volt szükség az erélyesnél jóval keményebb beavatkozásra. Ezt a verziót adta elő többek között a sportcsarnok biztonságáért felelős vezető, a rendezvény biztosítását végző cég embere, illetve Vári Attila. Csakhogy a másodfokú ítélet indoklása egyértelmű: a helyszín szemléje, illetve az ott készült fotók cáfolják, hogy a sértett tört és zúzott a mellékhelyiségben. Ráadásul a bíróság a sértett mellett kiálló tanúknak adott hitelt, akik szintén cáfolták a vádlottak verzióját. Így a bíró arra jutott, hogy a vádlottak eljárását menteni igyekvő tanúk – köztük Vári – vallomásának hitelessége megkérdőjelezhető. És a másodfokú ítélet leszögezi, hogy az elsőfokú eljárás helyesen tette, amikor az objektív bizonyítékoknak ellentmondó vallomásokkal szemben a sértett állításait fogadta el valósnak. A vádlottak tanúinak szavahihetőségéről az idézett elsőfokú ítélet egyébként még keményebben fogalmazott. Ugyanis azt hangsúlyozta: a tanúk megbízhatóságát nagymértékben befolyásolta, hogy függtek-e rendezvényt biztosító cégtől, illetve a vállalkozást megbízó PSN vezetőjétől. Az elsőfokú bíróság azt is kiemelendőnek tartotta indoklásában, miszerint két személy is azt állította, történtek befolyásolási kísérletek annak érdekében, hogy a vallomások minél inkább lejárassák a sértettet.

„A tanút igazmondási kötelezettség terheli”

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 272. §-a szerint hamis tanúzást követ el, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja. A bűncselekményt mind szándékosan, mind gondatlanságból el lehet követni. Mindez azt is, jelenti, hogy a tanút igazmondási kötelezettség terheli, vallomását a hamis tanúzás következményeinek ismeretében teszi meg. Tekintettel arra, hogy a hamis tanúzás az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, szükségesnek tartom annak megválaszolását, hogy a hamisan tanúskodó személyek ellen indult-e büntetőeljárás, az ügyben a vádat képviselő Baranya Megyei Főügyészség indítványozta-e büntetőeljárás indítását a hamisan tanúskodó személyekkel – közöttük Vári Attilával – szemben” – áll Harangozó Tamás beadványában. Az MSZP frakcióvezető-helyettese arra vár választ, hogy
  • indult-e büntetőeljárás hamis tanúzás gyanúja miatt a Pécsi Törvényszék jogerős ítéletének indokolásában hivatkozott, „megkérdőjelezhető” hitelt érdemlőségű tanúvallomást tevő személyekkel szemben?
  • ha igen, hol art az ügy? Ha nem, miért nem?
  • és ha nem indult eljárás, kezdeményezi-e a legfőbb ügyész a nyomozás elindítását?
Kapcsolódó
Nem mondott igazat a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje egy „verési” perben

Erzsébetváros: „ez a fejezet már lezárult”

Z. Á.
Publikálás dátuma
2019.10.04. 08:15

Fotó: DK
– A dolgok így maradnak, ahogy most állnak. A másik két jelöltben semmilyen hajlandóság nincsen a helyzet átgondolására – jelentette ki lapunknak a DK-s Niedermüller Péter.
Az ellenzék erzsébetvárosi polgármesterét azért kerestük meg, mert a VII. kerületben – Budapesten egyedül –, az önkormányzati választás előtt bő egy héttel még mindig több jelölt verseng a kormánypárti Vattamány Zsolt ellen. Az öt párt támogatását élvező Niedermülleren kívül ugyanis megméretteti magát Hunvald György, a kerület korábbi polgármestere, aki pár hónapja lépett ki az MSZP-ből, illetve az LMP-t hátrahagyó Moldován László. (Az MSZP és az az LMP is Niedermüllert támogatja.) – Moldován és Hunvald is többször kijelentette, hogy nem esélyesek, de akkor is indulnak. Egyikükbe sincs meg az elszántság, hogy leváltsuk a fideszes önkormányzatot – mondta Niedermüller. A politikus reménykedik abban, hogy sok olyan választó lesz, aki a Fidesz leváltása érdekében, függetlenül a személyi szimpátiáktól arra fog szavazni, akinek a legnagyobb esélye van Vattamány ellen. – Az egyetlen esélyes aspiráns én vagyok ötpárti jelöltként, bízom benne, hogy a választópolgárok is érzik ezt – fogalmazott. Niedermüller kérdésünkre azt mondta, Hunvalddal és Moldovánnal sem beszélt. Ugyanakkor – tette hozzá – vannak olyan értesülései, hogy Hunvald Györgynél még mindig vannak próbálkozások, de "nulla sikerrel." – Akármennyire is sajnálom, ez a fejezet már lezárult. Persze mindig megvan az esély, hogy az utolsó napokban történik valami csoda, de ennek nem látom realitását. Mindketten elindulnak – fogalmazott. Molnár Zsolt, az MSZP fővárosi elnöke és ellenzéki tárgyalója lapunknak azt mondta, az utolsó pillanatig dolgoznak azon, hogy Hunvald visszalépjen Niedermüller javára. Ha ez nem történik meg – fogalmazott Molnár –, „akkor így nyerünk, hiszen egyértelmű, hogy Niedermüller az esélyes kihívója a fideszes polgármesternek.” Fővárosi forrásaink szerint minden „épeszű” ajánlatot elküldtek Hunvaldnak, de a volt polgármester hajthatatlan. – Nem volt törvényszerű, hogy így alakuljon a helyzet, félévig tárgyaltunk. Hunvaldnak akkoriban nem voltak teljesíthetetlen kérései, most viszont már átbillent kezelhetetlen kategóriába. Nem kellene pedig mást tennie, csak a polgármester-jelölti poszttól visszalépnie – mondták forrásaink, hozzátéve: kicsit több kompromisszummal Erzsébetvárosban is megvalósulhatott volna a teljes ellenzéki egység. Abban minden lapunknak nyilatkozó politikus egyetértett: Hunvald 6-8 százaléka nagyon hiányozhat majd Niedermüllernek. Moldován László – forrásaink szerint – abban különbözik Hunvaldtól, hogy csak olyan szavazatokat gyűjthet be, amelyek nem az ellenzéki együttműködésre mennének. Mindenesetre azt többen említették, hogy „Moldován eddig mindent elbukott.” Szerintük ugyanis, ha 2014-ben együttműködik a többi ellenzéki párttal, akkor 12 erzsébetvárosi körzetből 10 körzetet nyernek. (Moldován indult, és csak öt ellenzéki körzet lett.) Moldován László lapunknak úgy vélte, ő az ellenzéki jelölt és Niedermüller Péter indult el ellene, nem pedig fordítva. A politikus szerint tévedés, hogy rajta múlna az ellenzéki győzelem, ugyanis az ő választói el sem mennének a voksolásra, ha nem lenne rajta a szavazólapon. – Esküszöm, hogy sokáig úgy voltam vele, nem indulok el, mert tudtam: rám akarják tolni Niedermüller sikertelenségét – fogalmazott. Moldován hangsúlyozta azt is, ha valaki nem húzza le, akkor rajta lesz a szavazólapon. – Nem azért indultam el, hogy visszalépjek – mondta. Moldován egyébként tegnap feljelentést tett a rendőrségen „a több szempontból gyanús” erzsébetvárosi parkolás miatt.  Kerestük Hunvald Györgyöt is, de cikkünk megjelenéséig nem reagált üzenetünkre, hívásunkra.

Fideszes képviselők rokonai is vádlottak a Simonka-ügyben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.04. 07:47
Simonka György, a költvetési csalással vádolt, volt fideszes képviselő
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Após, sógor, unokatestvér is felel a visszaélések miatt – mintha csak a móriczi Rokonokat olvasnánk, narancssárga kötésben.
Túlmutat Simonka Györgyön és családján a Simonka-ügy: a  januárban kezdődő büntetőperben a politikus és felesége, illetve unokahúga mellett a Fidesz két másik parlamenti képviselőjének rokonait is a vádlottak padjára ültetik – derítette ki a 24.hu. A lap úgy tudja, hogy Kerényi János országgyűlési képviselő, a Fidesz dél-alföldi regionális-pártigazgatójának unokaöccse negyedrendű vádlottként áll majd a bíróság elé. Ellene különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználása a vád. Ugyanezekért kell majd felelnie Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselő apósának, valamint sógorának. Ők az ügy tizenketted-, illetve tizenharmadrendű vádlottjaként állnak a bíróság elé. Az após egy ideig előzetes letartóztatásban is volt – írja a portál.
 Míg Kerényi dél-alföldi regionális igazgatóként, mondhatni, pártügyekben a főnöke volt Simonkának, a Fejér megyei Varga a békési Simonka padtársa volt az Országgyűlésben az előző ciklusban. Mindhárman tagjai jelenleg is a kormánypárti frakciónak.
Simonka György és 32 társa ellen augusztusban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután az ügyészség szerint összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak.

A vádhatóság a fideszes politikust tartja az uniós és a hazai költségvetés vissza nem térítendő támogatásainak megszerzését célzó bűnszervezet irányítójának, de a felesége és az unokahúga ellen is vádat emeltek, sőt még Simonka 77 éves édesanyja is az ügyészség látókörébe került, noha ő végül nem lett a büntetőügy vádlottja.
A harmadrendű vádlott Simonka György, akire nyolc és fél év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kért a vádhatóság, a sorban csak a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, majd negyedrendű vádlottként rögtön Kerényi János regionális pártigazgató unokaöccse következik. Vele szemben szintén rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg az ügyészség.
A vádhatóság Kerényi-unokaöccs Simonkához fűződő viszonyát – a bűnszervezet többi tagjáétól eltérően – úgy írta le, hogy azt nem alá-fölérendeltség, hanem mellérendeltség jellemezte, egyfajta üzlettársi kapcsolat volt köztük. A soltvadkerti Kerényi-rokon a vád szerint kölcsönökkel biztosított forrást jogellenes beruházásokhoz, továbbá a cégei tulajdonában álló ingatlanokat bocsátott a bűnszervezet rendelkezésére, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy túlárazásukkal vissza nem térítendő támogatásokhoz jussanak. Az ingatlanügyletek hasznán Simonka és vádlottársa fele-fele arányban osztoztak. A lap megkereste Kerényi Jánost, a Fidesz Bács-Kiskun megyei erős emberét, aki a Békés megyei Fidesz felett is jelentős befolyással bír. Kérdésükre elismerte, hogy az unokaöccse az egyik vádlottja a büntetőeljárásnak, amiért – mint mondta – nem fogja megtagadni őt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy tőle független ez az ügy. Hosszú bírósági tárgyalásra számít, és az unkaöccse, valamint az ügyvédje szerint is védhető az álláspontja. A lap információi szerint Kerényi János és Varga Gábor rokonsága között is van kapcsolat. Az ügyészség szerint ugyanis a Kerényi-unokaöccs vonta be a Simonka György-féle céghálózat működésébe Varga Gábor fideszes képviselő apósát és sógorát, akik személyesen is megismerték a Fidesz politikusát. Őket értékű eszközbeszerzések végrehajtásához kérték fel. Feladatuk volt külföldi cégek beszervezése a túlárazásokhoz szükséges beszerzési láncolatba, valamint e cégek érdekében eljáró strómanok előkerítése. Segítségükkel jelentősen túlárazott módon vásárolt a bűnszervezet külföldről: • zöldségcsomagolót, • dinnyeválogató gépsort, • fűtőkamionokat, • takarítógépeket, • elektromos targoncákat. Ezekre mind EU-s forrásokat hívtak le, amelyek jelentős része az ügyészség szerint különböző trükkök segítségével haszonként visszakerült Simonka György szervezetéhez.