„Indult-e büntetőeljárás Vári Attila büntetőügyben tett valótlan tanúvallomása miatt?” címmel nyújtott be Írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese.
Lapunk csütörtökön számolt be arról: Vári Attila, a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje két biztonsági őr mellett tanúskodott, akik súlyosan bántalmaztak egy egyetemi hallgatót. Persze Vári Attila nem politikusi minőségében, hanem a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. (PSN) vezetőjeként tett vallomást az eljárásban.
Az ügy előzménye annyi: a pécsi sportcsarnok (PSN) egy kulturális rendezvénynek adott otthont, ami után a biztonsági őrök megvertek egy egyetemistát. A sértett nem hagyta annyiban a dolgot, feljelentést tett, így két őrző-védő vádlottként állt a bíróság elé, és két ítélet született arról, hogy lényegében ok nélkül bántalmazták az egyetemistát. A biztonsági őrök azt vallották, a megvert ember a létesítmény mosdójában tört-zúzott, illetve fenyegetően lépett fel velük szemben, ezért volt szükség az erélyesnél jóval keményebb beavatkozásra. Ezt a verziót adta elő többek között a sportcsarnok biztonságáért felelős vezető, a rendezvény biztosítását végző cég embere, illetve Vári Attila. Csakhogy a másodfokú ítélet indoklása egyértelmű: a helyszín szemléje, illetve az ott készült fotók cáfolják, hogy a sértett tört és zúzott a mellékhelyiségben. Ráadásul a bíróság a sértett mellett kiálló tanúknak adott hitelt, akik szintén cáfolták a vádlottak verzióját. Így a bíró arra jutott, hogy a vádlottak eljárását menteni igyekvő tanúk – köztük Vári – vallomásának hitelessége megkérdőjelezhető. És a másodfokú ítélet leszögezi, hogy az elsőfokú eljárás helyesen tette, amikor az objektív bizonyítékoknak ellentmondó vallomásokkal szemben a sértett állításait fogadta el valósnak.
A vádlottak tanúinak szavahihetőségéről az idézett elsőfokú ítélet egyébként még keményebben fogalmazott. Ugyanis azt hangsúlyozta: a tanúk megbízhatóságát nagymértékben befolyásolta, hogy függtek-e rendezvényt biztosító cégtől, illetve a vállalkozást megbízó PSN vezetőjétől. Az elsőfokú bíróság azt is kiemelendőnek tartotta indoklásában, miszerint két személy is azt állította, történtek befolyásolási kísérletek annak érdekében, hogy a vallomások minél inkább lejárassák a sértettet.
„A tanút igazmondási kötelezettség terheli”
„A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 272. §-a szerint hamis tanúzást követ el, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja. A bűncselekményt mind szándékosan, mind gondatlanságból el lehet követni. Mindez azt is, jelenti, hogy a tanút igazmondási kötelezettség terheli, vallomását a hamis tanúzás következményeinek ismeretében teszi meg. Tekintettel arra, hogy a hamis tanúzás az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, szükségesnek tartom annak megválaszolását, hogy a hamisan tanúskodó személyek ellen indult-e büntetőeljárás, az ügyben a vádat képviselő Baranya Megyei Főügyészség indítványozta-e büntetőeljárás indítását a hamisan tanúskodó személyekkel – közöttük Vári Attilával – szemben” – áll Harangozó Tamás beadványában.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese arra vár választ, hogy
indult-e büntetőeljárás hamis tanúzás gyanúja miatt a Pécsi Törvényszék jogerős ítéletének indokolásában hivatkozott, „megkérdőjelezhető” hitelt érdemlőségű tanúvallomást tevő személyekkel szemben?
ha igen, hol art az ügy? Ha nem, miért nem?
és ha nem indult eljárás, kezdeményezi-e a legfőbb ügyész a nyomozás elindítását?
