Vonatra cserélik a repülőt a svédek

Publikálás dátuma
2019.10.05. 12:12

Fotó: Yadid Levy/robertharding / AFP
Egyre népszerűbb a „repülés szégyene” mozgalom a svédek körében.
Környezettudatosabb gondolkodásra ösztönzi a svédeket a „flygskam” mozgalom, amelynek lényege, hogy a repülésnél kisebb üvegházhatású gáz kibocsátásával járó közlekedési módot válasszanak az emberek. Az elnevezés, amely magyarul a „repülés szégyenét” jelenti a közösségi médiában is gyorsan terjed – írta korábban az Airportal.
Egy márciusban nyilvánosságra hozott felmérés szerint 2018-ban 5-ből svédből egy választotta a vonatozást repülés helyett, így növekedett a vasúti közlekedés népszerűsége: az állami vasútvállalat 21 százalékos növekedést tapasztalt az üzleti utasok körében 2018-2019 telén, és bejelentették, 2022-től éjszakai vonatok indulnak a fontosabb európai nagyvárosokba.
A tíz legnagyobb svéd repülőteret üzemeltető Swedavia oldalán elérhető statisztikákat tanulmányozva a Qubit azt írja, hogy a tavaly bevezetett repülési adó mellett a flygskam a nemzetközi járatokon is ötszázalékos csökkenést okoz havonta. A repülőterek utasforgalma tavaly augusztus óta folyamatosan, ráadásul egyre nagyobb mértékben csökken. Ezzel párhuzamosan a svéd vasúti társaság utasszáma tavaly 5, idén pedig eddig 8 százalékos emelkedést mutatott. 2018-ban a svédek 20 százaléka választotta a vonatot a repülés helyett, 2019-ben pedig már 37 százalékuk mondta, hogy környezetvédelmi megfontolásból inkább vonatozik. 
A göteborgi Chalmers Műszaki Egyetem kutatói nemrég megállapították, hogy a svédek egy főre jutó, repülésből származó szén-dioxid-kibocsátása a globális átlag ötszöröse volt 1990 és 2017 között. Ehhez a skandináv országok jelentősen hozzájárultak, ezért Svédország egyre tudatosabban kezdett harcolni a környezetszennyezés ellen. A skandináv légitársaság, a SAS különböző, környezetvédelmi intézkedéseket tervez bevezetni, hogy javítson a megítélésén és megpróbálja visszaszerezni az utasait.
Szerző

Újabb tapírbébi született Debrecenben

Publikálás dátuma
2019.10.04. 18:15

Fotó: Facebook/Debreceni Állat-, Növénykert és Vidámpark
Lunda és Samu újabb bébivel gyarapították Magyarország legnagyobb dél-amerikai tapírállományát, amelynek a Debreceni Állatkert ad otthont.
Melitta, a kis tapírlány 13 hónap vemhességi idő után, szeptember közepén jött a világra körülbelül 10 kilogrammos testtömeggel. A csíkos, pöttyös mintázattal rendelkező csöppség egészséges, jó étvágyú, és tapasztalt anyja óvó gondoskodását élvezi – írta az intézmény a Facebook-oldalán.
A Dél-Amerika esőerdeiben endemikus közönséges tapír (Tapirus terrestris) egyedszáma élőhelyük drasztikus zsugorodása miatt sajnos erősen lecsökkent, így a faj jelenleg „sebezhető” besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján. 
A Debreceni Állatkertben az Európai Fajmentő Program (EAZA EEP) keretén belül 2011 óta élnek dél-amerikai tapírok. Az ország legsikeresebb tapír szülőpárja eddig már három kis tapírt nevelt fel, így nálunk található a legnagyobb állomány Magyarországon.
Szerző

Eladó minden ötödik szárazföldi gerinces

Publikálás dátuma
2019.10.04. 17:13

Fotó: Eric Guilloret / AFP
Először számszerűsítették, mennyi állatot adnak és vesznek világszerte, az eredmények még a kutatókat is meglepték.
A szárazföldi gerinces fajok 18 százalékát adják-veszik legálisan vagy illegálisan világszerte - állapították meg amerikai és brit kutatók, akik szerint ez az arány nagyjából 50 százalékkal magasabb, mint azt eddig gondolták. A szakemberek szerint a vadkereskedelem - beleértve az orrszarvútülkök és elefántagyarak, valamint az egzotikus állatok házi kedvencként való értékesítését - a vadon élő állatok kipusztulásának elsőszámú oka, nyomában a természetes élőhelyeiket feldúló területfejlesztésekkel - írja a BBC hírportálja.
A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók a világon elsőként számszerűsítették a globális vadkereskedelemben leginkább érintett szárazföldi gerinces fajokat. Az eredmények alapján
több mint 5500 madár-, emlős-, kétéltű- és hüllőfajt, vagyis a világon élő gerincesek 18 százalékát adják-veszik jelenleg világszerte, és további csaknem 3 ezer olyan faj van, amely testi adottságai - például díszes tollazata, vagy egzotikus tülke - miatt a jövőben a vadkereskedők célkeresztjébe kerülhet.

"Ha egy fajt értékesítenek, akkor fennáll az esélye, hogy a közeli rokonai is a vadkereskedelem áldozataivá válnak. Amint ezt felismertük, ki tudtunk dolgozni olyan új modellt, amellyel megjósolható, hogy a jövőben mely fajok válhatnak érdekessé a vadkereskedelemben" - magyarázta Brett Scheffers, a Floridai Egyetem munkatársa. A Sheffieldi Egyetemen dolgozó David Edwards és brit, valamint amerikai kollégái az Andok, az amazóniai esőerdő, Fekete-Afrika, Délkelet-Ázsia és Ausztrália bizonyos régióit azonosították a vadkereskedelem által kedvelt madarak, emlősök, kétéltűek és hüllők gócpontjaiként.
A szakemberek szerint a vadon élő fajok védelme érdekében olyan intézkedésekre lenne szükség, mint a szóban forgó fajok szigorú megfigyelése, az illegális importáruk hatékonyabb kiszűrése, a korrupció felszámolása és a helyi közösségek bevonása a természetvédelembe.

Nagy-Britannia emlőseinek több mint negyedét fenyegeti a kihalás

Nagy-Britannia emlőseinek több mint negyedét fenyegeti a kihalás a State of Nature című tanulmány szerint. Mintegy 7000 faj adatait vizsgálták a tudósok, több mint 70 szervezet segítségével. A jelentés szerint minden ötödik növényfajt, a gombák és zuzmók 15 százalékát, a gerincesek 40 százalékát és a gerinctelenek 12 százalékát, az emlősfajok 26 százalékát fenyegeti a kihalás. A vizsgált fajok egyedeinek átlagos száma 13 százalékkal csökkent 1970 óta.

A kutatás eredményei szerint a faji sokszínűség csökkenésének egyik fő oka a mezőgazdaság egyre intenzívebbé válása. Miközben ezzel növekedett az élelmiszertermelés, "drámai hatással volt a farmvidékek vadvilágára". A növényvédő szerekkel kezelt termőterületek 53 százalékkal növekedtek 1990 és 2010 között.

A biodiverzitás csökkenése különösen a legutóbbi tíz évben gyorsult fel. A brit nemzeti meteorológiai szolgálat szerint Nagy-Britannia 10 legmelegebb évét 2002 óta mérték - a klímaváltozás befolyása egyértelmű a tudósok szerint.