Gondolatával irányított vázzal járt újra egy lebénult férfi

Publikálás dátuma
2019.10.04. 17:00

Fotó: FONDS DE DOTATION CLINATEC - CLINATEC ENDOWMENT FUND / AFP
Mind a négy lebénult végtagját mozgatni tudta egy francia férfi a külső robotváz segítségével, amelyet gondolataival irányított – írta a BBC hírportálja.
A 30 éves Thibault négy évvel ezelőtt egy balesetben 15 métert zuhant, gerince megsérült és mind a négy végtagja lebénult. A következő két évét kórházban töltötte. 2017-ben részt vett a Grenoble-i Egyetem és a Clinatec kutatóközpont exoskeletonos, vagyis külső vázas kutatásában. Agyának felszínére, a mozgásirányítási terület fölé két implantátumot ültettek be a kutatók. Mindegyik eszközön 64 elektróda érzékelte az agytevékenységet és közvetítette a jeleket egy számítógépnek.
Először számítógépes játékkal kellett gyakorolnia virtuális figurája, vagyis avatar mozgatását az agyi implantátum segítségével, majd ráerősítették az exoskeletont, hogy próbáljon meg mozogni benne. „Ilyen lehetett, amikor az ember az első lépéseket tette meg a Holdon. Előtte két évig nem tudtam járni, elfelejtettem, milyen állni, és azt is, hogy magasabb vagyok, mint a többiek a laborban” – mesélte Thibault, aki azt kérte, családnevét ne közöljék.
A kar mozgatása bonyolultabbnak bizonyult, tovább tartott, míg megtanulta. A 65 kilogrammos robotszerkezet nem tudja teljes mértékben visszaadni a mozgáskészséget, mégis nagy lépést jelent azokhoz a hasonló elven működő szerkezetekhez képest, amelyek egy-egy végtag gondolati irányítását tették lehetővé. A férfi a vázban úgy tudott mozogni, hogy a mennyezethez erősítették, nehogy elessen benne, ami azt jelenti, hogy a szerkezetet egyelőre nem lehet a laboratóriumon kívül használni. Alim-Louis Benabid, a Clinatec vezetője szerint messze vannak még az önálló járástól, nincsenek meg a gyors és pontos mozdulatok, amelyekkel az elesést meg lehetne előzni.
Thibault-nak 71 százalékban sikerült keze-lába mozgatásával, csuklója elfordításával megérintenie a kijelölt célpontot. „Megmutattuk, hogy az alapelv helyes, bizonyítottuk, hogy az exoskeletonnal fokozni tudjuk a páciens mobilitását” – mondta Benabid. További terveik között szerepel az ujjak mozdulatainak irányítása.
A gondolattól a mozdulatig 350 ezredmásodperc telhet el. A tudósok ehhez az implantátumonként 64 elektródából csak 32-t használnak, tehát van még lehetőség további agyi jelek olvasására nagyobb kapacitású számítógépekkel vagy mesterséges intelligenciával.
Szerző
Témák
járás robot

Gázt észleltek a nemrég felfedezett üstökös felszínén

Publikálás dátuma
2019.10.04. 13:47

Fotó: PHOTOSTOCK-ISRAEL/SCIENCE PHOTO / AFP
Gázkiáramlást figyeltek meg a kutatók a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökös felszínén, első ízben bepillantást nyerve egy csillagközi objektum összetételébe.
Az Astrophysical Journal Letters című folyóirathoz benyújtott tanulmányukban a Kanári-szigeteken működő William Herschel-teleszkóp munkatársai azt írják, hogy a csillagközi látogató színképi úton történő tanulmányozásakor cianogén-emissziót észlelték. A gáz párolgását az okozhatja, hogy 
a Nap hője felmelegíti az üstököst

– írja a Sciencemag.org.

A cianogén gyakori összetevője a Naprendszerünkből származó üstökösök kómájának, ami azt jelenti, hogy bárhonnan is érkezett a 2I/Boriszov, az valószínűleg nem sokban különbözik Naprendszerünktől.
Az objektumot augusztus 30-án fedezte fel Gennagyij Boriszov amatőr csillagász a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban. A Nemzetközi Csillagászati Unió Kisbolygó-kutató központjának (MPC) számításai azt mutatták, hogy az égitest – a tökéletes körtől jelentősen eltérő – hiperbolikus pályán mozog, ami arra utal, hogy egy másik bolygórendszerből származhat. Ezt később megerősítették a kutatók, ami azt jelenti, hogy a 2I/Boriszov a második észlelt objektum – a 2017-ben azonosított Oumuamua után –, amely a csillagközi tér mélyéből érkezett.
Az üstökös nagyon közel helyezkedik el a Naphoz az égbolton, ezért a megfigyelését jelentősen nehezíti központi csillagunk ragyogó fénye. A becslések szerint néhány kilométer átmérőjű 2I/Boriszov december 7-én lesz a legközelebb a Naphoz és addig is folyamatosan melegszik, ami azt jelenti, hogy a csillagászoknak valószínűleg jóval egzotikusabb „idegen” gázok megfigyelésére lesz majd lehetőségük.
Szerző
Témák
üstökös

Újabb kutatórobotot küldött a Ryugura a japán űrszonda

Publikálás dátuma
2019.10.04. 08:56
A Minerva-II egyik rovere (grafika)
Fotó: JIJI PRESS / AFP
A felderítőrobot az aszteroida sűrűségéről és gravitációs erejéről gyűjt információkat.
A Minerva-II2 nevű kis felderítőrobotot csütörtökön, egy kilométeres távolságból indította útnak az aszteroidára a Hajabusza-2 japán űrszonda – közölte a JAXA japán űrügynökség. A kis, dob alakú műszer a következő öt napban nyolcszor kerüli meg a Ryugu egyenlítőjét, mielőtt leereszkedne a kisbolygó felszínére. Az anyaszonda 8-10 kilométeres magasságból fog felvételeket készíteni a Minerva-II2 munkája során.
A 2014 decemberében útnak indított űrszonda 2018 júniusában érte el az aszteroidát. Szeptemberben és októberben már sikeresen a felszínére bocsátott három kutatórobotot. A robotok azóta is folyamatosan küldik az adatokat a földi űrközpontba, felvételeket készítenek az aszteroidáról, és mérik a felszíni hőmérsékletet.
Először februárban landolt a Hajabusza-2 a Földtől 280 millió kilométer távolságra lévő Ryugu felszínén. A mindössze néhány másodperces művelet során a Hajabusza-2 kiengedett egy csövet és másodpercenként 300 méteres sebességgel tantálsörétet lőtt ki a kisbolygó felszínére, hogy a felverődő por- és kőzetszemcséket begyűjtse egy mintagyűjtő csővel és elküldje a Földre.
Áprilisban mesterséges krátert robbantott, amelyből júliusban mintákat gyűjtött úgy, hogy mindössze néhány másodpercre szállt le a felszínre. Egy különleges mechanizmussal fémlövedéket lőtt ki a talajba, hogy a becsapódás következtében felszálló porból és törmelékből mintát vehessen beépített "porszívójával".
A Hajabusza-2 várhatóan novemberben vagy decemberben elhagyja az aszteroidát és a következő év végére visszaérkezik a Földre.
Szerző
Frissítve: 2019.10.04. 17:02