Még van mozgás a brüsszeli sakktáblán

Lassan összeáll a következő Európai Bizottság névsora, de még adódhatnak kisebb-nagyobb meglepetések is.

Az Európai Parlament szakbizottságai a múlt héten meghallgatták a biztosjelöltek túlnyomó többségét. A 26 politikus közül 19 már túl van a megmérettetésen, bár közülük kettő — a francia Sylvie Goulard és a lengyel Janusz Wojciechowski — egyelőre nem kapott zöld utat az képviselőktől. Csak azok lehetnek a következő Európai Bizottság tagjai, akiket a parlamenti szaktestületek jóváhagynak. Ezt követően az EP plenáris ülése egy csomagban szavaz róluk.

A belső piaci portfólióval megbízott Goulard meghallgatásán nem tudta eloszlatni azt a gyanút, hogy EP-képviselőként törvénytelenül és etikátlanul járt el, amikor hivatali költségeiből pártja hazai alkalmazottait fizette, és három éven át havi 13 ezer euró fizetést kapott egy amerikai kutatóintézettől. Az agrártárcára jelölt Wojciechowski is bűnösnek találtatott uniós pénzek szabálytalan elköltésében, de őt elsősorban azért vették össztűz alá, mert rendkívül gyengén szerepelt.

A két politikusnak most írásban kell válaszolnia a képviselők pótlólagos kérdéseire. Ha a válaszaik nem győzik meg az illetékes szaktestületeket, akkor egy újabb meghallgatáson kell bizonyítaniuk feddhetetlenségüket és rátermettségüket. Sylvie Goulard-ra különösen nehéz napok várnak: az EP szívesen bosszút állna az őt jelölő Emmanuel Macron francia elnökön, amiért megakadályozta, hogy az európai pártcsaládok vezető jelöltjei közül kerüljön ki az Európai Bizottság következő elnöke. A néppártiak és a szocialisták pedig revánsot vennének a liberálisokon, akik szavazataikkal hozzájárultak a magyar és a román biztosjelölt korai megbuktatásához.

Mivel Trócsányi László és Rovana Plumb nem jutott túl az összeférhetetlenségi vizsgálaton, kormányaiknak új jelöltekkel kellett előállniuk. Magyarország már bejelentette, hogy Várhelyi Olivér diplomatát javasolja biztosnak, és hamarosan Romániának is elő kell rukkolnia egy névvel. A két új jelölt meghallgatására csak azután kerülhet sor, hogy jelölésüket jóváhagyta Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök, majd pedig a tagállamok minisztereiből álló EU-Tanács. Végül zöld utat kell kapniuk a pénzügyeik átvilágítását végző jogi bizottságtól is.

Brüsszeli megfigyelők elképzelhetőnek tartják, hogy a bizottsági elnök tárcacserékkel próbálja majd "megpuhítani" az ingerült képviselőket. Szóbeszéd tárgya, hogy az eredetileg a bővítés és szomszédságpolitika irányításával megbízott magyar jelöltnek adná a románoknak felkínált közlekedési portfóliót vagy a humanitárius válságkezelést, amit egy szlovén politikusnak szánt.

Ursula von der Leyen problémái azonban nem érnek véget a francia, a lengyel vagy a magyar biztosjelölt körüli bizonytalansággal. Bár a görög Margarítisz Szkínász viszonylag simán vette az akadályt, a balliberálisok ragaszkodnak ahhoz, hogy átnevezzék a feladatkörét. A politikus “az európai életmód védelméért” felelne, aminek része a migráció kezelése. Sokan ezt úgy értelmezik, mintha az európai életmódot a menedékkérőktől és a migránsoktól kellene félteni. Szkínász titulusa még okozhat fejfájást a megválasztott bizottsági elnöknek, ha kitart a névválasztás mellett.

A szintén sokat bírált “demokrácia és demográfia” elnevezésű tárca várományosa, a horvát Dubravka Šuica kevéssé meggyőző alakítást nyújtott, és éppenhogy átment a léc fölött. A meghallgatásán felszólalók a néppárti politikus szemére vetették, hogy EP-képviselőként ellenezte a nők abortuszhoz való jogát támogató parlamenti határozatokat. Kapott kérdést arról is, hogy miért nem szavazta meg a Magyarországgal szembeni 7. cikkelyes eljárást kezdeményező jelentést.

Sokan fölhördültek, amikor von der Leyen Paolo Gentiloni baloldali olasz politikust jelölte gazdasági és pénzügyi biztosnak. A volt kormányfő meghallgatásán nem kívánt belemenni a részletekbe, de kilátásba helyezte környezetvédelmi adó bevezetését és a technológiai óriásvállalatok megsarcolását, ami sokaknak nem tetszett.

A még meghallgatásra váró hét biztosjelölt közül öt e hét elején járul a kijelölt szakbizottságok elé. A legfontosabb szakterületek irányításával megbízott három ügyvezető alelnök kedden mutatja be a programját. Nekik az EP házbizottsága előtt is számot kell adniuk a terveikről.