Előfizetés

Még van mozgás a brüsszeli sakktáblán

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2019.10.07. 09:10

Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency
Lassan összeáll a következő Európai Bizottság névsora, de még adódhatnak kisebb-nagyobb meglepetések is.
Az Európai Parlament szakbizottságai a múlt héten meghallgatták a biztosjelöltek túlnyomó többségét. A 26 politikus közül 19 már túl van a megmérettetésen, bár közülük kettő — a francia Sylvie Goulard és a lengyel Janusz Wojciechowski — egyelőre nem kapott zöld utat az képviselőktől. Csak azok lehetnek a következő Európai Bizottság tagjai, akiket a parlamenti szaktestületek jóváhagynak. Ezt követően az EP plenáris ülése egy csomagban szavaz róluk. A belső piaci portfólióval megbízott Goulard meghallgatásán nem tudta eloszlatni azt a gyanút, hogy EP-képviselőként törvénytelenül és etikátlanul járt el, amikor hivatali költségeiből pártja hazai alkalmazottait fizette, és három éven át havi 13 ezer euró fizetést kapott egy amerikai kutatóintézettől. Az agrártárcára jelölt Wojciechowski is bűnösnek találtatott uniós pénzek szabálytalan elköltésében, de őt elsősorban azért vették össztűz alá, mert rendkívül gyengén szerepelt. A két politikusnak most írásban kell válaszolnia a képviselők pótlólagos kérdéseire. Ha a válaszaik nem győzik meg az illetékes szaktestületeket, akkor egy újabb meghallgatáson kell bizonyítaniuk feddhetetlenségüket és rátermettségüket. Sylvie Goulard-ra különösen nehéz napok várnak: az EP szívesen bosszút állna az őt jelölő Emmanuel Macron francia elnökön, amiért megakadályozta, hogy az európai pártcsaládok vezető jelöltjei közül kerüljön ki az Európai Bizottság következő elnöke. A néppártiak és a szocialisták pedig revánsot vennének a liberálisokon, akik szavazataikkal hozzájárultak a magyar és a román biztosjelölt korai megbuktatásához. Mivel Trócsányi László és Rovana Plumb nem jutott túl az összeférhetetlenségi vizsgálaton, kormányaiknak új jelöltekkel kellett előállniuk. Magyarország már bejelentette, hogy Várhelyi Olivér diplomatát javasolja biztosnak, és hamarosan Romániának is elő kell rukkolnia egy névvel. A két új jelölt meghallgatására csak azután kerülhet sor, hogy jelölésüket jóváhagyta Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök, majd pedig a tagállamok minisztereiből álló EU-Tanács. Végül zöld utat kell kapniuk a pénzügyeik átvilágítását végző jogi bizottságtól is. Brüsszeli megfigyelők elképzelhetőnek tartják, hogy a bizottsági elnök tárcacserékkel próbálja majd "megpuhítani" az ingerült képviselőket. Szóbeszéd tárgya, hogy az eredetileg a bővítés és szomszédságpolitika irányításával megbízott magyar jelöltnek adná a románoknak felkínált közlekedési portfóliót vagy a humanitárius válságkezelést, amit egy szlovén politikusnak szánt. Ursula von der Leyen problémái azonban nem érnek véget a francia, a lengyel vagy a magyar biztosjelölt körüli bizonytalansággal. Bár a görög Margarítisz Szkínász viszonylag simán vette az akadályt, a balliberálisok ragaszkodnak ahhoz, hogy átnevezzék a feladatkörét. A politikus “az európai életmód védelméért” felelne, aminek része a migráció kezelése. Sokan ezt úgy értelmezik, mintha az európai életmódot a menedékkérőktől és a migránsoktól kellene félteni. Szkínász titulusa még okozhat fejfájást a megválasztott bizottsági elnöknek, ha kitart a névválasztás mellett. A szintén sokat bírált “demokrácia és demográfia” elnevezésű tárca várományosa, a horvát Dubravka Šuica kevéssé meggyőző alakítást nyújtott, és éppenhogy átment a léc fölött. A meghallgatásán felszólalók a néppárti politikus szemére vetették, hogy EP-képviselőként ellenezte a nők abortuszhoz való jogát támogató parlamenti határozatokat. Kapott kérdést arról is, hogy miért nem szavazta meg a Magyarországgal szembeni 7. cikkelyes eljárást kezdeményező jelentést. Sokan fölhördültek, amikor von der Leyen Paolo Gentiloni baloldali olasz politikust jelölte gazdasági és pénzügyi biztosnak. A volt kormányfő meghallgatásán nem kívánt belemenni a részletekbe, de kilátásba helyezte környezetvédelmi adó bevezetését és a technológiai óriásvállalatok megsarcolását, ami sokaknak nem tetszett. A még meghallgatásra váró hét biztosjelölt közül öt e hét elején járul a kijelölt szakbizottságok elé. A legfontosabb szakterületek irányításával megbízott három ügyvezető alelnök kedden mutatja be a programját. Nekik az EP házbizottsága előtt is számot kell adniuk a terveikről.  

A meghallgatásokon mondták

Didier Reynders (igazságügy): Éves jelentések fognak készülni minden tagállamról, hogyan tartják tiszteletben a jogállamot. Ahol komoly probléma van, ott mélyebb vizsgálat lesz. Johannes Hahn (költségvetés): Össze kell kapcsolni a jogállam tiszteletben tartását az uniós kifizetésekkel, de a mechanizmus nem a szankcionálás eszköze. Ylva Johansson (belügyek): Az első száz napban nem teszünk javaslatot az EU menekültügyi politikájának reformjára. Nicolas Schmit (munkahelyteremtés): Semmilyen körülmények között nem lesz egységes európai minimálbér, de dolgozni fogunk a bérek felzárkóztatásán.  

Újra választást nyertek a portugál szocialisták, de most sem lesz abszolút többségük

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.10.07. 08:04
Antonio Costa újraválasztott portugál miniszterelnök
Fotó: Pedro Fiuza / NurPhoto
Biztos győzelmet arattak a szocialisták a vasárnapi lisszaboni parlamenti választáson, így António Costa maradhat a kormányfői bársonyékben. Maradhatnak eddigi baloldali partnerei.
Minden bizonnyal továbbra is kisebbségben kormányoznak majd a szocialisták két kis baloldali párt külső támogatásával – jelentette be António Costa, az ibériai állam miniszterelnöke, miután kiderült, hogy pártja biztos győzelmet aratott, 36,5 százalékos eredményt ért el a vasárnapi parlamenti választáson, de az abszolút többségről lemaradt. Costa egyben azt is közölte, hogy Portugáliában történelmi vereséget szenvedett a jobboldal. Mint fogalmazott, az a cél, hogy „még jobbá tegyük az országot”. A szocialisták 106 mandátumra tettek szert, ám 116 képviselői helyre van szükség az abszolút többséghez. A PS mandátumainak száma még egy vagy két képviselővel emelkedhet az elkövetkező napokban, mert csak a hét folyamán számolják össze a külföldről leadott szavazatokat. A diaszpórában élők négy mandátum sorsáról dönthetnek. A legnagyobb ellenzéki politikai erő, a konzervatív szocialisták 77 képviselői helyre tettek szert, ami mindössze 77 parlamenti helyet jelent az eddigi 89 helyett. Portugália Európában úgyszólván a béke szigetének számít, mert a jobboldali populista pártok nem játszottak szerepet, s a választási kampányban sem esett szó a menekültekről, ehelyett inkább a kivándorlás jelent gondot, amely felgyorsult azután, hogy az ország jelentős, 79 milliárd eurós segélyt kapott az Európai Uniótól és így kerülte el a csődöt. A 2015 óta kormányzó Costa éppen annak köszönhette népszerűségét, hogy szakított az előző szociáldemokrata kabinet által foganatosított súlyos megszorítások politikájával, visszavonta például a közalkalmazottak fizetéscsökkentésére vonatkozó rendelkezést, emelte a minimálbért. Növelte a belső fogyasztást, de közben tartotta magát az Európai Unió előírásaihoz is. Ennek köszönhetően a költségvetési hiány a nulla százalék felé közelít, miközben a gazdasági növekedés a legmagasabbak közé tartozik az Európai Unióban. António Costa kabinetjét az elmúlt négy év folyamán kormányon kívülről a Baloldali Blokk (BE) és a környezetvédő-kommunista Egységes Demokratikus Koalíció (CDU) támogatta. Előbbi 19, utóbbi 12 mandátumra tett szert a törvényhozásban, de a parlamentbe először bejutó Nemzet Állam Természet (PAN) is jelezte, hogy a kabinet mellett szavaz, amennyiben törvényeket hoz az állatok védelméért. Ez utóbbi tömörülés azonban csak négy képviselői helyre tett szert, így a két párt esetleges koalíciója nem lenne elegendő az abszolút többséghez. Costa vasárnap azt közölte, a két baloldali párton kívül más politikai erővel nem tárgyalt a voksolás előtt az esetleges kormányzati szerepvállalásról. A szocialisták a 2015-ös választáshoz képest több mint négy százalékkal erősödtek és (legalább) húsz mandátummal szereztek többet. A PS azonban még a május végén megrendezett európai parlamenti választási eredményen is javítottak, akkor 33,3 százalék voksolt a balközép politikai erőre. Az ország körzeteinek nagy részében is szocialista győzelem született, csak öt körzetben végeztek az élen a szociáldemokraták, köztük a hagyományosan a jobboldalra szavazó Madeirán. A pártok számára az egyedüli aggasztó jel az lehetett, hogy a demokrácia bevezetése óta sosem volt ilyen magas a távolmaradók aránya: a 10,8 millió választásra jogosult 55 százaléka járult az urnákhoz. A következő kormányzási időszak sikere attól függ, António Costa mennyire lesz képes közös nevezőre jutni a kormányát eddig is támogató baloldali pártokkal. Hangos viták is jellemezték ugyanis ezt az együttműködést az eltelt négy évben. A kis pártok ugyanis túl centristának tartják a szocialistákat, s nagyobb költségvetési lazítást akarnak, a kormányfő azonban nem akarja megszegni az EU előírásait, hiszen ezzel túlzottdeficit eljárást kockáztatna. Az EP választás előtt kis híján meg is bukott a kabinet, mert vita alakult ki a tanárok bérezéséről. A baloldali tömörülések nagyobb béremelést követeltek, Costa azonban ellenezte ezt és lemondással fenyegetőzött. Ettől függetlenül valószínű, hogy a következő kabinet is kitölti majd négy évig tartó mandátumát, mert a baloldali pártok is meg akarják akadályozni, hogy visszatérjenek a hatalomba a jobboldali szociáldemokraták. A portugál gazdaság sikerkovácsának az euróövezeti csoport pénzügyminiszterei (Eurogroup) szupersztárjának is nevezett Mário Centenót tartják, aki 2018 eleje óta az Eurogroup vezetője is.
Kapcsolódó
Az abszolút többség a tét – A szocialisták a portugál választás favoritjai

Súlyos beteg a Fülöp-szigeteki elnök

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.10.07. 07:59
Rodrigo Duterte
Fotó: SERGEY GUNEEV / AFP
Rodrigo Duterte oroszországi útján ismerte be, hogy izomgyengeségben szenved.
Súlyos beteg Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök - jelentette a New York Times című amerikai lap manilai tudósítója vasárnap. A lap szerint Duterte izomgyengeségben (myasthenia gravis) szenved, amely az autoimmun betegségek egyik ritka, öröklődő kórképe, és mozgásképtelenséghez vezet.
Duterte öt napos oroszországi látogatása alatt, Moszkvában beszélt a betegségéről, hozzátéve, hogy a családjában nem először fordul elő ez a krónikus és súlyos kór.

Az amerikai lap értesülései szerint Duterte szokatlan módon tárta fel betegsége tényét. Egy moszkvai rendezvényen táncolt egy nővel, és nem tudott a szemébe nézni, mert az egyik szeme folyvást lecsukódott. Ekkor azt mondta: "van egy különös tehetségem. Amikor magára nézek, az egyik szemem kisebb és lecsukódik, látja? Önálló életet él. Ez myasthenia gravis, súlyos izomgyengeség". A politikus hozzátette: a nagyapja is ezzel a betegséggel küszködött.
Rodrigo Duterte 2016-ban került hatalomra, és akkor azt ígérte, hogy megszabadítja országát a kábítószer-kereskedőktől, és szembeszáll az elharapódzott bűnözéssel. Azóta a "kábítószer elleni háború" az országban egyelőre megszámlálhatatlan (5 és 20 ezer közötti) gyilkossághoz vezetett, melyekben a rendőrség is tevőlegesen részt vesz, de Duterte maga is büszkélkedett már azzal, hogy agyonlőtt drogdílernek bélyegzett embereket. Az elnök egy alkalommal így nyilatkozott erről: "Hitler lemészárolt hárommillió zsidót. Nekünk hárommillió drogfüggőnk van, akiket meg én mészárolnék le örömmel. Legalább, ha Németországnak volt egy Hitlere, a Fülöp-szigeteknek ott lennék én". Az idén az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa megszavazta - Magyarország ellenszavazata mellett -, hogy induljon vizsgálat a Fülöp-szigeteki gyilkosságok ügyében.
A New York Times tudósítója szerint a Fülöp-szigeteken régóta foglalkoztatja a közvéleményt az elnök egészségi állapota, kivált, mert gyakran napokig nem jelenik meg a nyilvánosság előtt. Az elnöki hivatal azonban azzal érvelt, hogy a 74 esztendős Dutertének, mint a hozzá hasonló korúaknak általában, a szokásosnál több pihenésre van szüksége.