Összezárnak Farkas Flórián ellen

Publikálás dátuma
2019.10.07. 07:15

Fotó: Vajda József / MTI
Nem lépnek szövetségre a Lungo Drommal – ebben állapodtak meg az országos roma választáson induló konkurens szervezetek.
„Tolvajokat nem tudok támogatni!” – fakadt ki egy felvételen Rupa Gyula, a Lungo Drom Bács-Kiskun megyei elnöke saját szervezetének vezetői, mindenekelőtt Farkas Flórián ellen. Néhány nap múlva aztán visszakozott. „Megfenyegették? Megvették?” – indult be a találgatás a Facebookon. Hitelt érdemlő válasz egyelőre nincs.
Bár a média ingerküszöbét csak elvétve éri el, az iménti epizód mutatja, hogy a romák körében is javában zajlik a kampány. Elvégre október 13-án nemzetiségi választásokat is tartanak. A helyi kisebbségi testületek összetételén kívül ekkor dől el, melyik szervezet hány képviselőt küldhet az Országos Roma Önkormányzatba (ORÖ).
Ahogyan arról a Népszava beszámolt, a Lungo Drom országos listáját Farkas Flórián, a szervezet elnöke – a Fidesz botrányokba keveredett parlamenti képviselője – vezeti. A Lungo Drom mellett a váratlanul jól szereplő, tiszaburai székhellyel működő Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz), a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) és a Phralipe tudott országos listát állítani.
A Nemzeti Választási Iroda honlapjának adatai szerint a Lungo Dromnak összesen 3446 helyi jelöltje van, míg a Firosz 2044, az RPM 1181, a Phralipe 817 jelölttel vág neki a választásnak. Ebből nem feltétlenül következik, hogy az országos listákra leadott roma szavazatok is ilyen arányban oszlanak el. A háttérben lázas egyeztetések folynak, mind a négy szervezet igyekszik megnyerni kisebb szerveződések támogatását. A Lungo Drom ellenfeleinek táborában tartja magát a vélemény, hogy Farkas Flórián csapatában sok a „kamujelölt”, aki az induláshoz való jogot megszerezte ugyan, de csak kevés szavazót képes mozgósítani.
Az esélyeket latolgatva az a legvalószínűbb, hogy a Lungo Drom megnyeri a választást, ám nem szerez többséget a 47 fős ORÖ-ben. Ebben az esetben a Lungo Drom koalíciós kényszerben lesz.
Farkas Flóriánék szempontjából rossz hír, hogy a másik három országos listát állító roma szervezet megállapodást kötött egymással: ebben rögzítették, hogy nem lépnek szövetségre a Lungo Drommal. Dancs Mihály az RPM, Vajda László pedig a Phralipe részéről megerősítette lapunknak, hogy „semmiképpen sem” fognak össze a Lungo Drommal. Ugyanezt állította Farkas László, a Firosz elnöke is, akinek kampánya jórészt Farkas Flórián és a Lungo Drom elutasítására épül.
Ha a három szervezet képviselői tartják magukat a megállapodáshoz, és a Lungo Dromnak önmagában nem lesz többsége az országos önkormányzatban, akkor Farkas Flórián hiába jelentkezik be újra az ORÖ élére, nem fogják elnökké választani.
A második legerősebb szervezet, a Firosz listavezetője, Farkas László közben Tiszabura polgármesteri posztjáért is elindul. Elmondta lapunknak: még nem döntötte el, hogy győzelme esetén társadalmi megbízásként tölti-e be a polgármesteri tisztséget. Ha igen, akkor nincs összeférhetetlenségi akadálya annak, hogy az ORÖ elnöke legyen. Ellenkező esetben a Firosz listájának második helyén lévő Agócs János pályázhat erre a posztra, neki is vannak elnöki ambíciói. Agócs a Bács-Kiskun megyei Mélykúton él, vállalkozóként anyagilag támogatta a Firosz kampányát.
A kormánypárt deklarált szövetségesének számító Lungo Drom háttérbe szorulása nem jelentené a Fidesz vereségét. Farkas László a Népszavának adott korábbi nyilatkozatában sem titkolta, hogy a Fidesszel szimpatizál. A Firosz honlapján nemrégiben közzétett állásfoglalásában is hangsúlyozta, hogy szervezetük alapértékei megegyeznek a Fideszével.
Híresztelések szerint Farkas László rokona a Tiszaburával szomszédos Tiszaroffon született Farkas Flóriánnak. A Firosz elnöke ezen csak nevetett. „Minden cigány testvér” – mondta –, de ennél szorosabb vérségi kapcsolat nincs kettejük között.
Szerző

Derűs, de hideg idővel kezdődik a hét

Publikálás dátuma
2019.10.07. 06:53

Fotó: DANIEL KARMANN / AFP
Késő estére 1 és 8 fok közé hűl le a levegő.
Északkeleten, keleten napos idő várható, de nyugaton is fokozatosan felszakadozik, csökken a felhőzet, és több órára kisüt a nap. A Dunántúl nyugati tájain helyenként maradhatnak tartósabban felhős körzetek, és néhol kisebb eső, zápor is előfordulhat. Az északkeleti szelet északkeleten és az Alföldön élénk lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 15 fok között várható, késő estére 1 és 8 fok közé hűl le a levegő. Az északkeleti tájakon lesz hidegebb.
Szerző

Szétaprózott ingatlanmutyi: lakásonként, mélyen áron alul passzolja el ingatlanvagyonát sok önkormányzat

Publikálás dátuma
2019.10.07. 06:00
Illusztráció
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Sok Fidesz vezette fővárosi önkormányzat hosszú évek óta mélyen ár alatt adja el lakásait, pedig nyerni is lehetne az üzleten.
Majdnem 30 milliót érő önkormányzati lakásokat adott el 2018-ban az V. kerület kevesebb mint 14 millió forintért, 18 millióra becsült lakásokat lehetett féláron megvenni Erzsébetvárosban, 13,8 milliós ingatlanokat 5,8 millióért adott el a VIII. kerület, Ferencváros 17 helyett 7 milliót, a XII. kerület pedig 28 millió helyett csak 18-at kért a vevőktől. Egy több év összehasonlító adatait tartalmazó lista azt mutatja, hogy a tavaly eladott 30 lakás előtt például Belváros-Lipótváros önkormányzata hasonló feltételekkel árusított ki négy év alatt összesen 244 lakóingatlant. A 2014-2018 közötti időszakban Terézváros 70, míg a VII. kerület 362 lakást, Józsefváros 327, míg a IX. kerület 243 lakóingatlant adott el jóval azok becsült piaci értéke alatt. A KSH lapunk kérésére küldte el a fővárosi kerületek részletes adatait, miután a Lakásstatisztikai évkönyv nemrég megjelent adatsorai között csak annyi szerepel, hogy tavaly a fővárosban összesen 500 önkormányzati bérlakást értékesítettek, az átlagosan 12 és félmilliós becsült érték helyett darabonként nem sokkal több mint 9 millióért. Miközben a VI. és VII. kerület egykori baloldali vezetőit, de még egy ingatlanok értékbecslését végző szakembert is elítéltek korábban, mert nagyértékű ingatlanokat jóval a piaci ár alatt adtak el, az adatok azt mutatják, lehet ezt másként is csinálni: nem egyben kell eladni nagy palotákat, mert az szemet szúr, hanem sok kis lakást kell mélyen ár alatt értékesíteni ugyanolyan haszon eléréséért. A nagy botrányt kavaró ingatlanpanamákra egykor a Fidesz könnyen kimondta a hanyag, sőt a hűtlen kezelés vádját, miközben a kormánypárti kerületek a mögöttünk lévő önkormányzati ciklusban nagyobb kárt okoztak a közösségnek a sok-sok kis lakás eladásával. A feltűnően olcsó üzletek mögött visszaéléseket gyanítók miatt azonban nem mindenhol idegeskednek a Fidesz polgármesterei: Belváros-Lipótváros vezetői például nyugodtan hivatkozhatnak arra, hogy ők mindenben jogszerűen cselekedtek, amikor féláron adták az ingatlanokat. A kerület 2007-ben született rendelete az önkormányzat „tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről” ugyanis azt rögzíti az akkori polgármester, Rogán Antal aláírásával: „az ingatlan „vételára a lakás forgalmi értékének 50 százaléka”, ha az előző öt évben teljes felújítást végeztek az épületben, akkor 80 százaléka. Ha minden kerületben és az ország összes nagyvárosában is hasonló 15-20 milliós különbségek lennének a becsült és a valós eladási érték között, akár természetesnek is vehetnénk, hogy a többnyire rossz állapotban lévő, felújításra szoruló korábbi bérleményeket csak ennyiért lehet eladni, de nem így van. Más fideszes kerületek nem ennyire durván ár alatt árusították ki az önkormányzati vagyont, bár Terézváros 4 és fél, Csepel 5 millióval, s Óbuda is a becsült értéknél 3 millióval olcsóbban adta el a lakásait. Ugyanakkor Újpesten csak 200 ezer forint a különbség, Kőbánya pedig ennyivel magasabb árat harcolt ki lakásai eladásakor. Ráadásul van ellenpélda is: a II. kerület majdnem 3 millióval magasabb árat szabott a becsült piaci forgalmi értéknél, de a legnagyobb nyereséget a XIII. kerület tudta elérni, ahol az átlagosan 2,8 millióra becsült ingatlanokat végül 7 milliós áron adták el, s a pénzt új lakások építésébe forgatták vissza. Négyzetméterenként 40 ezer forinttal többet kapott Zugló is az eladott lakásai után, míg máshol az önkormányzat pont annyiért adta az ingatlanokat, amennyit azok értek. A XV. kerület így adott el tavaly 11 lakást, Pesterzsébet 11 ingatlant, és Budafok-Tétényben is csak tízezer forinttal maradt el az ár az ingatlanbecslői véleménytől. Az tehát, hogy milyen feltételeket szab egy önkormányzat a saját ingatlanainak eladásakor, csakis a választott képviselők döntésén múlik. Az egyetlen kőbevésett szabály, hogy a bentlakó bérlőt elővásárlási jog illeti meg, de ezt ennek a körnek a vagyoni és jövedelmi helyzetét ismerve könnyen át lehet lépni egy másik bérlemény felajánlásával. 

Fogy a vagyon

Az országban összesen 34 900 lakóépületben 118 ezer lakás volt idén január 1-jén a helyi önkormányzatok tulajdonában, ami elenyésző ahhoz képest, hogy az összes hazai lakás száma majdnem eléri a 4 és félmilliót. A KSH nemrég megjelent Lakásstatisztika 2018 című kiadványa azt is megmutatja, hogy Budapesten valamivel több mint 40 ezer lakás van az önkormányzatok tulajdonában. A fővárosi közösségi tulajdonban lévő lakásállomány nagyon öreg: 38 százalékuk 1900 előtt, 47 és fél százalékuk 1901-1945 között épült. A régi házak felújításra szorulnának, de a felmérések szerint az önkormányzati lakásállomány 13 százalékához nem éri meg hozzányúlni. Az ingatlanok majdnem fele, 45 százaléka a kor követelményeinek megfelelő szintre hozható kisebb-nagyobb munkák elvégzésével, de 26 százalékukat a falig kellene bontani és mindent kicserélni benne a vezetékektől a padlóburkolatig, hogy megfelelő legyen egy család kiszolgálására. A vidéki városok 2,3 milliós lakásállományából 64 ezer, a községekben lévő 1,2 millió lakásból kicsivel kevesebb mint 12 ezer volt tavaly év végén az önkormányzati lakások száma. Országos szinten a fővárosinál fiatalabb a lakásállomány, de a lakások 16 százaléka a XIX. században vagy már előtte is állt, 30 százalékukat húzták fel 1900 és a második világháború vége között, míg 1989 óta 8,7 százaléknyi új ingatlant építettek vagy vettek át a tulajdonostól az önkormányzatok.

Témák
bérlakás