X-Faktor: a komédiától a családi drámáig

Publikálás dátuma
2019.10.07. 11:50

Fotó: RTL KLUB.SAJTOKLUB.TV
Elindult az X-Faktor kilencedik évada, a műsor szerkesztői nem hagytak esélyt az unalomra.
Radics Gigi a tengeren túli karrierjére koncentrálva nem vállalta az újabb mentorszerepet az X-Faktorban, így az új évadban Gáspár Laci, ByeAlex és Puskás Peti mellé Dallos Bogi került a negyedik zsűritag-mentor székébe. Azok kedvéért, akik Dallos Bogit nem tudnák hol elhelyezni a magyar zenei palettán, a szerkesztők szellemesen a műsor első tíz percére olyan indulókat válogattak össze, akik Bogi We All című slágerét adták elő a szimplán hamis danolászástól a metálos hörgésig. Bogi persze nem tévesztendő össze Csemer Boglárkával, azaz Boggie-val, ezt sikerült is egy zavarban lévő indulóval – és Boggie Parfüm című dalának megidézésével – illusztrálni. Persze Gigiről is röviden „megemlékeztek” egy énekkísérlettel. Az első igazán jó hangú versenyző ByeAlex dalával – a magát ukuelével kísérő − Bojár Eszter Anna volt, aki éppúgy tizenöt éves, mint Gigi volt első szereplései idején. A szerkesztők szerencsére korábban sem mutattak hosszabb részleteket a rosszabbnál rosszabb produkciókból, ám Anna feltűnése így is felszabadító élmény volt. Drámai ellenpontként érvényesült a tizennyolc éves rapper, Gödöllei Emánuel – művésznevén MnlSide − fellépése, aki kliséktől mentes, zűrös életéről és hétköznapi álmairól szóló, nagyon őszinte dala megindította a jelenlévőket. Olyannyira, hogy mint az később ByeAlex közösségi oldaláról kiderült: a Messziről jöttem című szám klipet is kapott. Igaz, a videómegosztón újabb, Manuel művésznéven kell keresni, de ez fél nap alatt több mint hatvanezer zeneszeretőnek sikerült is. Gáspár Laci és Puskás Peti egymás zrikálásával és szórakoztatásával is gondoskodott a változatosságról – ha kellett, tácra is perdültek a színpadon −, ám egy rövid időre mégis a szívünkhöz kellett kapni, amikor a hetvenéves Balogh Antal Géza megérkezett a gitárjával. Állítása szerint ugyanis negyven évig csak szobadísznek használta a hangszert. Ám mégsem egy Uhrin Benedek-típusú alak tűnt fel benne, igaz, nem is Gianmaria Testa, vagy Bródy János, akinek a dalát magával hozta. A hitelesen előadott Filléres emlékeim elsősorban az öccsének szólt, akit harmincöt éve nem látott, miután egy kisebb kölcsön után köddé vált. A produkció extra jutalma a családegyesítés volt. Arról már könyveket írtak, hogy énekelni miért is jó, milyen intellektuális és érzelmi többlettel jár, ám azt sokan szem elől tévesztik, hogy ha közönség elé lépnek, nem árt, ha énekük másnak is örömöt szerez. A magabiztosságot viszont gyakran összekeverik az elbizakodottsággal: az X-Faktor új évadának első epizódja ezt újra jól az eszünkbe véste, amikor hosszabban elidőzött a mentorokat sértegető versenyzőknél. Egy ilyen próbálkozó után tökéletes ellenpont volt a tizenkilenc éves Bagdi Enikő fellépése, aki láthatóan nem volt elszállva magától, pedig simán ő lehet majd a tehetségkutató egyik legerősebb versenyzője. Gyorsétteremből érkezett – éppúgy, mint az előző évadban Tamáska Gabriella −, ám Bogi lelkesedésében az új amerikai sztárhoz, Billie Eilishhez mérte, mondván, ő lesz majd a magyar megfelelője. Legyen úgy, bár ez még azért nagyon az út eleje.

Infó

X-Faktor 9. évad RTL Klub, október 5.

Témák
X-Faktor

Meghalt Ginger Baker

Publikálás dátuma
2019.10.06. 14:18

Fotó: KEVIN WINTER / Getty Images
A rocktörténelem egyik legnagyobb dobosa 80 éves volt.
Nyolcvan évesen elhunyt Ginger Baker brit rockzenész, a Cream és a Blind Faith tagja, aki általános vélemény szerint a blues és a rock legtechnikásabb, legfantáziadúsabb egyéni stílusú dobosa volt. A család közlése szerint vasárnap reggel halt meg "békésen" egy angliai kórházban. Baker legendás zenész, egykor valóságos extázisban dobolta végig a lemezeket, a koncerteket, zsonglőrként dobálta dobverőit, vagy egy kezében kettővel is játszott. Angliában, Lewishamben született 1939. augusztus 19-én Peter Edwards Baker néven. Zongoristaként és trombitásként kezdte, de egy évtizeddel a legendás Cream megszületése előtt már a dobok mögé ült. Hagyományos dzsesszt, dixielandet játszott akkor, 18 éves korában Mr. Acker Bilk zenekarának volt a tagja és megfordult más brit együttesekben. Ginger Bakert egyre jobban izgatta a blues, és 1962-ben Charlie Wattsnak, a Rolling Stones dobosának segítségével elszegődött a brit blues egyik legrangosabb együttesébe, az Alexis Korner vezette Blues Incorporatedbe. Korner sok fiatal zenésszel "kóstoltatta meg" a bluest, a tehetségek, a mestertől távozva, kitűnő bandákat alakítottak. Baker Kornertől Graham Bond együttesébe került, itt három évet töltött, egyesek szerint a banda vezéregyénisége volt. A Graham Bond Organisation tagjaként is kitűnően érezte magát, de élete és pályája csúcspontja az 1966-1968 közötti időszak volt, amikor Eric Claptonnal és Jack Bruce-szal a feledhetetlen Cream együttes tagja volt. A trió feloszlása után újabb szupercsapat, a Blind Faith következett Claptonnal, Stevie Winwooddal és a kitűnő, bár kevéssé ismert basszusgitárossal, Rick Grech-csel. A "Vakhűség" zenészei fél év múlva hűtlenek lettek egymáshoz. Baker 1970-ben egy saját lemezt adott ki, majd megalakította a Ginger Baker Airforce nevű együttesét, amelybe fúvósokat is bevont. Tíznél is többen voltak olykor a színpadon, kitűnő lemezeket készítettek. Baker megkedvelte a soulritmusokat és az afrikai zenét, játszott a nigériai Felával. Visszatért hozzá Eric Clapton és Winwood is. Ez a társulat sem volt túlságosan hosszú életű. Baker 1974-ben Adrian Gurvitzcal, a Gun egykori tagjával alakította meg a Baker-Gurvitz Armyt. Baker a nyolcvanas évek elején a Hawkwindhoz csatlakozott egy lemez és egy turné erejéig, majd néhány évvel később John Lydon Public Image Ltd.-hez csapódott. 1992-ben a Masters of Reality hardrockbanda második stúdióalbumán, a Sunrise on the Sufferbus című korongon működött közre, majd Jack Bruce és az ír származású rock gitáros Gary Moore közreműködésével zenélt a Bruce-Baker-Moore trióban. A remek zenekar azonban csak egyetlen, ám annál híresebb albumot dobott piacra Around The Next Dream címmel. A dobos 2005-ben újra összeállt Eric Claptonnal egy koncertsorozatra, melynek helyszínei a Royal Albert Hall és a Madison Square Garden voltak, a rajongók legnagyobb örömére. 2009-ben kiadta életrajzi kötetét Hellraiser címmel. Jay Bulger forgatott Bakerről dokumentumfilmet a sokatmondó Beware of Mr Baker, azaz Óvakodj Baker Úrtól címmel, melyben a híres zenész életére, sikereire emlékszik vissza, és igyekszik szertefoszlatni a személyét övező mítoszokat. Jay Bulger nem véletlenül adta filmjének a figyelmeztető címet, ugyanis többen óva intették, hogy Baker mániákus, veszélyes és megközelíthetetlen. A zenész időközben visszaköltözött Angliába, miután évtizedekig Dél-Afrikában élt 38 ló társaságában. 2013-ban és 2014-ben a Ginger Baker Jazz Confusion kvartettel turnézott, amely Pee Wee Ellis szaxofonos, Alec Dankworth basszista, valamint Abbas Dodoo ütős közreműködésével egy rögtönzött örömzenélés során alakult. A markáns arcú, nyurga, sovány, félelmetes tekintetű dobos összesen négyszer nősült életében, nem maradt meg sokáig egy helyen, és ahogy maga mondta "29-szer szokott le a heroinról". A zenész 1981-ben mondott végleg búcsút a "szernek", amikor Olaszországban egy elhagyott faluba költözve reggeltől estig saját olajfaligetében dolgozott.
Szerző
Témák
zene

Kuflik, a rakoncátlan fabábu és a nyúlurak – A diafilm nem avítt vagy retró, inkább trendi médium

Publikálás dátuma
2019.10.05. 11:00

Fotó: DÁNIEL ANDRÁS RAJZA
A mozitermek illúzióját kelti, és a magányos tablet- és okostelefonbámulás helyett igazi közös családi élményt nyújt, ráadásul az otthon melegében. A diafilm nem avítt vagy retro, hanem inkább kitartó és trendi médium. Szeptemberi megjelenéssel most 9 új mesefilmmel bővíthető a házi téka.
Vajon ki lesz a mozigépész, aki a könyvekkel alátámasztott diafilmvetítő gombját csavargathatja, kitéve magát a reklamációnak: túl gyorsan vagy túl lassan tekeri a szalagot? És ki lesz az „alámondó ember”, aki az olvasni még nem tudók számára is közvetíti a meséket? Ezek mind nagyon fontos eldöntendő kérdések, melyek egy-egy pattogatott kukoricával súlyosbított estén előkerülnek a minden mástól megszabadított fehér falfelületen – mint alkalmi és ideális mozivásznon – araszolva mozgó képekre bámulva. Főleg, ha újdonatúj filmszalagok kerülnek a gépbe, azaz diafilmszemlét rendezünk az otthonunkban. És hát ezúttal a viták nélkül is hosszú estének nézünk elébe, hiszen idén októberben kilenc új mesefilm premierjét élvezhetjük a behúzott függönyök mögötti házi „vetítőteremben”. Ahol ilyenkor persze a filmtekercsek cseréje közötti szünetekben egy árnyjátékszínház aktoraivá lényegülnek át a gyerekek. Nem vitás, hogy a legnagyobb sikert Dániel András kufli-könyvsorozata egyik darabjának adaptációja aratja: a Jó éjszakát, kuflik! ismerős figurái, kacagtató humora és ötletes története jól mutat a falon is. A Dargay Attila rajzolta Pinokkió azonban ott bájol közvetlenül a nyomában – szintén egy másik médiumban, a televízióban már látott és megszeretett jellegzetes stílusának köszönhetően. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára fellépő három nyúl sem az ismeretlenségből bukkan elő, a Zelk Zoltán írta verses mesével éppen Szalma Edit illusztrációval találkoztunk már könyv formában. Az újdonság erejével a népmesék hatnak, legyen akár eszkimó vagy burmai (A kisegér nagy utazása – Egérke kisasszony vőlegénye), netán magyar (Az aranypálca). Nem is akárhogyan, de hát ki tudna ellenállni Mickey egér óta rajzfilmrágcsálónak, mégha messze nem Disney-stílusban készültek is az illusztrációk, vagy a tündérlány kezét elnyerő királyfinak? A természettudományos érdeklődésű lurkók is – melyikük nem az? – kielégíthetik a kíváncsiságukat Lendvai Gabriella Hová bújik a hold? című meséje által, ahogy Kovács Judit és Acsai Roland írók, valamint az illusztrátor Kállai Nagy Kriszta mesés tálalásában az évszakok váltakozásait és jellegzetességeiket is megfigyelhetik a Kerekítő manó mini meséiben. Kovács Zoltán és Czeglédi István a búzaszemért sok csalafintaságra képes tojásszökevényének (A huncut kis csibe) története és képi világa mintha Vlagyimir Szutyejev Vidám mesék című, örökzöld könyvének világára emlékeztetne. S ha már az oroszoknál tartunk, A pórul járt róka című, orosz rajzfilm alapján készített (Vihar Béla) mese is éppen úgy élvezhető a négy vagy hét vagy tíz éves gyerekek, mint a sokszor annyit megélt szülők, nagyszülők számára. Az otthoni diafilmszemle végén így arról nem is volt vita, hogy minden alkotás különdíjban részesül – és a következő estén is vetítjük majd őket.

Diafilmszemle 2.

 A szeptember közepi szemle következő fordulójára október 13-án, vasárnap várják a kicsiket és nagyokat az ART+Cinema moziba 11 órakor. Roatis Andrea mesélő és Bíró Ferenc diafilm szakértő közreműködésével vetítik A huncut kis csibe, A pórul járt róka, Az aranypálca, A három nyúl (Szalma Edit rajzaival) és Az okos kos (felújított) diafilmeket.

Szerző