Felsorakoztak a török tankok a szír határon és Trump is megígérte, nem lép közbe a támadásnak

Publikálás dátuma
2019.10.07. 07:47
Illusztráció - a kép a tavalyi hasonló, "olajág" nevű hadművelet során készült
Fotó: Burak Milli / Anadolu Agency
Telefonon egyeztetett Erdogan és amerikai kollégája többek közt a kurdok lerohanásáról és a 11 ezer fogva tartott terrorista sorsáról.
Telefonon beszélt vasárnap este Recep Tayyip Erdogan török elnök amerikai hivatali kollégájával, Donald Trumppal az Eufrátesztől keletre létrehozandó "szíriai biztonsági övezetről", és megállapodtak abban, hogy novemberben Washingtonban találkoznak - közölte az ankarai elnöki hivatal. A beszélgetés közvetlen előzménye, hogy Erdogan fenyegetően bejelentette: országa bármely pillanatban katonai beavatkozást hajthat végre Szíria északkeleti részén, az Egyesült Államok által korábban szövetségesként támogatott, kurd vezetésű koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ellen.
Erdogan a kurd függetlenségi törekvéseknek kívánja elejét venni így, mivel ha létrejönne Törökország szomszédságában egy kurd autonóm terület, az a török kurdok elismerésért és jogegyenlőségért való fellépését is erősítheti. Az elnök az ISIS terroristáit néhány éve megállító, világias és baloldali SDF lerohanását biztonsági okokkal magyarázza, a törökországi szeparatista Kurd Munkáspártot (PKK) támogató terroristának bélyegezve őket. Emellett azt is állítja, ha az létrejön az úgynevezett biztonsági övezet, csak akkor térhetnek haza a szír menekültek - akik távozását sokan várják a határ mentén, például mert a segélyből megélni nem tudó emberek alacsony fizetésért is vállalnak munkát, leszorítva így a béreket. Mintegy kétmillió, Törökországban élő szíriai menekült elhelyezését ígéri Ankara közleményeiben. Már a TASZSZ hírügynökség is jelentette, hogy
Törökország csapatokat és fegyvereket vont össze a Szíriával szomszédos határra.

Erdogan korábban többször figyelmeztette Washingtont, hogy ha szeptember végéig nem alakítják ki együtt a biztonsági zónát - Szíria területi integritásának rovására -, akkor Törökország kénytelen lesz saját katonai terveit végrehajtani. Egy lapjelentés szerint Tump augusztusban bólintott rá az ötletre, hogy biztonsági övezetet alakítanak ki a szíriai-török határon Rász el-Ajn és Tell-Abjad városok között. A területen feltehetően amerikai-török erők járőröznek majd, mert a szír-török határ északkeleti szakasza mentén már a megállapodás óta közös légi- és szárazföldi járőrözést folytatnak.
Amerikai és török katonák járőröznek Észak-Sízriában, október 4-én
Fotó: National Defence Ministry of Tur / Anadolu Agency
A kurd erők az amerikai hadsereggel egyeztetve megkezdték a terület elhagyását.

Erdogan így is türelmetlen, az övezet kialakítása szerinte az Egyesült Államok hibájából halad lassan. Vasárnap esti beszélgetésben el is mondta Trumpnak, hogy csalódott Washington időhúzása miatt - olvasható az elnöki hivatal közleményében. A washingtoni találkozót Trump kezdeményezte - tették hozzá. A Fehér Ház néhány dolgot már megerősített a beszélgetéssel kapcsolatban, így például közleményben leszögezték:
Washington nem támogatja és nem bonyolódik bele a várható török hadműveletekbe Észak-Szíriában.

"Törökország nemsokára megindítja régóta tervezett hadműveletét Észak-Szíriában. Az Egyesült Államok fegyveres erői ezt nem támogatják, nem is bonyolódnak bele, és mivel az Iszlám Állam kalifátusát már legyőzték, az Egyesült Államok hadereje a közvetlen térségben többé már nem lesz jelen" - fogalmazott a fehér házi szóvivő által kiadott nyilatkozat.
Több mint ezer amerikai katona állomásozik Szíria északkeleti területein, ahol szorosan együttműködnek a kurd harcosokkal. Washington az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni harcában a kurd milicistákat a legszorosabb szövetségeseinek tartotta. Biztonságuk érdekében volt, hogy Bassár el-Aszad rezsimjét támogató orosz fegyvereseket bombáztak, máskor jelenlétükkel akadályoztak meg amerikai katonák a kurd csapatok elleni török támadást. Mióta Washington megkezdte csapatai kivonását a térségből, a magukra hagyott kurdok az ankarai fenyegetés miatt Aszadhoz kezdtek kénytelen közeledni.
A vasárnap esti washingtoni közlemény hangsúlyozta továbbá: a követeléseik ellenére az európai országok nem voltak hajlandóak visszafogadni azokat az állampolgáraikat, akik csatlakoztak az IÁ-hoz, így az Egyesült Államok sem akarja többé rájuk költeni az adófizetők pénzét, többé nem tartja őrizetben az IÁ egyetlen dzsihadistáját sem:
"mostantól Törökország a felelős az elmúlt két évben foglyul ejtett valamennyi IÁ-harcosért".

A Pentagon minapi közlése szerint több mint 11 ezer terroristák tartanak fogva 30 fogdában azon a területen, amely az SDF ellenőrzése alatt áll.

New York Times: egy összeesküvés-elmélettel kapcsolatban vizsgálódik az amerikai kormányzat

Publikálás dátuma
2019.10.07. 07:16

Fotó: Shutterstock
A lap szerint megalapozatlan az a feltevés, hogy a CIA vagy az FBI egy olaszországi embert használt föl Trump lejáratására.
A The New York Times című amerikai lap szerint megalapozatlan az amerikai kormány azon feltevése, hogy a CIA vagy az FBI egy olaszországi embert használt föl Donald Trump elnök lejáratására a 2016-os választás előtt. Ezt azzal kapcsolatban állította a lap vasárnap, hogy nemrég William Barr igazságügyi miniszter, majd a minap Mike Pompeo külügyminiszter Olaszországban tárgyalt. A The New York Times kiemelte: Barr arra keresett választ Rómában, hogy ki ez a Joseph Mifsud nevű feltételezett olaszországi ember, és hol tartózkodik. Mifsud, a római Link Campus kis magánegyetem óraadó tanára volt az, aki 2016 tavaszán Rómában tájékoztatta Trump választási kampányának egyik munkatársát, George Papadopoulost: oroszok „ezernyi” e-mailt loptak el a Demokrata Párt és a párt akkori elnökjelöltje, Hillary Clinton szervereiről, és ezek nyilvánosságra hozatalával komoly károkat okozhatnak Clintonnak. Mifsud felajánlotta Papadopoulosnak a kompromittáló adatokat. Ez az információ is szerepet játszott a Trump kampánycsapatának munkatársai elleni vizsgálatban, amelynek azt kellett feltárnia, hogy volt-e összejátszás közöttük és oroszok között Trump választási győzelme érdekében. 2017-ben a máltai születésű Joseph Mifsudnak nyoma veszett. A The New York Times szerint James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt igazgatója orosz ügynöknek tartotta őt. Mifsud tagadta ezt, 2017-ben a la Repubblica című olasz baloldali napilapnak adott interjújában úgy nyilatkozott:
„nem kaptam pénzt az oroszoktól, a lelkiismeretem tiszta”.

Trump egyes munkatársai azonban úgy vélik, hogy Mifsud az úgynevezett „mély állam” kampányának résztvevője volt, azzal a céllal, hogy lejárassák Donald Trumpot. Maga Papadopoulos a Twitteren azt írta róla: „olasz ügynök, akit a CIA irányított”. William Barr a múlt héten Rómában felfedte, hogy az idén már kétszer is járt ott, és tárgyalt az olasz hírszerzés munkatársaival a Trump-kampánycsapat és oroszok közötti 2016-os esetleges összejátszás forrásairól. Szeptemberben a minisztert elkísérte John Durham ügyvéd is, akit a minisztériumon belül Barr azzal bízott meg, hogy vizsgálja ki a Trump elleni esetleges külföldi hírszerzési tevékenységet, köztük Mifsud feltételezett szerepét. A The New York Times meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta:
Mifsud nem dolgozott sem a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA), sem a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI). A lap összeesküvés-elméletnek nevezte az amerikai kormányzat feltevését és ez irányú vizsgálódásait.

Szerző

Ellenzéki győzelem Koszovóban

Publikálás dátuma
2019.10.07. 07:05

Fotó: VLADIMIR ZIVOJINOVIC / AFP
A Koszovói Demokrata Pártot irányító Kadri Veseli beismerte a választási vereséget, egyúttal közölte, hogy pártja ellenzékbe vonul, de „tovább szolgáljuk a nemzetet és az államot”.
A baloldali populista párt, a Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg a koszovói parlamenti választást, így a sajátos húzásairól ismert, de a választók által „tisztának” tartott Albin Kurti alakíthat kormányt Európa legfiatalabb országában. Várhatóan kikerül a hatalomból a Hashim Thaci elnök által fémjelzett Koszovói Demokrata Párt (PDK), amely a függetlenség 2008-as elnyerése óta határozta meg a köztársaság politikáját. Az Önrendelkezés mintegy 26 százalékot szerzett, egy százalékkal előzte meg a szintén ellenzéki Koszovói Demokratikus Ligát (LDK). Ez utóbbi politikai erő szintén győzelemben reménykedett. Az LDK esetleges első helye azt is jelentette volna, hogy első ízben női miniszterelnöke lett volna a köztársaságnak Vjosa Osmani személyében. Ám így is fontos kormányzati feladatkörre számíthat, mivel borítékolható az Önrendelkezés és az LDK összefogása. Sok hasonlóság ugyan nincs programjukban, de összeköti őket a PDK elutasítása. A Koszovói Demokrata Pártot irányító Kadri Veseli beismerte a választási vereséget, egyúttal közölte, hogy pártja ellenzékbe vonul, de „tovább szolgáljuk a nemzetet és az államot”. 
Albin Kurti, az Önrendelkezés elnöke szerint a választók megmentették a katasztrófától Koszovót. Mint mondta, az LDK-val együtt legalább hatvan képviselői helyre számíthatnak. (A köztársaságban legalább 61 mandátum jelenti az abszolút többséget.) Kurti megerősítette: ő kíván Koszovó következő miniszterelnöke lenni. Ramush Haradinaj előző kormányfő júliusban, váratlanul mondott le, bejelentette, meg akar jelenni a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) bűncselekményeit kivizsgáló hágai bíróság előtt. Haradinaj azt közölte, a voksolás megmutatta, békés kampány előzte meg a választást, a választók pedig bizonyították politikai érettségüket. Pártja, az AAK, amely a szociáldemokratákkal indult koalícióban, 11 százalékot ért el. Nem kizárt, hogy őket is beveszik az új kabinetbe. Az északi részen az Aleksandar Vucic szerb államfő által is támogatott Szerb Lista tarolt, amely a szerbek szavazatainak 90 százalékát kaparintotta meg, Kosovska Mitrovica északi részén pedig 98 százalék voksolt rá. Mivel várhatóan nacionalista színezetű kabinetje lesz Koszovónak, nem várható előrelépés Pristina és Belgrád viszonyában.
Frissítve: 2019.10.07. 13:08