A hódmezővásárhelyi kórházban orvoshiányra hivatkozva nem tartják indokoltnak a 75 év felettiek gerincröntgenjét

Publikálás dátuma
2019.10.07. 09:09
Képünk illusztráció
Fotó: IGOR STEVANOVIC / AFP/Science Photo Library
Még az orvosok körében is meglehetős indulatokat váltott ki egy nemrég közre adott, furcsa lelet.
Furcsa leletet adott közre az mcsipos.hu portál. A hódmezővásárhelyi kórház radiológus a Spondylosis (csigolya meszesedés) diagnózissal röntgenre utalt nyolcvan egyéves beteg leleteként az alábbiakat írta: ,,A háziorvosok közös képviselőjével (Dr. Grezsa Istvánnal) történt megbeszélés alapján a 75 év fölüli betegek gerinc vizsgálata degeneratív elváltozás irányába indokolatlan, így kérem ennek mellőzését. […] Legközelebb ilyen korú beteg vizsgálatát nem fogjuk elkészíteni!” – áll a hivatalos dokumentumban, amit aláírva, lepecsételve kiadott a hódmezővásárhelyi páciense részére. A lelet a közösségi portálon még az orvosok körében is meglehetős indulatokat váltott ki. Volt aki az eljárást etikátlannak, potenciális műhibának nevezte a történteket. Egy másik orvos szerint az orvoshiány nem lehet ok, mert minden eset egyedi. Egy további hozzászóló szerint: visszautasítani jogszabályra, maximum közlönyben kihirdettet protokollra hivatkozva lehet. A közös képviselő nem jogforrás, még társasházban sem. Bár Grezsa István jó ideje nem praktizál, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztosa, és ez év júliusa óta Márki-Zay Péter polgármester ellen indul önálló jelöltként Hódmezővásárhelyen. Lapunk megkérdezte Gerzsa Istvánt is, hogy miért és milyen minőségében adott a leletben leírt tanácsot/utasítást(?) a 75 éven felüliek vizsgálatával kapcsolatban. Amint válaszol, közzé tesszük.        

„Csak tolmácsolta a kérésünket a háziorvosok felé”

A cikk megjelenése után Varga Katalin radiológus közleményében azt írta:   „A sajtóban megjelentetett, évekkel ezelőtti leletet 2015 előtt én állítottam ki. A Röntgen osztály főorvosaként én kértem Grezsa Istvánt, mint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlés Egészségügyi bizottság elnökét, hogy tolmácsolja azt a kérésemet a háziorvosok felé, hogy a 75 év feletti betegek esetében kizárólag, bizonyos klinikailag egyértelmű (Spondylosis) kórképek gyanújával ne küldjenek betegeket röntgenvizsgálatra. Ennek akkor két oka volt: egyrészt a 75 év feletti betegek túlnyomó része érintett ebben a kórképben, melynek külön röntgenvizsgálata indokolatlan. A betegséget a háziorvosok külön röntgendiagnosztika nélkül is kezelni tudják. Másrészt, az akkoriban osztályunkon jelentkező fokozott terhelés a vizsgálatok optimalizálását tette szükségessé. A beteg vizsgálatát természetesen minden esetben elvégeztük, a beutalt beteget nem utasítottuk el. Hangsúlyozom, a kérés tehát a röntgenosztály részéről fogalmazódott meg, nem Grezsa István részéről, ő csak tolmácsolta a kérésünket a háziorvosok felé. Ennek megfelelően tehát nem arról volt szó, hogy 75 év feletti betegeink Spondylosisára nem lennénk tekintettel, hanem épp arról, hogy az ő esetükben külön röntgenfelvétel nélkül is feltételezzük és – panasz esetén – kezeljük ezt a kórképet. Így tehát Vásárhelyen többen, és nem kevesebben kapnak a Spondylosissal összefüggésben orvosi segítséget, mint az országban másutt. A sajtóban megjelent információkat rosszindulatú félrevezetésnek tartom, amelyek nyilvánvalóan nem függetlenek a közelgő választásoktól. A politikai csatározásokba orvosszakmai kérdéseket keverni rendkívül káros!

Mi az a Spondylosis (csigolya meszesedés)

Ez a csigolya és a csigolyák közötti kisízületek degeneratív elváltozása, mely meszes felrakódásokkal, perem és csőrképződéssel jár együtt. A csigolyák közötti rés keskenyebbé válik, a porckorong kissé ellapul, és meszesednek a csigolyák közötti szalagok is. Mindennek következtében a gerinc érintett szakaszai miatt a mozgás nehezül. Az ilyen betegek már nem tudunk kellően hátrafordulni, hajolni stb. A spondylosis kialakulása már fiatalkorban elkezdődhet, de általában csak középkorúaknál és az idősebb generációnál okoz súlyos panaszokat. A kopás miatt fellépő fájdalom jelentősen rontja a betegek életminőségét, korlátozza a mindennapi tevékenységek végzését, és a munkaképtelenség egyik leggyakoribb oka.

Szerző
Frissítve: 2019.10.07. 16:50

Választási trükközés: sok szoros versenyt ígérő körzetben megugrott az átjelentkezők száma

Publikálás dátuma
2019.10.07. 08:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Több lesz a választáson az állandó lakóhelyétől távol szavazó, mint öt éve – derül ki a választási honlap adataiból. A szoros küzdelmet ígérő körzetek egy részében jól megfigyelhető a kiugrás.
Az öt évvel ezelőttinél már biztosan többen, a mostani adatok szerint 20 864-en szavaznak átjelentkezéssel, vagyis az állandó lakóhelyüktől távol az önkormányzati választáson. Az átjelentkezők összlétszámában ugyan egyelőre nem nagy a változás (bár az adat szerdáig nőhet, hiszen addig nyitott a lehetőség), de sok, szoros versenyt ígérő körzetben az átlagnál nagyobb a máshol szavazók aránya – derül ki a választási honlap adataiból. Ez pedig kiélezett küzdelemben akár döntő is lehet. Elképzelhető akár véletlen egybeesés is abban, hogy a nagy küzdelmek helyszínein az átlagosnál több a máshonnan bejelentkező, de valószínűbb, hogy a plusz lakosokat – vagy legalább egy részüket – tudatosan szervezték rá a szoros körzetekre.
A fővárosi kerületekben és Pest megyében majdnem 9 ezren akarnak a tartózkodási helyükön voksolni. Ahogy a parlamenti vagy az EP-választáson, a jövő vasárnapi önkormányzati voksoláson is adott az átjelentkezés lehetősége, ha valaki nem a lakóhelyén van a szavazás napján. Igaz, jóval kisebb a mozgástér. A szabályok szerint ugyanis csak olyan körzetbe lehet átmenni, ahol az illetőnek tartózkodási helye (korábbi nevén ideiglenes lakcíme) van, ráadásul ez már megvolt a választás kitűzése előtt harminc nappal is, viszont ilyenkor a parlamenti választástól eltérően az érintett nem „viszi magával” a szavazólapot, azaz nem az eredeti körzet jelöltjeire voksol, hanem az új választókerület indulóira. Épp ezért van jelentősége annak, hogy hányan és milyen településre vagy fővárosi kerületbe jelentkeznek át.
Érdekes kiugrás figyelhető meg például a XI. kerületben; ott 1059-en akarnak átjelentkezéssel szavazni, miközben a népességszámban alig kisebb Óbudán 470-en, de a szintén viszonylag népes Angyalföldön vagy Zuglóban is csak 455-en, illetve 603-an tesznek így. Újbudán ráadásul sok más kerülettől eltérően sokszereplős a verseny; a polgármesteri posztért nem csak a fideszes Hoffmann Tamás és a közös ellenzéki jelölt, László Imre indul, hanem a kihívók táborát duzzasztja a Mi hazánk, az Állampolgárok a Centrumban Egyesület, továbbá egy független jelölt is.
A kevésbé népes Ferencvárosban arányaiban szintén soknak tűnik a mostani adatok szerint 400 átjelentkezéssel szavazó. Öt éve 253-an voltak. A IX. kerületben a közös ellenzéki jelölt Baranyi Krisztina akarja leváltani a fideszes Bácskai Jánost úgy, hogy három másik kihívó is felfért a szavazólapra. A IV. kerületben sem bízzák a véletlenre a szavazás eredményét, ott három másik polgármester-jelölttel és 480 átjelentkezéssel szavazóval kell versenyeznie a közös ellenzéki jelöltnek, Déri Tibornak.
Akadnak más érdekességek is. Például a Bács-Kiskun megyei Foktőn alig 1400 választásra jogosult lakos él, mégis 75-en szavaznak a tartózkodási címükön, azaz minden huszadik választónak nem is a településen van az állandó lakóhelye. A kiélezett küzdelmet ígérő Szombathelyen a választási iroda adatai szerint 141 ember jelentkezett át (öt éve alig 84-en), ott az összellenzéki jelöltnek egy fideszes és egy független indulóval kell megmérkőznie.  László Róbert, a Political Capital választási szakértője korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a mostani önkormányzati választáson nem lesz levélszavazás és külképviseleti szavazás sem, kockázatot jelent, ha például a külhoni magyar állampolgárok számára fiktív lakcímeket hoztak létre az utóbbi években. Ebben az esetben ugyanis ők is szavazhatnak az önkormányzati választáson. László Róbert szerint az évek óta tartó folyamat nagyságrendje nem ismert, de már jó pár hír napvilágot látott arról, hogy nagyobb számban jelentkeztek be például Ukrajnából a határ menti településekre, vagy akár Csepelre. Tavaly áprilisban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértőivel közösen kikérték ezeket a névjegyzéki adatokat, két évre visszamenőleg, települési szintű bontásban, hogy lássák, volt-e kiugrás. Talán nem véletlen, hogy a Belügyminisztérium máig nem adta ki a számokat. A TASZ perre vitte az ügyet, első fokon nyert, a fellebbezés után várják a másodfokú ítéletet. Addig csak találgatni lehet, hogy tényleg tömegével hoztak-e létre fiktív lakcímet a választási trükközés érdekében.
Szerző
Frissítve: 2019.10.07. 08:02

Összezárnak Farkas Flórián ellen

Publikálás dátuma
2019.10.07. 07:15

Fotó: Vajda József / MTI
Nem lépnek szövetségre a Lungo Drommal – ebben állapodtak meg az országos roma választáson induló konkurens szervezetek.
„Tolvajokat nem tudok támogatni!” – fakadt ki egy felvételen Rupa Gyula, a Lungo Drom Bács-Kiskun megyei elnöke saját szervezetének vezetői, mindenekelőtt Farkas Flórián ellen. Néhány nap múlva aztán visszakozott. „Megfenyegették? Megvették?” – indult be a találgatás a Facebookon. Hitelt érdemlő válasz egyelőre nincs.
Bár a média ingerküszöbét csak elvétve éri el, az iménti epizód mutatja, hogy a romák körében is javában zajlik a kampány. Elvégre október 13-án nemzetiségi választásokat is tartanak. A helyi kisebbségi testületek összetételén kívül ekkor dől el, melyik szervezet hány képviselőt küldhet az Országos Roma Önkormányzatba (ORÖ).
Ahogyan arról a Népszava beszámolt, a Lungo Drom országos listáját Farkas Flórián, a szervezet elnöke – a Fidesz botrányokba keveredett parlamenti képviselője – vezeti. A Lungo Drom mellett a váratlanul jól szereplő, tiszaburai székhellyel működő Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz), a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) és a Phralipe tudott országos listát állítani.
A Nemzeti Választási Iroda honlapjának adatai szerint a Lungo Dromnak összesen 3446 helyi jelöltje van, míg a Firosz 2044, az RPM 1181, a Phralipe 817 jelölttel vág neki a választásnak. Ebből nem feltétlenül következik, hogy az országos listákra leadott roma szavazatok is ilyen arányban oszlanak el. A háttérben lázas egyeztetések folynak, mind a négy szervezet igyekszik megnyerni kisebb szerveződések támogatását. A Lungo Drom ellenfeleinek táborában tartja magát a vélemény, hogy Farkas Flórián csapatában sok a „kamujelölt”, aki az induláshoz való jogot megszerezte ugyan, de csak kevés szavazót képes mozgósítani.
Az esélyeket latolgatva az a legvalószínűbb, hogy a Lungo Drom megnyeri a választást, ám nem szerez többséget a 47 fős ORÖ-ben. Ebben az esetben a Lungo Drom koalíciós kényszerben lesz.
Farkas Flóriánék szempontjából rossz hír, hogy a másik három országos listát állító roma szervezet megállapodást kötött egymással: ebben rögzítették, hogy nem lépnek szövetségre a Lungo Drommal. Dancs Mihály az RPM, Vajda László pedig a Phralipe részéről megerősítette lapunknak, hogy „semmiképpen sem” fognak össze a Lungo Drommal. Ugyanezt állította Farkas László, a Firosz elnöke is, akinek kampánya jórészt Farkas Flórián és a Lungo Drom elutasítására épül.
Ha a három szervezet képviselői tartják magukat a megállapodáshoz, és a Lungo Dromnak önmagában nem lesz többsége az országos önkormányzatban, akkor Farkas Flórián hiába jelentkezik be újra az ORÖ élére, nem fogják elnökké választani.
A második legerősebb szervezet, a Firosz listavezetője, Farkas László közben Tiszabura polgármesteri posztjáért is elindul. Elmondta lapunknak: még nem döntötte el, hogy győzelme esetén társadalmi megbízásként tölti-e be a polgármesteri tisztséget. Ha igen, akkor nincs összeférhetetlenségi akadálya annak, hogy az ORÖ elnöke legyen. Ellenkező esetben a Firosz listájának második helyén lévő Agócs János pályázhat erre a posztra, neki is vannak elnöki ambíciói. Agócs a Bács-Kiskun megyei Mélykúton él, vállalkozóként anyagilag támogatta a Firosz kampányát.
A kormánypárt deklarált szövetségesének számító Lungo Drom háttérbe szorulása nem jelentené a Fidesz vereségét. Farkas László a Népszavának adott korábbi nyilatkozatában sem titkolta, hogy a Fidesszel szimpatizál. A Firosz honlapján nemrégiben közzétett állásfoglalásában is hangsúlyozta, hogy szervezetük alapértékei megegyeznek a Fideszével.
Híresztelések szerint Farkas László rokona a Tiszaburával szomszédos Tiszaroffon született Farkas Flóriánnak. A Firosz elnöke ezen csak nevetett. „Minden cigány testvér” – mondta –, de ennél szorosabb vérségi kapcsolat nincs kettejük között.
Szerző