Amerikai pálfordulás: cserben hagyta fő szövetségeseit az Egyesült Államok

Az Egyesült Államok cserben hagyta a kurdokat az Iszlám Állam elleni harcban. Bármelyik pillanatban indulhat a török offenzíva.

Zöld utat adott az Egyesült Államok a török hadsereg szíriai offenzívájának. Miután Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap telefonon egyeztetett, a Fehér Ház közleményt tett közzé, melyben leszögezik, az amerikai erők „nem vesznek részt” a közelgő török hadműveletben, a szóban forgó területekről kivonják katonáikat. A szavakat tettek is követték, médiajelentések szerint az amerikaiak már meg is kezdték a kivonulást, a határ másik oldalán pedig a törökök a csapatösszevonást. „Bármelyik éjjel érkezhetünk, figyelmeztetés nélkül” – ígérte Erdogan a régóta beharangozott támadásról.

Óriási pálfordulás ez az eddigi washingtoni politikához képest, amely korábban még attól sem riadt vissza, hogy gazdasági szankciókkal fenyegesse a törököket egy esetleges offenzíva esetén. És óriási árulás a kurd többségű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) számára, amely az Iszlám Állam elleni harc gerince, az amerikaiak által vezetett nemzetközi koalíció fő szövetségese volt Szíriában; saját becsléseik szerint több mint tízezer harcost veszítettek a terroristák ellen. Csalódott hangvételű közleményében az SDF arra figyelmeztetett, hogy készen állnak széleskörű háborút vívni Törökországgal, hogy megvédjék területeiket. A NATO második legnagyobb létszámú haderejével szemben ugyanakkor győzelemre nyilvánvalóan nem számíthatnak.

Törökország az SDF-et vezető Kurd Népvédelmi Erőket a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ágaként kezeli. Az offenzívával a céljuk egy biztonsági zóna létrehozása a határ mentén, melynek felállításában ugyan augusztusban sikerült megegyezni az Egyesült Államokkal, de nagyságáról és működtetéséről nem. A török tervek szerint a 75 kilométer mélységű „felszabadított” területekre akár kétmillió szíriai menekült is visszatérhetne, ami a régió etnikai összetételét is átszabná. A török hadsereg korábban 2016-ban az Eufráteszi Pajzs, majd 2018-ban az Olajág nevű hadműveletben hasonló módon már ellenőrzése alá vonta Észak-Szíria egy részét, valamint katonai megfigyelő pontokat állított fel az utolsó szír lázadók uralta tartományban, Idlíbben is. A most megcélzott területek elleni támadástól elsősorban az amerikai katonai jelenlét tartotta vissza őket, ám ez az akadály most elhárult.

A Fehér Ház közleményében Franciaországot, Németországot és más európai államokat is bírálta, amiért nem fogadták vissza az Iszlám Állam kurd fogságba esett tagjait. Figyelmeztettek, hogy a foglyokért ezek után Törökország felel majd. A szíriai kurdok ugyanis a terrorszervezet több ezer, zömében külföldi harcosát, emberét és azok családtagjait tartja fogva, meglehetősen mostoha körülmények között. Nagy kérdés, hogy mi történik, ha egy török offenzíva esetén őket szélnek eresztik? A Pentagon egy júniusi jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az amerikai erők kivonása Szíriából negatív hatással lehet a térség stabilitására, és kedvezhet az Iszlám Állam újraszerveződésének.

Donald Trump nagy port keverve már múlt év decemberében bejelentette, hogy kivonja a nagyjából kétezer fős, főként hírszerzési, tanácsadói feladatokat ellátó amerikai erőket Szíriából. A kivonulás részben meg is kezdődött, Washington pótlásukra sikertelenül próbált meg szövetségeseinél kilincselni. A bejelentés fényében az egyelőre nem világos, hogy minden amerikai katona távozik-e Szíriából.