Amerikai pálfordulás: cserben hagyta fő szövetségeseit az Egyesült Államok

Publikálás dátuma
2019.10.07. 15:06

Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP
Az Egyesült Államok cserben hagyta a kurdokat az Iszlám Állam elleni harcban. Bármelyik pillanatban indulhat a török offenzíva.
Zöld utat adott az Egyesült Államok a török hadsereg szíriai offenzívájának. Miután Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap telefonon egyeztetett, a Fehér Ház közleményt tett közzé, melyben leszögezik, az amerikai erők „nem vesznek részt” a közelgő török hadműveletben, a szóban forgó területekről kivonják katonáikat. A szavakat tettek is követték, médiajelentések szerint az amerikaiak már meg is kezdték a kivonulást, a határ másik oldalán pedig a törökök a csapatösszevonást. „Bármelyik éjjel érkezhetünk, figyelmeztetés nélkül” – ígérte Erdogan a régóta beharangozott támadásról. Óriási pálfordulás ez az eddigi washingtoni politikához képest, amely korábban még attól sem riadt vissza, hogy gazdasági szankciókkal fenyegesse a törököket egy esetleges offenzíva esetén. És óriási árulás a kurd többségű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) számára, amely az Iszlám Állam elleni harc gerince, az amerikaiak által vezetett nemzetközi koalíció fő szövetségese volt Szíriában; saját becsléseik szerint több mint tízezer harcost veszítettek a terroristák ellen. Csalódott hangvételű közleményében az SDF arra figyelmeztetett, hogy készen állnak széleskörű háborút vívni Törökországgal, hogy megvédjék területeiket. A NATO második legnagyobb létszámú haderejével szemben ugyanakkor győzelemre nyilvánvalóan nem számíthatnak.
Törökország az SDF-et vezető Kurd Népvédelmi Erőket a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ágaként kezeli. Az offenzívával a céljuk egy biztonsági zóna létrehozása a határ mentén, melynek felállításában ugyan augusztusban sikerült megegyezni az Egyesült Államokkal, de nagyságáról és működtetéséről nem. A török tervek szerint a 75 kilométer mélységű „felszabadított” területekre akár kétmillió szíriai menekült is visszatérhetne, ami a régió etnikai összetételét is átszabná. A török hadsereg korábban 2016-ban az Eufráteszi Pajzs, majd 2018-ban az Olajág nevű hadműveletben hasonló módon már ellenőrzése alá vonta Észak-Szíria egy részét, valamint katonai megfigyelő pontokat állított fel az utolsó szír lázadók uralta tartományban, Idlíbben is. A most megcélzott területek elleni támadástól elsősorban az amerikai katonai jelenlét tartotta vissza őket, ám ez az akadály most elhárult. A Fehér Ház közleményében Franciaországot, Németországot és más európai államokat is bírálta, amiért nem fogadták vissza az Iszlám Állam kurd fogságba esett tagjait. Figyelmeztettek, hogy a foglyokért ezek után Törökország felel majd. A szíriai kurdok ugyanis a terrorszervezet több ezer, zömében külföldi harcosát, emberét és azok családtagjait tartja fogva, meglehetősen mostoha körülmények között. Nagy kérdés, hogy mi történik, ha egy török offenzíva esetén őket szélnek eresztik? A Pentagon egy júniusi jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az amerikai erők kivonása Szíriából negatív hatással lehet a térség stabilitására, és kedvezhet az Iszlám Állam újraszerveződésének.
Donald Trump nagy port keverve már múlt év decemberében bejelentette, hogy kivonja a nagyjából kétezer fős, főként hírszerzési, tanácsadói feladatokat ellátó amerikai erőket Szíriából. A kivonulás részben meg is kezdődött, Washington pótlásukra sikertelenül próbált meg szövetségeseinél kilincselni. A bejelentés fényében az egyelőre nem világos, hogy minden amerikai katona távozik-e Szíriából.
Szerző

Kilencvenhárom ember megölését ismerte be az Egyesült Államok történetének legbrutálisabb sorozatgyilkosa

Publikálás dátuma
2019.10.07. 14:01

Fotó: MARK RALSTON / AFP
Samuel Little azt mondta, 19 amerikai államban hajtotta végre a bűncselekményeket 1970 és 2005 között.
Kilencvenhárom ember meggyilkolását ismerte be a 79 éves Samuel Little elítélt az Egyesült Államokban, és amennyiben igazat mond, amerikai hírportálok szerint ő az ország történetének legbrutálisabb sorozatgyilkosa. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) eddig 50 gyilkosságra derített fényt a férfi vallomása alapján. Az egykori ökölvívót először 2012-ben vették őrizetbe Kentuckyban, és átadták a kaliforniai hatóságoknak. Két évvel később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, mert bebizonyosodott, hogy Los Angelesben 1987 és 1989 között meggyilkolt három nőt. Mindhárom áldozatot összeverte és megfojtotta.
Samuel Little
Fotó: AFP
Little az évek során nem beszélt más gyilkosságokról, de – írják amerikai hírportálok – élete alkonyán megnyílt a texasi rendőrség egyik nyomozójának, James Hollandnak. A rendőr gyanította, hogy Little más bűntettekért is felelős. Tavaly május óta számtalan alkalommal beszélt az elítélttel, összesen 700 órán át hallgatta ki, és ez idő alatt az idős férfi 93 ember – jórészt nő – meggyilkolását ismerte be. Elmondása szerint 19 amerikai államban hajtotta végre a bűncselekményeket 1970 és 2005 között. Samuel Little vallomásának köszönhetően az FBI eddig 50 megoldatlan ügyre derített fényt, és a többi bűntény felderítése érdekében – amíg él a tettes – James Holland vasárnap interjút adott a CBS televíziónak, és beszélt arról, hogyan tudta szóra bírni az elítéltet. Úgy tudta kicsikarni belőle a vallomást, hogy nem szállt vele vitába, egyetértett vele abban, hogy a férfi nem nemi erőszaktevő, hanem egyszerűen gyilkos. Holland szerint Samuel Little bámulatos, szinte fotografikus memóriájának köszönhetően pontos személyleírást tudott adni minden egyes nőről, akit meggyilkolt az elmúlt évtizedekben, és a legapróbb részletekre emlékezve adott leírást a bűntények helyszínéről is.
Szerző

Kurz megkezdi a kormányalakítást

Publikálás dátuma
2019.10.07. 12:39

Fotó: HELMUT FOHRINGER / AFP
Az ÖVP a Zöldekkel együtt abszolút többségre tenne szert, de alig van közös pont a két politikai erő között.
Alexander Van der Bellen osztrák államfő hétfőn bízta meg a kormányalakítással Sebastian Kurzot. A volt kancellár az Osztrák Néppárttal (ÖVP) biztosan nyerte meg a szeptember végén megrendezett parlamenti választást, de abszolút többségre nem tudott szert tenni. Kurz már a választási kampányban jelezte, hogy a jobbközép politikát kívánja folytatni, ami valószínűvé teszi: nem kíván kormányra lépni az ellenzéki szociáldemokratákkal. A voksoláson mindössze 16 százalékot szerzett Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetői jelezték, a gyenge eredmény miatt ellenzéki szerepre készülnek, ez azonban nem jelent kategorikus nemet a kormányzati szerepvállalásra. Norbert Hofer pártelnök közölte, a volt koalíciós partner ÖVP segítségére sietnek, ha Kurz számára nincs más megoldás. Az ÖVP a Zöldekkel együtt abszolút többségre tenne szert, de alig van közös pont a két politikai erő között.
Szerző