Szijjártó fekete-tengeri gázszállításokat lehetővé tevő fejlesztést adott át, de fűtőanyag még nem jön

Mint megtudtuk, kereskedők még nem kötötték le a lehetőséget.

Románia felől évi 1,75 milliárd köbméter gáz továbbítását lehetővé tévő, 6 milliárd forintba kerülő kompresszorállomást adott át tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, valamint Ferencz I. Szabolcs, a Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója Csanádpalotán. Ezt a román oldalon egy néhány hete Zsuppán átadott, jelenleg évi 800 millió köbméternyi szállítást lehetővé tévő állomás segíti – tudtuk meg Ferencz I. Szabolcstól. Most tehát egyelőre elvileg ennyi gáz érkezhetne Romániából. A másik fél tavaszra ígéri, hogy további fejlesztésekkel a határ túloldalán is 1,75 milliárd köbméterre emelik. (Miközben a településen már nyolc éve összekötötték a román és a magyar rendszert, az mostanáig csak tőlünk kifelé tett lehetővé szállításokat.) Ám, mint megtudtuk, kereskedők még nem kötötték le a lehetőséget. Ugyanakkor Ferencz I. Szabolcs biztos benne, hogy középtávon akár a román belföldi termelésből is megindulhatnak a szállítások, akár magyar végcéllal, akár szlovák vagy osztrák irányú továbbszállításra.

Szijjártó Péter szerint a mostani fejlesztés utat nyit az azerbajdzsáni gázlelőhelyek, illetve a hajókon szállított folyékony földgáz (LNG) görög lefejtői felé. Világossá tette ugyanakkor: noha számítunk rá, egyelőre nem tudjuk, mikor kezdődik a Fekete-tenger román szakaszán talált gázkészletek – Magyarország számára is kiemelten fontos – kitermelése. (A jogot birtokló amerikai ExxonMobil és osztrák OMV azért köti az ebet a karóhoz, mert a román parlament a busás találatról tudomást szerezvén nagyon megemelte a kitermelés adóját.) A külgazdasági és külügyminiszter utalt arra is, hogy eme gáz Magyarországra szállítása érdekében a csanádpalotai állomás évi 4,4 milliárd köbméter fogadására is alkalmassá válhat. Emellett a hazai gázellátás különböző szereplői számára is megfogalmazott néhány, többé-kevésbé visszafejthető üzenetet. Ama, úgymond képmutató nyugati szövetségesek alatt, akik esetében a hazai gázfejlesztésekkel kapcsolatos elvárásokhoz Szijjártó Péter szerint nem társul érdemi segítség, sokan főként az Egyesült Államokat értették. Úgyszintén leginkább az USA-nak szólhatott az üzenet, miszerint senki nem kérheti tőlünk, hogy „bármely partnerünkkel” – értsd: Oroszországgal – megszakítsuk a kapcsolatokat. Miközben a külgazdasági és külügyminiszter ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a 6,3 milliárd köbméteres hazai gáztárolókat párját ritkító módon szinte teljesen feltöltöttük, ennek kapcsán most nem riogatott azzal, hogy december végén megszűnik az európai szállításokra életben lévő orosz-ukrán szerződés és így bizonytalanná válik az ország jövő év eleji, keleti irányú ellátása. Sőt, megismételte, hogy a 2020-21-es szállításokról megindultak a tárgyalások Moszkvával. (Szijjártó Péternek az eseményen nem tehettünk fel tisztázó kérdéseket.)

Annak kapcsán, hogy az FGSZ konkrétan milyen gázszállítási irányokra számít a kérdéses jövő év eleji időponttól, Ferencz I. Szabolcs úgy fogalmazott: bíznak benne, hogy a realitások talaján valamiképp január 1-től is érkezik orosz gáz Ukrajna felől. A két fél az EU közvetítésével legalábbis előrehaladott tárgyalásokat folytat erről. Ugyanakkor az elnök-vezérigazgató kérdésünkre abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy ha netán az év elejével mégis megszűnne a keleti irányú betáplálás, a teletöltött tárolók, a hazai kitermelés, valamint az osztrák és a szlovák vezetékes kapcsolat révén a teljes jövő évre biztosított az ország téli ellátása. Bár ilyenkor alapvetően megváltoznának a gáz áramlási irányai, az FGSZ e helyzetre is felkészült. Kérdésünkre ugyanakkor úgy vélte: mivel Európa igényei – a hagyományos kitermelés csökkenése mellett – nőnek, a Balti-tenger alatti, Északi Áramlat elnevezésű orosz-német gázvezeték második üteme, illetve a délről közelítő, szintén orosz eredetű Török Áramlaton kívül középtávon az ukrán útvonalra is szükség lesz.