Süket fülek

Vegyes érzelmeket keltett bennem a hír, hogy a parlamenti ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak a köznevelési törvény legutóbbi módosítása miatt. A közös fellépésben szerepet vállaló MSZP, DK, és a Párbeszéd olyan rendelkezéseket is kifogásol - sőt elsősorban azokat -, amelyek főként a felső-középosztály gyerekeit érintik: a magántanulói státusz megváltoztatását és az alapítványi és magániskolákra vonatkozókat. Kimondatlanul is amellett állnak ki, hogy a tehetős családok továbbra is kimenekíthessék gyermekeiket a "gyenge állami oktatási rendszerből", tovább rontva annak színvonalát, mélyítve a szegregációt.

Értem persze, miért teszik ezt. A felső-középosztálybeliek megnyerése nemcsak a szavazataik miatt fontos, ez a réteg a mindenkori kormányok legfőbb támasza is. Arra viszont nem találok magyarázatot, hogy az említett pártok - amelyek magukat baloldalinak, demokratának, szociálisan érzékenynek tartják - nem fordulnak az Alkotmánybírósághoz a fentinél sokkal nagyobb horderejű ügyben, amely főként a társadalom alsóbb néprétegeit érinti, amelyeknek érdekvédelmét politikájuk legfontosabb elemének tekintik. Az egyetemi felvételt, s a diplomaszerzést a középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötő szükségtelen, mélyen igazságtalan és hihetetlenül káros rendelkezésekre gondolok, amelyek százezreket sújtanak.

Ezek az intézkedések értelmetlenek, mert egyáltalán nem járnak azokkal az előnyökkel, amelyeket tulajdonítanak nekik, problémákat viszont annál inkább okoznak. Tovább gyengítik az amúgy is alacsony szintű társadalmi mobilitást, elvágják a felemelkedés útját a szegény családok, a kistelepüléseken, hátrányos helyzetű térségekben élők, a nem értelmiségi szülők gyermekei elől. Súlyosbítják több, diplomához kötött munkakör esetében a fennálló munkaerőhiányt, erősítik a kivándorlási hajlandóságot (hiszen az érintettek idegennyelv-tudása - még ha nem tudták is megszerezni a középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt - minden bizonnyal felülmúlja az átlag kivándorlóét).

Az is egészen bizonyos, hogy a már eddig is diploma nélkül maradó majd százezer személy között rengetegen vannak olyanok, akik jobb tanulmányi eredménnyel végezték el az egyetemet olyanoknál, akik nyelvvizsga birtokában megkapták a bizonyítványukat. Miért alkalmasabbak az előbbieknél az utóbbiak egy diplomához kötött munkakör betöltésére? Sokak szerint egy diplomásnak azért van szüksége az angol ismeretére, hogy lépést tartson szakterülete fejlődésével. A dolog nem így működik. Törvények, rendeletek, előírások szabályozzák a munkavégzést, nem egy "mezei" diplomás fogja bevezetni az új módszereket. Ezenkívül ha ez minden diplomásnak az egyéni feladata lenne, nem lenne szükség szakkönyvek, publikációk lefordítására, továbbképzésekre, fejtágítókra, végső soron felsőoktatásra sem, hiszen mindenki mindent megtalálhat a világhálón.

Az egyetemi felvételt és a diplomaszerzést a középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötő szabályok antidemokratikusak, s egész biztosan jogellenesek és alkotmánysértők. Egyrészt azért, mert a közoktatás a diákok B1 szintű idegennyelv-tudásának elérését vállalja fel, az egyetemek többségében pedig nincs nyelvoktatás - így milyen alapon követelik meg akár a felvétel, akár a diplomaszerzés esetében a B2 szintet? Másrészt mivel Magyarország Alaptörvénye szerint a felsőoktatási intézmények a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, a felvétel és a diplomaszerzés követelményeit is ők jogosultak megállapítani.

Ezek az érvek nem jutnak az ellenzék fülébe sem. Ugyanúgy, ahogy a kormány, szükségesnek tartják a diplomások általános idegennyelv-tudását - legfeljebb az e cél elérését biztosító feltételek meglétét tagadják -, s ugyanúgy, ahogy a kormány, nem hajlandók vitázni erről. Pedig jobban tennék, ha változtatnának magatartásukon. Az idegennyelv-tudás fontosságának túldimenzionálása olyan terhet rak ugyanis a diákok vállára, olyannyira megterheli az egész közoktatást, hogy az megakadályozza új, korszerű, az egyén, az ország boldogulásához nélkülözhetetlen tartalmak térnyerését az iskolákban.

Ma már senki nem vonja kétségbe, hogy az ország megfelelő ütemű fenntartható fejlődése az innováció, a vállalkozások erősítése révén biztosítható, aminek legfontosabb feltétele a kellő nagyságú, kellően felkészített, kreativitással, vállalkozószellemmel felvértezett emberi erőforrás. Folyik-e bármi az iskolákban, ami ennek az erőforrásnak a megteremtésére irányul? Nem folyik! Tettek-e bármit is a rendszerváltás óta regnáló kormányok ennek érdekében? Abszolúte semmit!

A baloldali ellenzéknek az oktatás átfogó korszerűsítésére kellene javaslatokat kidolgoznia, erre alapozva tudna felmutatni egy meggyőző, vonzó jövőképet a választóknak, és egy jól működő állami oktatásból a felső-középosztály sem akarná kimenekíteni a gyerekeit.

A szerző a Civil Közoktatási Platform rendszerszintű átalakítással foglalkozó csoportjának tagja, betanított hulladékosztályozó