Enyhítheti a gyakori bélbetegség tüneteit az alacsony FODMAP diéta

Publikálás dátuma
2019.10.08. 14:14

Fotó: Shutterstock
Népbetegség manapság a bélbetegség, az irritábilis bélszindróma (IBS) megelőzésére és kezelésére is alkalmas az ausztrál kutatók által kifejlesztett úgynevezett alacsony FODMAP étrend. A szakértő azonban arra is felhívta a figyelmet, "csak úgy" nem érdemes belekezdeni.
A felnőtt lakosság 9-23 százalékát érintő bélbetegség, az irritábilis bélszindróma (IBS) jelentkezhet erős hasi görcsök, puffadás és hasmenés formájában, de van, akinél székrekedést okoz, sőt az is előfordul, hogy a hasmenés és a székrekedés felváltva követi egymást. A betegség krónikus, azaz hol jobb, hol rosszabb a beteg állapota. A panaszokat felerősíthetik más betegségek, nőknél menstruáció idején is erősebbek a tünetek. Gyakori, hogy hosszabb ideje tünetmentes beteg panaszai stresszhelyzetben kiújulnak, de bizonyos ételek vagy sok evés után is rosszabbul érezheti magát – mondta Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. 
A hasi panaszokat gyógyszerekkel enyhíteni lehet: görcsoldó, székletfogó vagy éppen hashajtó hatású készítményeket írhat fel az orvos, de a tüneti kezelés mellett jelentős életmódbeli változtatásokra is szükség van. Sokat segíthet valamilyen stresszkezelő technika elsajátítása és a rendszeres és kímélő testmozgás. 
„Sokáig nem volt igazán eredményes étrend, de a néhány éve elérhető alacsony FODMAP étrend kifejlesztői, az ausztrál Monash Egyetem kutatóinak tapasztalatai szerint a követésével 4 irritábilis bélszindrómás betegből 3 panaszmentessé válik.”

A FODMAP mozaikszó különböző szénhidrátokat jelöl: a fermentábilis oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok kezdőbetűinek összeolvadásából keletkezett. A rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok a vékonybélben rosszul szívódnak fel. A nem felszívódott szénhidrátok vizet szívnak a bélbe, illetve a vastagbélben élő baktériumokhoz kerülnek, amik megemésztik, erjesztik és gázok képződnek. Low FODMAP diéta során azokat az ételeket kell kerülni, amelyek nagyobb mennyiséget tartalmaznak a tüneteket okozó szénhidrátokból és azokat lehet fogyasztani, amelyek alacsony FODMAP tartalmúak. A diéta összeállításához és testreszabásához javasolt dietetikus segítségét kérni – mondta a gasztroenterológus.
A FODMAP-diéta nem teljes ételcsoportokat zár ki az étrendedből, hanem az egyes ételcsoportokon belül ajánlja csökkenteni bizonyos ételek fogyasztását, miközben másokat előnyben részesítünk a számunkra megfelelő mennyiségben – írta a Dívány.
A diszacharidok közé tartózó laktóz fogyasztásának mérséklése a tej és tejtermékek, a sajt, a túró, a joghurt, a tejszín, a fagylalt fogyasztásának csökkentését jelenti. A monoszacharidok közé tartozó fruktóz az édes gyümölcsökben, az almában, a körtében, a barackban, a cseresznyében, a mangóban, a görögdinnyében található. Az oligoszacharidokhoz sorolható fruktán többek között a rozsban, búzában, árpában, illetve a brokkoliban, hagymában, kelbimbóban, spárgában, céklában és más zöldségekben van jelen. Ugyanebbe a csoportba tartoznak a galakto-oligoszacharidok (GOS), amelyek a borsóban, a lencsében, a veteménybabban és a szójában, továbbá szintén a brokkoliban és hasonló zöldségekben lelhetőek fel. A poliol, vagyis a cukoralkohol is azt édes gyümölcsökben, de a gombában, a karfiolban, a cukorborsóban és a mesterséges édesítőszerekben, cukormentes rágógumikban és édes gyógyszerekben található.
Alacsony FODMAP értékű élelmiszerek a növényi tejek, a lágyabb fajtájú sajtok. Ajánlott az áfonya, a sárgadinnye, a grapefruit, a kivi, a citrom, a lime, a narancs és az eper, zöldségekből pedig a bambuszrügy, a babcsíra, a répa, az uborka, a saláta, a padlizsán, az olajbogyó, a burgonya, a petrezselyem, az újhagyma és a fehérrépa fogyasztása.
A low FODMAP diéta kizárólag diagnosztizált IBS esetén javasolt étrend. 
Nem javasolt "csak úgy" belekezdeni,

puffadást, hasmenést, hasi görcsöket és székrekedést más bélbetegség, ételallergia, ételintolerancia is okozhat, amelyeknek szintén megvan a speciális diétája, ami segít megszüntetni a panaszokat – hívta fel a figyelmet Sárdi Krisztina.
Szerző

Nemcsak a mennyisége, az alvás minősége is fontos

Publikálás dátuma
2019.10.07. 14:27

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Van, akinek 7-8 óra alvás is kevés, mások 6 óra után is fitten ébrednek. Semmiben, így az alvás mennyiségében sem mindenkinek ugyanannyi az igénye.
Egy átlagos ember az élete harmadát alvással tölti, viszont nem mindenki ugyanannyit pihen: egyesek szeretnek sokáig lustálkodni, másokat néhány óra alvás után „kidobja az ágy”. Napóleon úgy vélte, szerint a férfiaknak hat, a nőknek hét óra alvás elég, nyolcra csak a bolondoknak van szükségük. Ez persze egyrészt legenda, másrészt túl általános is, de az tény, az alvásigény nem egyforma – írja a Házipatika.
Az élet első három hónapjában a babák átlagosan 14-17 órát is alszanak. A növekedési hormon kiválasztódási aránya a mélyalvási fázisban a legmagasabb, így a gyarapodás mértékét is befolyásolja, hogy a csecsemő mennyi időt tölt alvással. Aztán az életkor előrehaladtával az alvásigény fokozatosan csökken. 
Az amerikai alváskutató intézet, a National Sleep Foundation ajánlása szerint az 1-2 éves gyermekeknek 11-14 órára van szükségük, és az iskola előtti években még mindig jó, ha 10-13 órát töltenek pihenéssel. Az iskoláskorú, 6-13 év közötti gyerekeknek már elegendő 9-11 órát aludni, a tinédzsereknek pedig 8-10 órát tartanak ideálisnak a szakemberek. 64 éves korig a 7-9 óra közötti alvás a legegészségesebb, az ennél idősebbeknek pedig 7-8 óra is elég, hogy a szervezetük kipihenje magát.
Azt, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége, az életkor mellett több tényező is befolyásolja, például a genetika, vagy az aktivitási szint is. A kemény fizikai munkát végző embereknek, vagy a versenysportolóknak több alvásra lehet szükségük, mint az irodai munkát végző embereknek. 

A minősége is számít

 Az alvásnak nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is fontos. A zavartalan éjszakai pihenés lehetővé teszi az agynak és a testnek, hogy sorra körbejárja az alvás fázisait, ébredésig három, négy, sőt akár öt alkalommal is. Ha nem pihenjük ki magunkat megfelelően, az a szervezetünk működésére hatással van. Mint megírtuk, védi az egészséget, javítja a memóriát, befolyásolja a hangulatot, segít a fogyásban, de kutatások szerint az életet is meghosszabbítja a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás.
Nyolc óra nyugtalan alvásnál pihentetőbb lehet hat-hét olyan óra, amit megfelelő körülmények között tölthetünk az ágyban.

Az alvási apnoéban, más néven átmeneti légzéskimaradásban szenvedő emberek például hiába alszanak 8-9 órákat is, reggel mégis fáradtnak érzik magukat, mivel a légzési problémák miatt éjszakánként többször is felébrednek (még ha nem is emlékeznek rá) és nem tudnak igazán mélyen aludni.
Azt, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége, magunk is kideríthetjük, segíthet, ha alvási naplót vezetünk, amelyben leírjuk, mikor feküdtünk le, mikor ébredtünk fel és mennyire éreztük magunkat kipihentnek magunkat reggel és a nap folyamán. Ennek megfelelően pedig hosszú távon is nyugodt, pihentető alvást biztosítóalvási rendet alakíthatunk ki, ha az azonban rendszeresen rosszul alszunk, nem tudjuk kipihenni magunkat, érdemes szakemberhez fordulni.
Szerző

Nátha, megfázás – Mikor kell orvoshoz menni?

Publikálás dátuma
2019.10.05. 15:15
Woman
Fotó: BARBARA GINDL/APA-PictureDesk / AFP
Van, akinél egy megfázás „csak” pár nap szipogást okoz, másoknál akár két hétig is eltarthat a teljes gyógyulás. Nátha esetén általában nem kell orvoshoz fordulni, de szövődmények esetén akár antibiotikus kezelésre is szükség lehet.
Több mint kétszáz vírus okozhat megfázást, ezért sem meglepő, hogy évente többször is náthásak vagyunk. Ilyenkor előfordul, hogy nincsenek is tünetek, másoknál pedig komolyabb, akár antibiotikus kezelést is igénylő szövődmények is kialakulhatnak – mondta Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orrgégeközpont orvosa.  
„Náthából kialakulhat a fület és az orrmelléküregeket érintő bakteriális felülfertőződés is. A szövődmények főként hat év alatti gyermekeknél, idősebbeknél és krónikus betegeknél és dohányosok körében fordulnak elő gyakrabban. Ahhoz, hogy ezt megelőzzük, fontos a megfelelő kezelés, illetve, hogy tudjuk, mikor van szükség orvosi segítségre” – tette hozzá a szakorvos.
Az antibiotikumok a vírusok ellen hatástalanok, így nátha esetén, ha nem áll fenn bakteriális felülfertőzés miatti szövődmény, felesleges szedni. A megfázáson tüneteit pihenéssel, bőséges folyadékfogyasztással, torokfertőtlenítő tabletta, orrspray, szükség esetén fájdalomcsillapító használatával tudunk enyhíteni. Az orrdugulást enyhítheti a levegő párásítása és illóolajok belélegzése is. Bevethetjük a forró italporos gyógyszereket is a betegtájékoztatóban leírt adagolás szerint alkalmazva. A betegség leküzdését az immunrendszer támogatásával gyorsíthatjuk, de megelőzés céljából is hasznos a D3- és C-vitamin, valamint a cink tartalmú táplálékkiegészítők szedése. 

Mikor forduljunk orvoshoz?

A nátha általában hét-tíz napig tart. Egyénfüggő, hogy pontosan meddig, van, akinél csak pár nap, másoknál akár két hétig is eltarthat a teljes gyógyulás, de az életmód – az alvás, a pihenés mennyisége és a dohányzás – is befolyásolhatja. Néhány tünet akár a gyógyulás után még hetekig megmaradhat, ilyen például az elhúzódó, száraz köhögés. „Orvoshoz akkor javasolt fordulni, ha a tüneteink az első pár napban nem enyhülnek, hanem fokozódnak, vagy újabbak jelennek meg. Ha a javulás hét-tíz napot követően sem észlelhető, akkor mindenképp vizsgáltassuk ki magunkat!” – hangsúlyozta a szakorvos.

Meddig fertőz?

A megfázás tünetei nem jelennek meg a vírus fertőzése után, a lappangási időszak akár három napig is eltarthat. De a fertőzést már ekkor is tovább lehet adni, egészen a betegség negyedik-ötödik napjáig. Köhögés, tüsszentés és orrfújás mellett a vírus tárgyakon keresztül is terjed, és mivel néhány órán át is életképesek lehetnek, a kilincs, a távirányító vagy az evőeszközök is „fertőzhetnek”.

A megfázás leggyakoribb tünetei

  • tüsszentés
  • eldugult orr
  • száraz torok
  • torokfájás
  • köhögés
  • enyhe láz
  • rekedt hang
  • enyhe fejfájás

Ritkább tünetei

  • izomfájdalom
  • hidegrázás
  • szemvörösség
  • gyengeség
  • étvágycsökkenés
  • extrém kimerültség
Szerző
Témák
nátha megfázás