Ha nem otthon szavaz, akkor már csak nagyon rövid idő maradt arra, hogy elintézze az átjelentkezést

Publikálás dátuma
2019.10.09. 07:47
Hosszú sorban várakoznak az átjelentkezett szavazók az országgyűlési képviselő-választáson a Terézvárosban
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Eddig csaknem 21 ezren jelezték, hogy a lakóhelyüktől távol voksolnának.
Öt évvel ezelőtt összesen 18 461-en jelezték előre, hogy átjelentkezéssel kívánnak szavazni, tehát már biztosan nőtt az átjelentkezők száma. Az MTI szerint az átjelentkezéssel szavazók közül a legtöbben a főváros XI. kerületében szavaznak majd, több mint 1400-an, de több mint 800-an szavaznának a XIV. kerületben is. A választáson csak az jelentkezhet át a lakóhelyétől eltérő, másik magyarországi településre, aki legkésőbb a választás kiírása előtt legalább harminc nappal (vagyis június 26-ig) létesített tartózkodási helyet, és a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.
Az átjelentkezési kérelmeket szerda, vagyis ma 16 óráig kell benyújtani a helyi választási irodához.

Az átjelentkezéssel szavazók nem a lakóhelyük, hanem a tartózkodási helyük jelöltjeire szavazhatnak, ez azt jelenti, hogy az országgyűlési választással ellentétben nem lesznek "utazó voksok". Ugyancsak október 9-én 16 óráig lehet akadálymentes szavazókört igényelni. Minden településen legalább egy szavazókör akadálymentesített, az önkormányzati és nemzetiségi választáson összesen 7353.
Szerző
Témák
átjelentkezés
Frissítve: 2019.10.09. 09:29

Túlélésért küzd a Fidesz vasi erős embere

Publikálás dátuma
2019.10.09. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Szombathelyen a kormánypárt iránti szimpátia szétesőben. Ha élni tud ezzel az ellenzék, akkor annak a várost háttérből irányító Hende Csaba lehet a nagy vesztese.
A Publicus Intézet közvélemény-kutatása szerint Szombathelyen az ellenzék közös polgármester-jelöltje, Nemény András szeptember végén egy százalékkal több szavazatot gyűjtött volna, mint kormánypárti ellenfele, Balázsy Péter. Ilyen kicsi különbségnél aligha jelenthetünk ki többet, mint azt, hogy a vasi megyeszékhelyen rendkívül kiegyensúlyozottak a választási erőviszonyok. Főleg, hogy az ezer kérdezett 39 százaléka vagy azt mondta, még nem tudja kire szavaz, vagy azt, hogy nem megy el voksolni október 13-án. Saját tapasztalataink is hasonlók. Az utcán megszólított szombathelyiek nagyjából fele szavazna a Fidesz-KDNP és fele az ellenzéki pártok többségét integráló Éljen Szombathely! aspiránsaira. A Fidesz szavazókat a kormánypropaganda által percenként táplált migránsfélelem tartja össze, de néhányan azt is megemlítették, hogy szerintük Szombathely szépen fejlődött az elmúlt években. Az ellenzéki tábor azt hangsúlyozza, hogy a Fidesz mindent ellop, folyamatosan hazudik – főleg migráns-ügyben –, megosztja, lekezeli az országot, a 77 ezer lelkes város fejlődése pedig megtorpant, élhetőségét rontják a közlekedési nehézségek. (Utóbbit egyébként a fideszesek is elismerik.) A nekünk nyilatkozó szombathelyiek közül is sokan jelezték, hogy nem mennek el szavazni: ki azért, mert a Fidesz úgyis megmanipulálja az eredményt, ki meg azért, mert ő már 5-10 éve Ausztriába ingázik dolgozni, ott jól érzi magát, nem érdekli, mi van szűkebb hazájában, idegesíti őt, hogy az ország és a város nem igazán megy előre, és nem kér az itteni politikai viszályokból. Az előbbiekből az olvasható ki, hogy a szavazni nem akarók között a kormányt elutasítók vannak többségben, vagyis az ellenzék számára létkérdés, hogy minél nagyobb arányban tudja mozgósítani ezt a réteget. A szombathelyi kormányoldal érzi a bukásveszélyt. Hende Csaba, a város parlamenti képviselője, a Fidesz választókerületi elnöke mintha élet-halálharcként fogná fel a hétvégi megméretést. Az 59 éves jogász megtette azt, hogy pártja egyik szombathelyi rendezvényén, a több száz fős közönséggel kórusban lehazaárulóztatta az ellenzéket. Azt mondják a helybéliek, hogy ha a Fidesz veszít, akkor a korábban honvédelmi miniszterként szolgáló, ám ott rosszul teljesítő és leváltása óta háttérbe szoruló Hende megszűnik befolyásos politikai tényezőnek lenni Vasban. A Fidesz félelmei már csak azért sem alaptalanok, mert Szombathelyt az év eleje óta nem a kormánypártok irányítják. A 2014-es választáson a kormánypártok 9 helyet szereztek a városi képviselő-testületben. Ugyanennyi képviselőt küldött a grémiumba az MSZP-DK-Együtt és a pártokhoz nem kötődő baloldali civilek szervezete, az Éljen Szombathely!. A testületben egy-egy helyhez jutott a Jobbik és az önmagát polgári konzervatív szervezetként definiáló Pro Savaria. A polgármester-választást a kereszténydemokrata Puskás Tivadar nyerte meg, ám a tíz szavazat kevés a volt a Fidesz-KDNP-nek a többséghez a 21 tagú testületben, ezért bevették a várost irányító koalícióba a Pro Savaria egyetlen képviselőjét, Molnár Miklóst. A mérleg nyelveként működő, alpolgármesteri tisztséget kapó Molnár az arányosnál lényegesen több beleszólást harcolt ki magának, s ez hergelte a helyi Fideszt és Hende Csabát, akit errefelé mindenki a város tényleges parancsnokának tart. A konfliktus odáig fajult, hogy Molnár februárban odahagyta a városvezető koalíciót, és attól fogva az ellenzéket támogatta szavazatával. Így a városirányítás átkerült az ellenzék kezébe.
Tavasszal eldőlt, hogy az MSZP, a DK, a Momentum és az LMP közösen indul az Éljen Szombathely! színeiben. A Fidesz-KDNP tandem képviselői erre – felsőbb parancsra - úgy reagáltak, hogy a szombathelyi közgyűlésben minden megszólalásukkor migránsbarátnak és szivárványkoalíciósnak titulálták az ellenzéki képviselőket. Egy-egy közgyűlésen százszor elhangoztak ezek a jelzők, és ebből elege lett a Fidesz alpolgármesterének, Koczka Tibornak. Az 58 éves férfi nem vett részt ebben a keresztény szellemtől idegen, stigmatizáló színjátékban, így kegyvesztett lett. Később független polgármesterjelöltként regisztráltatta magát, s akkor kizárták pártjából. Hende Csaba a szombathelyi Fidesz-KDNP szövetség széteséséért és hatalomvesztéséért részben Puskás Tivadart okolta, ezért a kormánypártok már nem a 67 éves orvost indítják a polgármesterségért, hanem a politikusként teljesen ismeretlen Balázsy Pétert, aki jelenleg a megyei közgyűlés főjegyzője. A 33 esztendős jogász ellenfele a nála tíz évvel idősebb Nemény András. Az Éljen Szombathely jelöltje is jogász, 2000 óta tagja az MSZP-nek, háromszor indult a parlamenti választáson, de Hende mindig legyőzte őt. Listáról 2010-ben bejutott az országházba. 2006 óta önkormányzati képviselő. Nemény választási vitára hívta Balázsyt, aki sokáig azt ígérte beleáll a harcba, ám a héten mondvacsinált indokkal visszalépett a szócsatától. A meghátrálás aligha a kormánypárti jelölteket izmosítja. Amiképp az se, hogy a Fidesz alpolgármestere leleplezte a párt álságos propaganda gépezetét. A szombathelyiek szerint az is rontja a kormánypártok megítélését, ahogy két éve el akartak bánni a város színházának intézményalapító igazgatójával, Jordán Tamással, mivel a Kossuth-díjas színész nem az „ő emberük”. Jordán – miután tüntettek mellette – maradhatott. Az ellenzéki tábort mozgósíthatja az is: az Éljen Szombathely! nyolc hónapja olajozottan irányítja a várost, ami sokaknak azt bizonyítja, hogy van élet a Fidesz után is.
Témák
Szombathely

Újabb abszurd szabályokkal hallgattatnák el a pedagógusokat

Publikálás dátuma
2019.10.09. 06:45
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Újabb titoktartási nyilatkozattal hallgattatnák el a tanárokat: akkor sem beszélhetnének például a fizetésükről, ha már megszűnt a jogviszonyuk. A szakszervezet szerint ez jogsértő lehet.
Azt is megtiltanák a Székesfehérvári Tankerülethez tartozó iskolák pedagógusainak, hogy a fizetéseikről beszéljenek – derült ki abból a lapunk birtokába került titoktartási nyilatkozatból, amelyet néhány napja kaptak kézhez a tankerület tanárai. Emlékezetes: néhány hete a Pedagógusok Szakszervezetének Országos Ifjúsági Tagozata indított fotókampányt, amelyben pedagógusok tucatjai álltak a nyilvánosság elé, bemutatva olykor megalázóan alacsony nettó bérüket. A Székesfehérvári Tankerületben már semmit nem bíznának a véletlenre: a titoktartási nyilatkozatot aláíróknak vállalniuk kell, hogy minden, feladatteljesítés közben tudomásukra jutott tényt, adatot, információt titokként kell kezelniük, azokat harmadik személy számára nem teszik hozzáférhetővé, nem hozhatják nyilvánosságra. Nem beszélhetnek a diákok tanulmányaival összefüggő információkról, a személyi juttatásokkal kapcsolatos adatokról. A nyilatkozat szerint a titoktartási kötelezettség azt követően is élni fog, ha a munkavállaló munkaviszonya már megszűnt. Mindettől csak akkor lehet eltekinteni, ha bíróság vagy más hatóság „a titok” kiadására kötelez. Máskülönben fegyelmi eljárást indítanak. Hasonló előírásokkal próbálkoztak  nemrég a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumban is. Lapunk szeptember végén írt arról, hogy a centrum alá tartozó iskolákban egy új munkaköri leírásban szabnák meg, hogyan kell viselkedniük a tanároknak. Feltehetően a sajtóvisszhang hatására a centrum végül visszakozott. A pedagógusokat egyébként valóban köti titoktartási kötelezettség például a diákokkal, családjukkal kapcsolatos személyes adatok tekintetében, mindezt a Munka törvénykönyve szabályozza. Az ezen túlmenő szigorításokat szakértők felesleges, a tanárok megfélemlítésére, elhallgattatására irányuló túlszabályozásnak tartják. A Székesfehérvári Tankerület titoktartási nyilatkozatával kapcsolatban kértük a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) véleményét. Totyik Tamás alelnök azt mondta, az ilyen fokú szigor jogsértő lehet: nemcsak abban gátolhatja a tanárokat, hogy beszéljenek az iskolákban tapasztalható problémákról (mint például a munkaerőhiány és az azzal járó anomáliák), hanem abban is, hogy jogsegélyért a szakszervezethez forduljanak. Az érdekvédő szerint nem közalkalmazottaktól, hanem köztisztviselőktől lenne elvárható az, amire a székesfehérvári tanárokat köteleznék, de míg a köztisztviselőknek jár hallgatási díj, a pedagógusoknak szóló nyilatkozatban erről szó sincs. Arra pedig a PSZ vezető jogtanácsosa, Selmeciné Csordás Mária hívta fel a figyelmet, hogy a Munka törvénykönyve szerint közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem lehet a jogviszony megszűnését követően is titoktartásra kötelezni a közalkalmazottakat, így a pedagógusokat sem. – Az már csak hab a tortán, hogy a titoktartási kötelezettség megszegése súlyos fegyelmi vétségnek minősül, amelynek esetén alkalmazhatóak a közalkalmazotti törvényben (Kjt.) meghatározott jogkövetkezmények is. A nyilatkozat készítőjének figyelmét valószínűleg elkerülte, hogy a Kjt. fegyelmi felelősséggel kapcsolatos rendelkezéseit 2012. július 1-től hatályon kívül helyezték. Ezt a nyilatkozatot senki ne írja alá! – figyelmeztetett. Kerestük a tankerületet is, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.
Szerző
Témák
titoktartás