Tovább él, aki kutyát tart

Publikálás dátuma
2019.10.09. 15:16

Fotó: Guido Kirchner/dpa Picture-Alliance/ / AFP
Csaknem negyedével csökkenti a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát a kutyatartás – derült ki egy új metaanalízisből, amelyet az Amerikai Szív Társaság folyóiratában publikáltak a kutatók.
A szakemberek tíz tanulmányt feldolgozva elemezték több mint 3,8 millió 18 éves, vagy annál idősebb páciens adatait. A tanulmányok közül kilenc hasonlította össze a bármely okból bekövetkező halálozás arányát kutyatartók és kutyát nem tartók között, és négy tanulmány vetette össze a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás arányát a két csoport között – írja a MedicalXpress egészségügyi portál.  
Az eredmények szerint a kutyátlanokhoz képest a kutyatartók körében 24 százalékkal alacsonyabb volt a bármely okból bekövetkező, 65 százalékkal alacsonyabb a szívroham utáni és 31 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozás kockázata. „Korábbi tanulmányok kapcsolatot mutattak ki a kutyatartás és a fokozott fizikai aktivitás, az alacsonyabb vérnyomás és a jobb koleszterinszint között” – mondta Caroline Kramer, a Torontói Egyetem munkatársa. Hozzátette: „mindezek fényében várható volt annak kimutatása, hogy a kutyatartók hosszabb ideig éltek és esetükben alacsonyabb volt a szív-, érrendszeri halálozás kockázata”.
A szakember szerint a következő lépés annak vizsgálata lesz, hogy milyen hatással van az ember szív- és érrendszerére egy kutya örökbefogadása, illetve, hogy a kutyatartásnak milyen jótékony szociális és pszichológiai hatásai vannak.
A Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes című folyóiratban egy másik tanulmány is megjelent a témában, olyan 40 és 85 éves kor közötti svéd állampolgárok adatait elemezve, akik szívrohamon vagy sztrókon estek át 2001-2002 között. Az eredmények szerint a szívroham miatti kórházi kezelést követően egyedül élő kutyatartók körében 33 százalékkal, a partnerrel vagy gyerekkel élők körében 15 százalékkal volt alacsonyabb a halálozás kockázata, mint a kutya nélküli pácienseknél. A sztrók miatti kórházi kezelést követően egyedül élő kutyatartóknál 27 százalékkal, a partnerrel vagy gyerekkel élőknél 12 százalékkal volt alacsonyabb a halálozás kockázata, mint a kutyátlan pácienseknél.
Szerző

Greenpeace: kockázatos a budapesti kórházak előtti légszennyezettség

Publikálás dátuma
2019.10.09. 11:19

Fotó: Greenpeace Magyarország
Kritikus lehet a légszennyezettség több, gyermekeket, kismamákat és tüdőbetegeket ellátó egészségügyi intézmény bejáratának környékén – derül ki a Greenpeace friss mérési eredményeiből.
Több helyen súlyosabb a légszennyezettség a hivatalos mérőállomások által mért értékeknél – derül ki a környezetvédő szervezet vizsgálatából, amellyel főleg a dízel járművekből származó nitrogéndioxid-szennyezettséget mérte tíz budapesti kórház környékén.
A Greenpeace Magyarország augusztus 29. és szeptember 19. között a gyermekeket, kismamákat és tüdőbetegeket ellátó egészségügyi intézmények bejáratánál mérte a légszennyezettséget, mert mint közleményükben írják, ők különösen érzékenyek a légszennyezésre. A legsúlyosabb értékeket a Semmelweis Egyetem (SOTE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Üllői úti részlegénél (89,4 µg/m3), a Heim Pál Gyermekkórháznál (79,0 µg/m3), az MH EK Honvéd Kórháznál (74,0 µg/m3), valamint a Tölgyfa utcai Gyermek-Tüdőgyógyászati Járóbeteg-szakellátás épületénél (73,4 µg/m3) elhelyezett mérőeszközök mérték. 
A háromhetes mérés alatt tíz mérési pontból kilenc helyszínen volt magasabb a szennyezettség mértéke, mint az éves nitrogén-dioxid határérték (40 µg/m3). Az egyetlen, éves határérték alatti szintet az Auróra utcai Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ bejáratánál kitett mérőeszköz mutatta (39,3 µg/m3). A SOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Üllői úti részlegénél mért szennyezettség háromhetes átlaga még a 24 órás határértéket (85 µg/m3) is meghaladta (89,4 µg/m3), és több mint duplája volt az egy évre megadott határértéknek.
A nitrogéndioxid-szennyezés számottevő része a dízel járművekből származik, amelyek száma és átlagéletkora is nőtt Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben. Az EU-ban Magyarországon fut arányaiban az egyik legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó, amelyek jelentős része a nyugat-európai nagyvárosokból kitiltott szennyező dízel – írják. 
A Greenpeace korábbi mérései azt mutatják, hogy a budapesti iskolák és a buszmegállók mellett is kritikus a légszennyezettség, ezért a környezetvédő szervezet azt várja a főváros vezetésétől, hogy a nyugat-európai városokhoz hasonlóan, állapítson meg céldátumot a szennyező, régi dízel járművek kivezetésére. 
„Évente már most több mint 14 ezren halnak meg a rossz levegő miatt. Közvélemény-kutatás is bizonyítja: a budapestiek túlnyomó többsége szerint a légszennyezettség a legnagyobb környezetvédelmi probléma Budapesten”

– mondta Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezési szakértője.

A súlyos légszennyezettség miatt évente több ezren halnak meg idő előtt a fővárosban. A levegőminőség európai viszonylatban is egészségkárosító: a szállópor-szennyezettség miatt az Európai Bizottság már pert is indított Magyarország ellen és kötelezettségszegési eljárást a nitrogéndioxid-szennyezettség okán.
Szerző
Frissítve: 2019.10.09. 11:47

Sterilizálással csökkentenék a barátpapagájok populációját Madridban

Publikálás dátuma
2019.10.09. 09:44

Fotó: GERARD JULIEN / AFP
Az őshonos madárfajok védelmében a madridi önkormányzat leszámolna a közparkokban élő népes papagájkolóniákkal.
A városvezetés által bemutatott tervezet alapján az argentin barátpapagájok jelenleg mintegy 12 ezres populációját 500-ra csökkentenék a spanyol fővárosban befogással és sterilizálással. A jövő őszre időzített akcióra 100 ezer eurót (33,3 millió forintot) szánnának.
A főként közparkokban fészkelő, élénk zöld színű, körülbelül 30 centiméteres papagájok turistalátványosságnak számítanak, ám az önkormányzat és Spanyol Madártani Társaság (SEO) szerint valójában veszélyt jelentenek. Az eredetileg díszmadárként tartott papagájfaj rendkívül jól alkalmazkodik és nagyon szapora is. Szabadon élő példányaik száma 2005-ben még 1700 volt, ám mostanra meghaladta a 12 ezret. 
A gyorsan növekvő populáció eleszi a táplálékot az őshonos madarak elől, elűzi őket fészkelőhelyeikről és rájuk nézve végzetes betegségeket terjeszt. A fák lombkoronáiba épített óriási, gallyakból készített fészektelepeik elérhetik akár a 200 kilót is, ezért könnyen leszakadhatnak és így az emberekre is kockázatot jelentenek. Emellett a fészkek környékén felhalmozódó ürülék és a nagy zaj miatt is sok a lakossági panasz – érvelt az önkormányzat.
Juan Carlos del Moral, a SEO koordinátora szerint rendkívül aggasztó a helyzet, amelynek megoldását a madárvédelmi szakemberek is régóta sürgetik. A probléma ráadásul nemcsak Madrid mellett más városokat, például Barcelonát vagy Valenciát is érinti.
Szerző
Témák
Madrid papagáj