Máshol landoló milliárdok – Egyelőre elmarad a tervezett amerikai fejlesztés a kecskeméti támaszponton

Publikálás dátuma
2019.10.10. 06:00
Magyar leszállópálya helyett amerikai kerítés
Fotó: AFP
A kormány látványosan hallgat az amerikai beruházásról, pedig annak elnapolása védelmi szempontból is nagy veszteség.
Egy időre lekerült a napirendről a kecskeméti katonai repülőtér amerikai pénzen tervezett fejlesztése – tudta meg a Népszava megbízható forrásból. A Honvédelmi Minisztérium azt közölte, hogy ők erről nem kaptak tájékoztatást, de a tárca nem is zárta ki ezt a lehetőséget. Lapunk kérdéseire adott – öt nap alatt született, és meglehetősen szűkszavú – válaszukban azt írták: „Az amerikai beruházás esetleges elmaradása fejlesztéseinket nem befolyásolja.” Ebből a közlésből az is következik – és ezt más forrásaink megerősítették –, hogy el sem kezdődött el az összesen 17 milliárd forintos munka. Márpedig az első ütemmel a tervek szerint áprilisra kellett volna végezni. A fejlesztésre szánt 55,4 millió dollárt az amerikai törvényhozás a tavaly szeptember végéig tartott 2018-as, illetve a most szeptemberben zárult 2019-es pénzügyi évre szavazta meg. Az építkezés azért nem kezdődött el, mert a magyar kormány késlekedett a kétoldalú katonai együttműködési megállapodás megkötésével. Mire megszületett az egyezség, a kecskeméti beruházás kifutott az időből. Az amerikai prioritások a jelek szerint nem változtak, ám most a legjobb esetben is újra végig kell járni a lépcsőfokokat, és a Pentagonnak a 2020-as pénzügyi évre újra kérnie kell a szükséges forrást. A kecskeméti távolról sem az egyetlen, halasztást szenvedő vagy elmaradó amerikai katonai fejlesztés a régióban. Amerikai sajtóhírek alapján tavasszal a Direkt36 írt először arról, hogy kelet-európai légitámaszpontokon fújhatnak le tervezett beruházásokat. A közelmúltban pedig az NBC News az amerikai légierő belső jelentése alapján tényként írt a beruházások elnapolásáról. A pénzt Donald Trump, amerikai elnök döntése értelmében a mexikói határon emelendő kerítés 280 kilométeres szakaszának építésére csoportosították át. Az összesen 3,6 milliárd dollár felét az amerikai területen tervezett, másik felét külföldi katonai beruházásoktól vonták el.
A Pentagon még 2017-ben döntött úgy, hogy több mint 200 millió dollár értékben fejleszt kelet-európai bázisokat. A kecskeméti reptér mellett a tervek között szerepelt több szlovák, román és észt légibázis felújítása is. A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison eredetileg 2020 áprilisára „írták ki” a repülőtér üzemanyagtárolási-kapacitásának bővítését, 2020 októberére pedig a légikikötő fejlesztését és gurulóutak építését ígérték. Ha végképp lefújnák a beruházást, akkor az védelmi szempontból is jelentős visszalépés lenne. A korszerűsítés után ugyanis a NATO, de gyakorlatilag az amerikaiak, egy külső fenyegetés esetén szupermodern F-22 Raptor és F-35 Lightning II. típusú harci repülőgépeket is telepíthetnének az érintett légibázisokra, ami komoly elrettentő erő jelentene. A magyar kormány azonban már régóta különös közönnyel viszonyul a fejlesztési lehetőséghez. Olyannyira, hogy tavaly augusztusban David B. Cornstein amerikai nagykövet a Szombatnak adott interjújában nyilvánosan is megfogalmazta értetlenségét, amiért semmi nem történik az 55 millió dollár lehívásának ügyében. Pedig az Egyesült Államok számára ez olyan fontos ügy volt, hogy – mint azt már egy éve is megírtuk – a reptérfejlesztés egyike volt annak a négy stratégiai kérdésnek, amiben a Trump-adminisztráció konkrét lépéseket várt Budapesttől a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében. Igaz, a másik háromból – abból, hogy Magyarország lehetőleg vásároljon Romániából származó, amerikai kitermelésű gázt, rendezzék a CEU ügyét és javítsák a magyar-ukrán kapcsolatokat – sem lett egyelőre semmi. A kecskeméti támaszpont fejlesztése, így a reptéri futópálya és a meteorológiai berendezések felújítása a magyar kormányzati tervekben is szerepelt. A nemrég benyújtott zárszámadás említi, hogy a futópálya felújításához már folyamatban van a kivitelezési beszerzési eljárás, illetve a repülőteret a Modern Városok program részeként – nem utolsó sorban a Mercedes kecskeméti gyára miatt – polgári használatra is kibővítik, amire idén nyáron 1,4 milliárd forintot utalt ki a kormány. A repülőtéren most is munkálatok folynak, ami miatt az itt állomásozó magyar katonai gépek jelenleg Pápán vendégeskednek.

A fal

Donald Trump februárban rendelt el nemzeti vészhelyzetet, hogy a Kongresszus kénytelen legyen jóváhagyni a falépítés ötletét, amivel az amerikai elnök „az országot elözönlő drog, az embercsempészek és a mindenféle bűnszövetkezet ellen” harcolna. Az NBC News-nak nyilatkozó védelmi szakértők szerint a mexikói fal okozta óriási forráselvonás komoly biztonsági problémákat okozhat. Például van olyan török légibázis amelynek a biztonsági beléptetőkapuját nem tudják emiatt felújítani, így nőtt a létesítmény terrorfenyegetettsége.

Nem sikerült kivásárolni a tiszafüredi polgármesterjelöltet

Publikálás dátuma
2019.10.09. 21:40

Fotó: Goole Street View
Néhány napja még elképzelhetetlennek tűnt, hogy a békés Tiszafüred lesz az önkormányzati választás egyik izgalmas frontvárosa, egy kiszivárgott hangfelvétel nyomán mégis így alakult.
A hanganyagban az egri Fidesz egyik vezetője beszél korábban arról, hogyan próbálják az egyesült ellenzék jelenlegi tiszafüredi polgármesterjelöltjét, Spisák Györgyöt „kivásárolni”.
Az egriugyek.hu által megszerzett korábbi felvételen a hírportál szerint Oroján Sándor egri Fidesz-alelnök, illetve Ujvári Imre tiszafüredi polgármestere cserél eszmét Spisák „átállításának” lehetőségéről. „Három éve erről beszélünk vele. Négyszemközt is leültem akkor vele. De ő azt mondta, ő azért akarja megtartani a képviselőséget, mert ő nem lát arra garanciát, hogy amikor, hogy akkor mi nem bántjuk a családját (...) Mert ha az anyagi oka számít, akkor még az sincs ellenemre, hogy kapjon valamit egy pályázatban, például egy megbízási szerződéssel vagy valamivel (…) Próbálkoztunk őt, hogy átállítható-e és akkor álljon át, próbálkoztak vele (…). Tehát az, hogy ő lemond, és eltűnik a választás előtt egy évvel, az is ugyanúgy kivitelezhető.”
Spisák György nem mondott le, ellenben az ő neve szerepel a szavazólapon, és indul is a választáson; viszont feljelentést tett a felvételen elhangzottak miatt.
A 10 ezres Szolnok megyei város azon települések közé tartozik, ahol kevés híján megvalósult az „egy az egy ellen” felállás, vagyis az ellenzék egységes listával és közös polgármesterjelölttel száll szembe a Fidesszel (igaz, felbukkant egy ex-szocialista hátterű, „civil” jelölt is). Tiszafüreden a tavaszi EP-választáson 51 százalékkal nyert a kormánypárt, a Fidesz polgármesterének népszerűségét viszont néhány helyi ügy erősen megtépázta a legutóbbi önkormányzati voksolás óta, így Spisák és jobb illetve baloldaliakat, civileket és lokálpatriótákat tömörítő Összefogás koalíció korántsem tűnik esélytelennek. Az egységes indulást tavasszal kezdődött sokfordulós programalkotó egyeztetés előzte meg, de hosszú alkura nem volt szükség, mert a városban most valóban egy szűk fideszes kör és mindenki más között húzódik a törésvonal. Két rendkívüli felmondás – az előző ciklusban a háziorvosnak, a mostaniban a jegyzőnek-, az elveszített munkaügyi perek után kifizetett sokmilliós kártérítés, adatigénylések sorozatos megtagadása – a kisebb lélegzetű ügyek közül ezeket rója föl az ottani közvélemény a tiszafüredi Fidesz-frakciónak, de vannak súlyosabb skandallumok is. A lapunkhoz eljuttatott helyi információk szerint az egyik aktuális botrány egy, a fideszes polgármester rokonait kedvezményező lakáskiutalás-sorozat, amelynél a politikus nem jelezte az összeférhetetlenséget, a másik pedig az orvosi rendelő kiköltöztetése a város szélére, amelynek tervéről sem az orvosokkal, sem a fürediekkel nem egyeztetett a városvezetés.
Frissítve: 2019.10.10. 11:37

Kórházbezárás nem lesz, de igény volna rá

Publikálás dátuma
2019.10.09. 21:00

Fotó: Népszava
Struktúra-átalakítással oldaná meg a kormányzat a kórházi adósságválságot – derült ki egy budapesti egészségügyi konferencián.
Senki nem érzi jól magát a kórházi adósságoktól – ezt a nem meglepő információt osztotta meg hallgatóságával Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Hungaromed 2019 Medicina konferencián. A szakpolitikus a konkrétumokat kerülő előadásában nyilvánvalóvá tette, hogy struktúraváltozás nélkül nem lesz több pénz az egészségügyre. A kórházbezárás szót persze nem ejtette ki, de érzékeltette, lehetetlen helyzetet okoz például az, ha tíz érsebészet van az országban, de csak nyolchoz van elegendő orvos. Más szakmákban is egymástól csábítják el erős bérlicittel a szakembereket a kórházigazgatók, miközben minderre a finanszírozás nem nyújt fedezetet. A nyáron havonta már mintegy 6 milliárd forinttal nőtt a kórházak lejárt adóssága, amely augusztus végén összesen 53,3 milliárd forintra rúgott. Romlott a fizetési hajlandóság is, mivel az 53 milliárdos adósság felét már több mint két hónapja át kellett volna utalniuk a kórházaknak. Már a főigazgatók körében is az a hír járja, hogy idén csak azok számíthatnak konszolidációra, akik hatékonyságjavulást tudnak felmutatni. Erre erősített rá a pénzügyi államtitkár amikor arról beszélt: az idei és a jövő évi költségvetésben is van 40-40 milliárd forint, ám ez az összeg csak hatékonyságnövelésre költhető. Hozzátette: az összeg csak akkor hasznosulhat jól, ha nem csak az intézményrendszer működőképességét, de a lakosság egészségi állapotát is javítja. A politikus kitért arra is: ugyan az európai uniós átlagnál Magyarország kevesebbet költ az egészségügyre, de hasonló nagyságú összegről van szó, mint a visegrádi országokban. A hatékonyság egyik jellemzőjeként említette, mennyit töltenek az emberek a kórházban. Míg a például Hollandiában átlagosan 4 napot voltak kórházban az emberek, addig itthon 9,5-et, ráadásul a betegágyban töltött idő egyre nő. Ez azért is meglepő, mert az egynapos sebészeti beavatkozások arányának növekedésétől éppen azt várta a kormányzat, hogy a kórházi ápolási napok száma azzal arányosan csökken. A politikus külön kihangsúlyozta: a jövő évi költségvetés egészségügyre jutó forrásai nem oldják meg a kórházak eladósodásának problémáját. „Nem akarom és nem is tudom megmondani, hogy egy intézmény adósságáért milyen mértékben felelős a menedzsment vagy a finanszírozás, de a rendszer felülvizsgálata elkerülhetetlen. Emellett a struktúrát is át kell gondolni, hogy hol milyen ellátásokat biztosítunk a jövőben” – hangsúlyozta Banai Péter Benő államtitkár. Egy nappal korábban ugyanezen a rendezvényen Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár is az egészségügyi intézmények fenntarthatóságának problémájáról, az adósságállomány okairól, a lehetséges struktúráról beszélt. Az államtitkár előadása erősen hajazott a Banai Péter Benő által elmondottakra, azaz ő is az ellátás minőségének és a hatékonyságának együttes javításában látta a lehetőséget. Ő is beszélt a kihasználatlan kapacitások átcsoportosításáról, a szakmaspecifikus centralizációról, célzott átszervezésekről, az alapellátás és járóbeteg ellátás erősítéséről. A fentiek ellenére a rendezvényen megszólított kórházi vezetők egyike sem hallott konkrét kormányzati struktúra átalakítási koncepcióról, tervekről.
Szerző
Frissítve: 2019.10.10. 06:19