A Mol tiszaújvárosi gyártelepén a tavalyi választási kampányban átadott műgumigyár ténylegesen csak idén nyáron indult el - tudtuk meg. Lapunk már tavaly beszámolt azokról a helyi szóbeszédekről, miszerint az Orbán Viktor részvételével zajló, választási kampányeseménnyé vált márciusi rendezvényre eltakarták az építkezés nyomait, hogy az ünneplők elvonultával ismét munkagépek vegyék át a területet. Akinek volt rá füle, Hernádi Zsolt Mol-vezér ünnepi beszédéből is kihallhatott óvatos utalásokat a százmilliárdosra becsült gyár tényleges beindításához szükséges további munkálatokra. Az átadás után ugyanis még mikrohangolásokat tartott szükségesnek, az éles üzemet őszre ígérve. (A 2015-ös, szintén Orbán Viktor részvételével zajló alapkőletétel során az indulást még 2017-re tették.)
Ám tavaly ősszel még a próbaüzem sem indult el. Ennek háttereként akkor arról tudósítottunk, hogy a japán JSR 51 és a Mol 49 százalékos tulajdonában álló megbízó összekülönbözhetett az olasz generálkivitelezővel. Bár utóbbi nevével nem büszkélkedtek el, egy, az átadásról szóló olasz tudósítás szerint ez az APS nevű római építőcég. (Referencialistája szerint a Hűtőépítő Kft. is az APS megbízásából szállított hűtőkamrát a JSR-Molnak.) A megrendelő ismereteink szerint szerződésszegéssel és határidőtúllépéssel vádolta az APS-t. A viták hevességére jellemző, hogy miután az olasz mérnökök albérleteiket sem fizették, egyszer csak azzal szembesültek, hogy kártyáikkal már nem léphettek be az építési területre. Bár a Mol nem nyilatkozik, olajtársaság-közeli forrásaink októberben úgy fogalmaztak, hogy lényegében már csak a kerítés hiányzott. A tavaly márciusi átadás körülményei kapcsán pedig leszögezték: az egységeket nem folyamatban lévő kivitelezés, hanem a berendezések egyedisége miatt takarták el a fürkész szemek elől.
Ez év márciusi parlamenti kérdésében a szocialista Varga László a Mol negyede felett rendelkező nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől a csúszás okozta bevételkiesés mellett azt is firtatta, mennyibe került a cégnek a tavaly tavaszi ünnepség. Ez utóbbit maga százmillió körüli összegre becsülte. Felhívta a figyelmet, hogy a kormány a beruházást adókedvezményekkel segítette. Fónagy János miniszterhelyettes értelmezhetőség határát súroló válasza szerint azért nincs adókiesés, mert a gyár új, a munkaerő pedig rendelkezésre áll.
Információink szerint az APS levonultával a JSR-Mol nyárra, saját kivitelezésben fejezte be az üzemet. Az ügyet a vitázó felek között jogi eljárások követték. Bár az APS weboldala változatlanul lendületes működésről tanúskodik, a világhálón fellelhető egy tavalyi, a cég elleni csődeljárásról szóló irat. Ez megerősíti azokat a híreket, hogy az építő több helyütt kifizetetlen számlákat hagyott maga után. Értesülésünk szerint a műgumigyáron dolgozó alvállalkozók egy elkülönített rendszeren keresztül végül hozzájutottak jussukhoz.
Miközben a Mol a nyáron nem jelentette be a tényleges üzemindítást, a poliolgyáruk őszi alapkőletételéről szóló sajtóközleményük végén, mintegy mellékesen voltaképp közhírré tették a gyártósor beindulását. Eszerint a Mol és a JSR több mint száz munkahelyet biztosító üzeme évi 60 ezer tonnát állít elő a leginkább a gumiabroncsokhoz használt műgumiból. Hozzátették: ennek egyik fő alapanyagát, a butadiént szintén a telephelyen 2015-ben átadott üzemük termeli.
Mindezek alapján bizton állítható, hogy a tavaly márciusban Orbán Viktor által átadott üzem akkor még igen messze állt attól, hogy azt késznek lehetett volna nevezni. Megjegyzendő továbbá: miközben két héttel az önkormányzati választások előtt Varga Mihály pénzügyminiszter letette az említett poliolgyár alapkövét, a sajtó a helyszínen már javában zajló munkálatokról szerezhetett benyomásokat.
A hazai avatások tehát alighanem kevéssé az építkezések állapotától, sokkal inkább a választások időpontjától függnek.
