Budapest;költségvetés;adósság;Városliget;Budai Vár;fejlesztések;Fővárosi Negyed;

A falig hátrált a főváros

Pénz lett volna a fejlesztésekre, ám ez látványberuházásokba került.

Budapest gazdálkodási önállósága a következő öt éves ciklusban végleg elveszhet – részben erről is döntenek a budapestiek a vasárnapi választáson. Az elmúlt 9 évben a főváros gazdasági értelemben a falig hátrált, pedig pénz lett volna a fejlesztésekre, ám ez látványberuházásokba került.

Idén a Fővárosi Önkormányzat 386 milliárd forintból gazdálkodhat, ami nyolc éves csúcsot jelent a város történetében – ami első látásra jelentős eredménynek tűnik. Tavaly alig 207 milliárd forintot költött, sőt a költségvetési beszámolója szerint az ezt megelőző években még rendre 200 milliárdot sem tudott elkölteni a főváros. Nem volt ugyanis miből.

Ezzel szemben 2010-ben még évi 510 milliárd forintból gazdálkodott Budapest, akárcsak a NER hatalomba kerülését megelőző minden egyes évben, vagyis az elmúlt években a 2010 előtt elköltött pénz fele sem maradt az önkormányzatnál. 2010 óta ugyanis átalakították az önkormányzatok, de különösen a főváros finanszírozását – ennek következtében megszabadították Budapestet (is) iskoláitól, egészségügyi intézményeitől. Az önkormányzati vagyonból kikerült a korábban még komoly bevétel termelő Főgáz és komoly eredménynek kell tekinteni, hogy a szemétszállítást végző céget (még) önkormányzati tulajdonban sikerült tartani, bár nyereségtermelő képessége teljesen eltűnt. Az intézmények és az önkormányzati vagyon elvesztésével a bevételek is elkerültek a fővárostól – emiatt csökkent a korábbi 40-50 százalékára a fővároshoz befolyó pénz, és így az elkölthető pénz is. A hiányzó bő ezer milliárd forint ettől még a főváros területére hullott, csakhogy a kormány egyedi döntései szerint és olyan projektekbe, amelyek nem közvetlenül a fővárosiak érdekét szolgálják.

Messze kiemelkedik ezek közül a Puskás Aréna mára nettó 200 milliárd forintra hízó számlája. A Budai Vár felújítására az elmúlt hét évben költött/pályáztatott pénzek mértéke is elérte a 200 milliárdot, ám a Vár nem turisztikai, kulturális közösségei funkciót kapott, hanem azok épp kiszorultak onnan, hogy kormányzati központtá válhasson. A Városliget funkcióváltása egy pár milliárd forintos beruháznak indult, ám miután a Várból és parlament környékéről kiebrudaltak múzeumokat, azoknak új helyett kellett találni. Így lesz a város egyik legnagyobb zöldterületéből múzeumi negyed, a projekt mai állása szerint a költségek elérhetik nettó a 250-300 milliárd forintot. Ezen fejlesztések jelentős része ráadásul nem uniós, hanem hazai költségvetési forrásokból valósul meg – vagyis pénz lett volna egy modern, zöld főváros építésére. Ez idő alatt a főváros költségvetéséből leginkább csak a 3-as metró járműveinek túlárazott – 80 milliárdos – felújítására futotta.

Eközben több száz milliárd forint értékben épülnek Budapesten közpénzből stadionok, sportcsarnokok, amelyek leginkább a kormány nagyzási hóbortját, illetve egy majdani olimpiarendezés célját szolgálják. A budapestieket közvetlenebbül érintő, rövidesen induló beruházás a Széchenyi tér, a Lánchíd és az Alagút felújítása lesz, ám az ehhez szükséges 34,5 milliárd forint nem áll a főváros rendelkezésre, ezért hiába kapják a kivitelezést a haveri NER-cégek, az alagút felújítása lemaradhat a listáról. A fővárosnak ugyanis nincs tartaléka és hitelt sem tud felvenni. A döntés így ésszerű, hisz a főváros mára újra jelentős mértékben eladósodott, ami a jövőbeni fejlődés gátja: 2013-ban ugyan minden adósságától megszabadította a kormány Budapestet – ez 217 milliárd forintos konszolidációt jelentett –, tavaly azonban már újra hitelfelvételekbe kényszerült Budapest és a idei hitellehívásokkal együtt az adósságállomány elérheti a 130-150 milliárd forintot, a korábbi éves bevételek 60-70 százalékát, miközben a mindenkori hitelfelvételi korlát a bevételek 70 százalékánál húzódik. Vagyis ezen területen is elfogyott a levegő a főváros körül.