Előfizetés

Jövőhéten dönthet Erdogan szankcionálásáról az EU

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.10.11. 11:31

Fotó: Giorgos Georgiou / AFP/NurPhoto
Franciaország Európa-ügyi minisztere szerint nyilvánvaló, hogy a kérdés napirenden lesz a csúcstalálkozón.
Törökország elleni esetleges szankciókról is fognak egyeztetni az Európai Unió jövő heti csúcstalálkozóján Ankara szíriai hadművelete miatt - mondta pénteken Amélie de Montchalin, Franciaország Európa-ügyi minisztere a France Inter rádióban. A miniszter úgy fogalmazott:
"nyilvánvalóan ez is napirenden van. Nem maradunk tehetetlenek egy olyan helyzetben, amely hatása megrázó a civilekre és a régió stabilitására nézve".

A török hadsereg szerdán támadta meg az északkelet-szíriai kurd irányítású területet, a de facto autonóm Rojavát. A hivatkozott ok, hogy Ankara szerint az Iszlám Államot megállító kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) egy terrorszervezet. A török ellenzék inkább úgy sejti, az invázióval belpolitikai pozícióvesztését korrigálná Recep Tayyip Erdogan elnök.

Tusk: nem fogadjuk el, hogy menekültekkel zsaroljanak

Törökországnak meg kell értenie, hogy szíriai cselekedetei humanitárius katasztrófához vezethetnek - nyilatkozta pénteken az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk. Mint a Reuters írja, Tusk szerint Erdogan csütörtöki fenyegetése, mi szerint menekültek millióit indítja el Európa felé, ha az unió bírálja őt, "totálisan helytelen". Az EU nem fogadja el, hogy a menekültek "fegyverként" legyenek zsarolás eszközeivé.

Péntek reggelig az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint az SDF 27 harcosa vesztette életét, a török támogatású arab fegyveresek közül 17-en haltak meg, írja továbbá a hírügynökség. A török külügy egyetlen török katona halálát ismeri el, de állítja, 277 kurd halt meg. Az SDF szerint a légicsapások és tüzérségi támadások 9 polgári áldozattal végeztek. A Nemzetközi Menekültügyi Bizottság (IRC) szerint 64 ezer ember menekült el eddig a török támadás hatására. A CNN beszámolója szerint az Aszad szír elnök rezsimje ellen harcoló iszlamista felkelők egy 500 fős csoportja is csatlakozott már Erdogan csapataihoz a kurdokkal szemben. Az Iszlám Államhoz kötődő, több tízezres fogolytáborok ellenőrzése még biztosított a kurdok által.

Elutasított uniós biztos, közelgő Brexit

Amélie de Montchalin az interjúban arról is beszélt, hogy meglátása szerint "komoly intézményes válságot" okoz Európának az, hogy az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságai elutasították az új Európai Bizottságban belső piaci biztosnak jelölt francia Sylvie Goulard kinevezését. Francia biztos nélkül a testület nem tud munkához látni - mutatott rá de Montchalin. "Nyugodtan, harag nélkül kell ezt megoldanunk, de Ursula von der Leyennek, a bizottság megválasztott új elnökének meg kellene mondania, mit vár Franciaországtól" - mondta a francia Európa-ügyi miniszter. (Goulard egyébként ugyanúgy egy előzetes vizsgálaton bukott el, mint Trócsányi Lászlóhoz: nem tudta eloszlatni azt a gyanút, hogy EP-képviselőként törvénytelenül és etikátlanul járt el, amikor hivatali költségeiből pártja hazai alkalmazottait fizette, és három éven át havi 13 ezer euró fizetést kapott egy amerikai kutatóintézettől.)
A Brexittel kapcsolatban Amélie de Montchalin úgy vélte, ezen a ponton valószínűnek tűnik Nagy-Britannia megállapodás nélküli kilépése abban az esetben, ha London nem törekszik a kompromisszumra. Hozzátette: még mindig van esély megállapodásra, és Michel Barnier, az EU főtárgyalója és a londoni kormányt képviselő Stephen Barclay pénteken is folytatja a lehetőségek feltérképezését. Amélie de Montchalin hangsúlyozta, hogy az unió nem fog engedni azokból az elvekből, amelyeket két és fél évvel ezelőtt rögzített a Brexittel kapcsolatban. "Békét akarunk Írországban, meg akarjuk védeni a vállalatainkat a tisztességtelen versenytől, és kiegyensúlyozott kapcsolatokat szeretnénk" Nagy-Britanniával - fejtette ki. De Montchalin szerint az október 31-i kilépési határidő továbbra is életszerű, és nem lát arra elfogadható okot, hogy miért kellene még több időt adni Londonnak a kiválásra.

Az etióp miniszterelnök kapja a Nobel-békedíjat

Népszava
Publikálás dátuma
2019.10.11. 11:16
Abiy Ahmed
Fotó: MICHAEL TEWELDE / AFP
Abij Ahmed Ali országának Eritreával közös határán dúlt konfliktus békés rendezéséért nyerte el az idei elismerést.
Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnök kapta az idei, egyben 100. Nobel-békedíjat. Az oszlói Norvég Nobel Bizottság 1901 óta osztja ki az elismerést. Idei választását a bizottság azzal indokolta, hogy Abij Ahmed Ali erőfeszítései, amelyeket a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében tett, és mindenekelőtt országának a szomszédos Eritreával 1998-ban kirobbant konfliktus megoldásának érdekében tett kezdeményezései, a 2018-ban aláírt békeegyezmény elismerést és ösztönzést érdemelnek. A norvég bizottság szerint Abiy Ahmed még az útja elején jár: a díjat azért kapta, hogy folytassa a megkezdett munkát, tehát a mostani elismerés egy, még folyamatban lévő békefolyamatért jár neki. A díj történetében eddig 68 alkalommal ítélték azt oda egy személynek vagy szervezetnek, 30 alkalommal osztották meg két díjazott között, és csupán kétszer történt meg, hogy három személynek kellett osztoznia rajta. Az eddigi legfiatalabb Nobel-békedíjas a tálibok által üldözött, az iskolabuszon meglőtt pakisztáni kislány, Malala Juszafzai volt, akit 2014-ben 17 évesen díjazott a norvég bizottság. A legidősebb pedig a lengyel-brit fizikus, Joseph Rotblat volt, aki 87 évesen vehette át az elismerést 1995-ben. Abij Ahmed Ali nem az első aktív vezető politikus, aki magáénak tudhatja a díjat, és nem is tűnik ki a sorból, hiszen szinte minden eddigi kormány- és államfőt a béke érdekében tett erőfeszítéseiért díjazták. 1906-ban Theodore Roosevelt, az USA elnöke, 1919-ben Thomas Woodrow Wilson, az USA elnöke, 1921-ben Hjalmar Branting svéd miniszterelnök (ő az egyetlen kivétel, a svéd szocializmus megteremtője), 1991-ben Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke, 1994-ben Jichák Rabin izraeli miniszterelnök, 2000-ben Kim Dedzsung dél-koreai elnök, 2009-ben Barack Obama, az USA elnöke, 2011-ben Ellen Johnson-Sirleaf, Libéria köztársasági elnöke, 2018-ban Juan Manuel Santos, Kolumbia elnöke. Idén a svéd klímaaktivista gimnazista lányt, a Fridays for Future elnevezésű, péntekenként már világszerte fiatalok millióit utcára vivő demonstrációsorozat elindítóját, a 16 éves Greta Thunberget tartották legesélyesebbnek a fogadóirodák. Ám, hogy mire épülnek ezek a tippek, tulajdonképpen rejtély, hiszen a bizottsághoz befutó jelölések 50 évig titkosítva maradnak, és bár a jelölők számára nem kötelező a titoktartás, valójában nem ismert soha a jelöltek névsora. Idén is annyit lehetett tudni, hogy összességében 301 jelölés történt, 223 személyt és 78 szervezetet terjesztettek elő a díjra, ami a negyedik leghosszabb lista 1901 óta.

Abij Ahmed Ali

Az 1976-ban született Abij Ahmed Ali tinédzser kora óta valamilyen formában mindig a békéért harcolt. Alig 15 éves, középiskolás volt, amikor bátyját megölték, ennek hatására csatlakozott akkor a Derg, a monarchiát követő vörös terror elleni mozgalomhoz, majd a kommunista rezsim 1991-es bukása után belépett a hadseregbe. Itt elsősorban hírszerzési és kommunikációs feladatköröket látott el. Emellett tanult, több egyetemi diplomát is szerzett. Első oklevelét az Addisz-abebai Egyetem számítástechnikai szakán szerezte, másodikat vezetéselméletből a Greenwichi Egyetemen, harmadikat pedig ohiói Ashland Egyetemen, vállalatirányításból. Az Addisz-abebai Egyetemen doktorált le, béke és biztonság szakterületen. Harminc éves korában, 2006-ban kezdődött politikai karrierje, miután kilépett a hadseregből. 2010-ben lett először a szövetségi parlament képviselője, 2018. április 2-án nevezték ki miniszterelnöknek. Még az év július 9-én Eritrea fővárosában, Aszmarában aláírta a történelmi jelentőségű békemegállapodást Isaias Afewerki eritreai elnökkel, véget vetve a közel húsz éves határvitának. Abij Ahmed Ali vegyes családból származik, édesapja muszlim, édesanyja keresztény. Ő az első olyan etióp miniszterelnök, aki az oromo népcsoporthoz tartozik. 

Több mint 500 telefonos csalót tartóztattak le a Fülöp-szigeteken

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.11. 09:57
Guillermo Eleazar rendőrfőnök sajtótájékoztatója, mögötte hárman az elkövetők közül
Fotó: TED ALJIBE / AFP or licensors
A gyanúsítottak zsarolással és hazugságokkal vették rá áldozataikat arra, hogy pénzt küldjenek. Egy tornateremben hallgatják ki őket.
Több mint 500 külföldi, többségében kínai telefonos csalót vettek őrizetbe a Fülöp-szigeteken – közölték a helyi hatóságok pénteken. Az 542 gyanúsított „munkahelyén” szerdán ütöttek rajta a rendőrök Manilában. Egyiküknek sem volt munkavállalási engedélye, és
mindannyian azon dolgoztak, hogy különféle trükkökkel pénzt csaljanak ki áldozataikból, akik a legtöbb esetben kínaiak voltak. Volt, akit zsarolással, volt, akit hazugságokkal vettek rá arra, hogy pénzt küldjön.

A rajtaütéshez a kínai hatóságoktól származó információk vezettek. A gyanúsítottak túlnyomó többsége maga is kínai, de vannak köztük mianmariak, malajziaiak, vietnamiak, tajvaniak és indonéziaiak is. Létszámuk miatt egy tornateremben hallgatják ki őket. Az idén ez volt a legnagyobb ilyen rajtaütés a Fülöp-szigeteken, de az elmúlt időszakban több hasonló tömeges őrizetbe vétel történt, amiből a Fülöp-szigeteki hatóságok arra következtetnek, hogy szervezett bűnözői és illegális szerencsejátékkal foglalkozó csoportok igyekeznek megvetni a lábukat az országban. A bevándorlási hivatal 140 emberre tervezett fogdájában így már több mint 1500 embert kell elhelyezni. A hatóságok kiemelték, hogy az országban illegálisan dolgozókat kitoloncolják a Fülöp-szigetekről, de akit bűncselekmény miatt elítélnek, az hosszabb fogságra számíthat. A múlt hónapban Palawan tartományban 324 kínait fogtak el, akik illegális, internetes szerencsejátékot szerveztek. Többségüknek nemhogy munkavállalási vízuma, de még útlevele sem volt.