Meghalt Alekszej Leonov, az első űrhajós, aki kilépett a világűrbe

Publikálás dátuma
2019.10.11. 14:48

Fotó: Vladimir Vyatkin / AFP
Többször csak hajszálon múlt az élete. Ha a szovjetek eljutnak a Holdra, ott is ő lehetett volna az első. 86 éves volt.
Elhunyt Alekszej Leonov szovjet űrhajós, aki a világon elsőként lépett ki a világűrbe - közölte pénteken a Jurij Gagarin nevét viselő orosz űrhajós-felkészítő központ sajtószolgálata. Nyolcvanhat évesen halt meg.
A történelmi űrséta 1965. március 15-én 12 percig és 9 másodpercig tartott és csaknem tragédiával végződött. Leonov az űrhajóba való visszatéréskor váratlan nehézsége ütközött: a szkafandere túlságosan felfúvódott, ezért csökkenteni kellett benne a nyomást és az előírással ellentétben nem lábbal, hanem fejjel előre behatolni a fedélzeti nyíláson.
A katonai pilótákból elsők között átképzett űrhajóst a hatvanas évek végén a Hold-expedícióra készítették fel. Szovjet részről ő lett volna az első, aki a bolygó felszínére lép. (Végül az amerikai Neil Armstrong nem csak hogy megelőzte őt, de oroszok azóta sem jutottak el a Holdra.)
Leonov  1969. január 22-én kis híján áldozatává vált egy Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár ellen megkísérelt merényletnek: egy rendőrnek öltözött támadó összetévesztette a Kreml egyik kapujához közeledő gépkocsikat, és arra a ZIL limuzinra nyitott tüzet, amelyben három, a szovjet vezetőhöz tartó űrhajós ült. A gépkocsivezető életét vesztette, Georgij Beregovoj és Andrian Nyikolajev kozmonauta könnyebben megsérült, de Leonovnak nem esett baja.
1971-ben a tervek szerint tagja lett volna az első űrállomás, a Szaljut legénységének, ám társa, Valerij Kubaszov megbetegedése miatt más űrhajósoknak kellett repülniük helyettük. A dublőrként belépett Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev a Földre való visszatérés közben életét vesztette, mert megsérült a Szojuz-11 űrhajó leszálló egységének szigetelése.
A kozmonauta 1975 júliusában részese volt a Szojuz-Apollo űrrepülésnek, amelynek alkalmából először csatlakozott össze egy szovjet és egy amerikai űrkapszula.
Leonov 1976 és 1991 között az űrhajós-felkészítő központ helyettes vezetőjének feladatkörét látta el. A műszaki tudományok doktora, négy találmány szerzője volt, s amatőr képzőművészként 1967 és 1972 között részt vett egy 14 postabélyegből álló szovjet űrhajózási sorozat kibocsátásában.

Javítja a robotok érzékelését a müncheni kutatók által fejlesztett bőr

Publikálás dátuma
2019.10.11. 14:00

Fotó: Astrid Eckert / TUM
A műbőrrel az emberméretű robot jobban érzékeli a környezetét és akár egy lábon is tud egyensúlyozni.
A robotoknak fejlesztett mesterséges bőr  hatszögletű sejtekből áll, amelyek nagyjából akkorák, mint egy kéteurós érme - közölte a kifejlesztő Müncheni Műszaki Egyetem (TUM). A bőrt először a H-1 nevű, emberméretű roboton vetik be, amely 1260 sejttel és több mint 13 ezer szenzorral rendelkezik a felsőtestén, karján, lábán és még a talpán is. A műbor mikroprocesszorai érzékelik az érintést, gyorsulást, közeledést és hőmérsékletet. Az emberi bőr mintegy ötmillió receptort tartalmaz – mondta Gordon Cheng kutató.
A robotbőr fejlesztésének eddigi legnagyobb akadályát a adatfeldolgozási kapacitás korlátai jelentették. A rendszerek ugyanis már néhány száz szenzor adatától is telítődtek. Ennek a problémának a megoldására a müncheni kutatók a bőrsejteket nem folyamatosan figyelik, hanem egy úgynevezett eseményalapú rendszert használnak. Így az adatfeldolgozási rendszer terheltsége akár 90 százalékkal is csökkenhet. „Rendszerünket arra alakítottuk ki, hogy problémamentesen és gyorsan tudjon működni minden lehetséges robottípussal. Most azon dolgozunk, hogy még kisebb bőrsejteket tervezzünk, amelyeket a jövőben nagyobb mennyiségben tudunk előállítani” – fejtette ki Cheng.
Prof. Dr. Grodon Cheng
Fotó: Astrid Eckert / TUM
Szerző

Repülőről lőtt fel műholdat a NASA

Publikálás dátuma
2019.10.11. 13:28

Fotó: USAF 30th Space Wing/Rod Speed / NASA
Teherszállító repülőgépről bocsátott fel tudományos műholdat pénteken az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), de csak második próbálkozásra, félórás késéssel sikerült Föld körüli pályára állítani az ionoszféra kutatására kifejlesztett űreszközt.
 A Pegasus XL hordozórakéta légi indítóplatformjaként egy átalakított, L1011 Stargazer típusú teherszállító repülőgép szolgált, amely a floridai Cape Canaveral légi támaszpontról szállt fel a "hasára" erősített rakománnyal. 
A repülőgép 11,9 kilométeres magasságba emelkedett az Atlanti-óceán felett, hogy leválassza magáról az ICON nevű műholdat szállító hordozórakétát, de mivel az utolsó pillanatban kommunikációs problémák adódtak, a startot elhalasztották. A Stargaser tett még egy kört a levegőben, és fél órával később "ledobta" a hordozórakétát.
A Pegasus XL öt másodpercig szabadesésben volt vízszintes helyzetben, majd beindította hajtóműveit, és tíz percre rá Föld körüli pályára állította az ICON-t. A NASA online közvetítette a levegőben végrehajtott felbocsátást.
A műhold misszióját két évre tervezték a NASA szakemberei. A 270 kilogrammos ICON a légkör felső, űrrel "határos" ionizált rétegét fogja vizsgálni.
A háromfokozatú Pegasus hordozórakétát a Northrop Grumman amerikai vállalat fejlesztette ki. Eredetileg két évvel ezelőtt akarták felbocsátani, de a startot meghatározatlan időre elhalasztották, hogy további próbarepüléseket végezhessenek vele.  
Szerző
Témák
NASA műhold