Erdogan: Már nem lépünk vissza

Publikálás dátuma
2019.10.12. 07:35

Fotó: Murat Kula / AFP / Anadolu Agency
Nem állítja le Törökország az Észak-Szíriában folyó hadműveletét, „bárki bármit is mondjon” – közölte az ország államfője.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Isztambulban, egy fogadáson azt mondta, hogy Ankara „gyökerében oldja meg” a problémát.
„Már nem lépünk vissza”

– hangoztatta.

Erdogan hozzátette, hogy a Törökország által terrorszervezetnek minősített Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia
„déli irányban el fogja hagyni azt a területet, amelyet biztonsági övezetnek jelöltünk ki”.

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport szerdán támadta meg a kurdokat Északkelet-Szíriában, állításuk szerint a terrorveszély elhárítása érdekében. Ankara célja, hogy biztonsági övezetet hozzon létre a határ mentén, ahova a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérhetnek. Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szóvivője, Jonathan Hoffman pénteken a török hadművelet leállítását szorgalmazta, mielőtt az helyrehozhatatlan következményekkel járna. Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint csütörtökön arra utasította az amerikai külügyminisztériumot, hogy próbáljon meg tűzszüneti megállapodást tető alá hozni Törökország és a szíriai kurdok között. Ezt megelőzően Trump a Twitteren azt írta, hogy az Egyesült Államoknak három lehetősége van; több ezer katonát küld a térségbe és katonai úton tesz rendet, „keményen odacsap” pénzügyi úton és szankciókkal Törökországnak, vagy közvetítő szerepet vállal a törökök és a kurdok között egy megállapodás elérésében. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke már szerdán hangsúlyozta, hogy amennyiben Törökország nem vet véget az offenzívának, az Európai Unió nem fogja finanszírozni a harcok térségében tervezett biztonsági övezet létrehozását. Amélie de Montchalin francia Európa-ügyi miniszter pénteken azt mondta, hogy a Törökország elleni esetleges szankciókról is egyeztetni fognak az EU jövő heti csúcstalálkozóján. Erdogan csütörtökön azzal fenyegette meg Brüsszelt, hogy 3,6 millió szíriai menekültet zúdít Európára, ha az unió megszállásnak minősíti az észak-szíriai török hadműveletet.

Szabad szemmel: esettanulmányként szolgál a magyar és a lengyel választás

Publikálás dátuma
2019.10.12. 07:21

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 12.
Le Figaro A francia elnök módosít a hangon Orbánnal szemben és a populisták ellen vívott európai kampány után immár próbálja begyógyítani a sebeket, írja a lap Macron és a magyar kormányfő találkozója után. A házigazdának alkalmi szövetségesek kellenek, hogy helyreállítsa tekintélyét, miután a francia biztos jelöltet visszautasította az EP. Ám a magyar politikus esetében az ellentétek áthidalhatatlannak tűnnek. Macron a tárgyalások előtti sajtótájékoztatón példaként említette a bevándorlást, a légkörváltozást és az európai költségvetést. Magyarország azonban már nem fő téma a francia vezető számára. Sokkal inkább aggasztja az Európai Parlament és a Bizottság közti „politikai válság”. Szólt arról is, hogy egységes unióra és erős Bizottságra van szükség, ami úgy hangzott, mint a vendégnek címzett diszkrét kérés. Egy pontban lehet is köztük egyetértés, hiszen mindketten felsültek jelöltjükkel Strasbourgban. Orbán azonban ezt a kérdés egyetlen szóval sem említette a nyilvánosság előtt. Azt taglalta, hogy intellektuális kíváncsiságból látogatott el Párizsba. A másik oldalon úgy tűnik, Macron kénytelen stratégiát váltani és barátságosabb hangot megütni. Ezzel együtt igyekezett emlékezetbe idézni néhány elvet, amit védelmez. Így olyan közös talapzatnak nevezte a jogállamot és az egyéni szabadságjogokat, ami egyszerűen nem lehet vita tárgya. Emlékeztetett arra, hogy az EP egy éve vizsgálatot indított Magyarország ellen. Ám egyelőre nem jutott előbbre a folyamat.
WSJ A vasárnapi választáson vizsgáznak mind a magyar, mind a lengyel nacionalisták és az ellenzék mindkét országban reméli, hogy – népszerű konzervatív politika ide vagy oda – megszoríthatja őket. Magyarországon az a veszély fenyegeti a Fideszt, hogy elveszíti a fővárost és a koalícióba tömörült ellenzéki pártok megszerzik első jelentős hadállásukat, miközben a kormánypártnak kétharmada van az Országgyűlésben. A lengyel felmérésekben jól áll a PiS, ám oda lehet a parlamenti fölénye. Ez esetben pedig akár hatalomra is kerülhet a másik tábor. Az ellenzék mindkét országban azzal érvel, hogy az eltelt évek puha tekintélyelvűséghez vezettek. A tét az, hogy a szavazópolgárok új életet lehelnek-e abba a nacionalizmusba, aminek sorsa mostanában vegyesen alakul. Ausztriában és Olaszországban visszaszorult, és ez azt mutatja: lehet, hogy ezek az erők már túl vannak a zenitjükön, bár a lendület még visszahozhatja őket. Ehhez képest Budapest és Varsó esettanulmányként szolgál, mármint hogy a liberális eszményeket elvető nacionalista vezetés képes eredményeket felmutatni. Gazdasági reformokat hajtott végre, ám egyidejűleg gyengítette a fékeket és ellensúlyokat. Erre mondják azt a bírálók, hogy na, itt érhető tetten a tekintélyelvűség. Orbán Viktor az ellenfelek szerint megalkotta a forgatókönyvet, hogy miként kell bebetonozni egyetlen párt uralmát egy méretes országban. A sajtó megszerzésével, a választási körzetek határainak átrajzolásával, az igazságszolgáltatásban végrehajtott tisztogatásokkal. Több korrupciós botrány és a miniszterelnökkel szembeni fokozódó elégedetlenség Budapesten azonban összefogásra bátorította a rivális ellenzéki tömörüléseket Karácsony Gergely mögött, aki azt mondja, hogy külföldi példák igazolják: az ellenállás a jobboldali-populista rezsimekkel szemben a nagyvárosokból indul ki.
Bloomberg Ha többséget tud szerezni a lengyeleknél holnap a Jog és Igazság, akkor az ország valószínűleg éppen olyan tartósan és mélyen eltolódik a liberális demokráciától a nacionalizmus és a jobboldaliság felé, ahogyan az Magyarországon történt. Ám a párt nem a populista retorikával, hanem kedvező gazdasági eredményekkel és a szociális ígéretek betartásával nyer. Ehhez nem kellett megugrania a hiánynak, viszont nőtt a lakossági fogyasztás és tavaly már 5,1 százalékos volt a fejlődés üteme. Csakhogy nincs elég munkaerő, ezért a kormány engedélyezte olcsó ukrán vendégmunkások importját. Az ellenzék nem tud érdemi alternatívát kínálni és a májusi választások kudarca után nem játszhatja ki az európai kártyát sem. Von der Leyen részben Kelet-Európának köszönheti, hogy a Bizottság elnöke lehet Timmermans ellenében, aki a jogállam megsértése miatt az uniós támadásokat vezényelte a magyar és a lengyel vezetés ellen. A német politikus el akarja tüntetni a kelet-nyugati megosztottságot és valószínűleg visszafogja a hangot a demokrácia ügyében. Ha a PiS győz, akkor alapvető változás valószínű a nem hivatalos hatalmi hierarchiában, mert a csalódott ellenzéki értelmiség elfordul a politikától, illetve külföldre távozik. Mások várhatóan békét kötnek a nacionalistákkal. A jelek szerint a kormánypárt megindul a nagyrészt külföldi kézben lévő sajtó ellen. Orbán Viktor példája mind az ideológiában, mind a gazdaságban fontos Kaczynskiék számára. Ők hasonló uralmi viszonyokat akarnak, ehhez szép csendben együttműködnek az egyházzal és egymás után adják a szociális juttatásokat. És most nagyon közel járnak ahhoz, hogy bebetonozzák uralmukat, és így az illiberális értékek beépüljenek a társadalom, illetve az intézmények szövetébe. Ezen csak egy jelentős gazdasági visszaesés tud változtatni. Ám az jelenleg nem fenyeget, és akkor az ország hosszú ideig nem a liberálisok földje lesz.
The Times A Borkai-féle orgiáról készült videó miatt bizonytalan, miként alakul Orbán Viktor népszerűsége. Még a legcinikusabb bulvárlapok riporterei sem igen kívánhattak volna ennél szaftosabb botrányt, hiszen PR-katasztrófa fenyegeti a győri polgármestert, a tekintélyelvű miniszterelnök szövetségesét. De itt messze nem a kellemes izgalom a lényeg, hanem a választás, amely az ellenzék utolsó komoly esélyének számít, hogy gyengítse a kormányfő uralmát. Ha beválik az összefogás, akkor az modellül szolgálhat, miként kell megbuktatni a Fideszt 3 év múlva. Ám ha kudarcot vall, Orbán szinte megállíthatatlan lesz. Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója úgy látja, hogy ez lesz az ország legújabb kori történetének egyik legfontosabb erőpróbája. Mert ha sikerül elhódítani Budapestet, annak hatalmas jelképértéke volna. De ugyanannak számítana, ha elesne Győr, Orbán egyik választási erődje. A Borkai-ügy legkárosabb következményei abból fakadnak, hogy villámgyorsan terjednek a hírek a panamákról. A városvezető bocsánatot kért, a Fidesz szerint magánügyről van szó, de hogy mindez elégnek bizonyul-e, mármint hogy a politikus megőrizze tisztségét, az majd kiderül.
Guardian Létharcot jelent a választás a magyar, illetve a lengyel ellenzék számára, amely megpróbálja visszaszerezni a nacionalistáktól legalább a hatalom egy részét Közép-Európa két populista fellegvárában. Magyarországon azonban úgy néz ki, hogy a küzdelem jóformán már el is dőlt, a kormányellenes erők legfeljebb némi lendülethez juthatnak. De ha netán mégis győznek Budapesten, az ritka vereség volna Orbán számára, aki arról beszél, hogy 2030-ra teljesen át akarja formálni az országot. Mindkét verseny szorosnak ígérkezik, de a zászló a kormánypártoknak áll. A lengyeleknél még sok az ellenzéket támogató sajtóorgánum, elevenek a politikai viták. Orbán ezzel szemben már előbbre tart a teljes ellenőrzés megszerzésében, javarészt elfojtotta a független médiát és egyfajta haveri kapitalizmust valósított meg, miközben azt nyomatja nap mint nap, hogy a magyarok élete veszélyben van a muzulmán migránsok miatt. Zgut Edit, a Varsóban dolgozó magyar politológus úgy véli, hogy vereség esetén több ellenzéki párt is lehúzhatja a rolót. Pikó András úgy nyilatkozott a lapnak, hogy éppen azért választotta a politikát és lett újságíróból az ellenoldal józsefvárosi polgármester jelöltje, mert érzi, hogy ez az utolsó eshetőség. A lengyel ellenzék, amely figyeli, Orbán miként szilárdította meg a hatalmát, fél, nehogy Lengyelország kövesse a magyar utat.
Neue Zürcher Zeitung Mocskos a választási kampány Magyarországon, szexügyekkel, cinizmussal és botrányokkal körítve. Az ellenzék azon van, hogy legalább Budapestet behúzza, a kormány viszont mindent elkövet, hogy a polgárok vasárnap otthon maradjanak undorukban. A Fidelitas emberei pl. bohócnak öltözve igyekeztek megzavarni Karácsony egyik választási gyűlését, azt üzenve, hogy Tarlós vetélytársa vicc, nem érdemes rá voksolni. Hogy az egész magyar politika egy merő cirkusz, ezt az érzést jó pár botrány alátámasztotta. Ezek közül a legnagyobb az, amelyik Borkai körül robbant ki. A módszerek igazolják, hogy nem kicsi a tét. László Róbert a Political Capitaltól ezt azzal magyarázza, hogy az ellenzék a fővárosra pályázik, mert az lenne az első lépés Orbán, illetve a Fidesz megbuktatása felé. Budapest kemény terep a kormányfő számára, ott még sosem tudott többséget szerezni az országos választásokon. Tarlós leharcoltnak tűnik. Még Kiszelly Zoltán, a jobboldali politológus is úgy gondolja, hogy a polgármester az utóbbi években már nemigen volt képes elérni bármit is. Olyannyira, hogy el is ismerte: csakis Orbán nyomására indul újra. Ellenben Karácsony megújulást ígér. Zöld programot hirdetett és bírálja a kormányzati korrupciót, illetve hatalmi visszaéléseket. Úgy ítéli meg, hogy az ellenzéknek nincs sok vesztenivalója, de azzal is tisztában van, hogy ha nyer is, egymaga nem sokra megy. Bízik azonban abban, hogy sikerül mozgósítani az embereket, de a felmérések nem sok okot adnak neki a derűlátásra. László Róbert szerint mivel az alacsony részvétel a Fidesznek kedvez, a párt a csömört igyekszik sulykolni. Vagyis hogy mocskos a politika, ezért kár az urnákhoz járulni. Győr azonban még belezavarhat a dolgokba, bár a kormánypárti sajtó alig-alig tudósít róla. Kiszelly azt mondja, nincs ezzel semmi gond, a médiában a hatalomnak van nagyobb befolyása, így az inkább az ellenzék botrányairól beszél. No, meg ott van bármikor a migránskérdés, ismeri el a szakértő a Fidesz ideológusainak cinikus számítását. Annál is inkább, mert újra felizzott a vita a menekültek elosztásáról és ez ajándék a Fidesznek.  
Die Presse Helyi választások előtt még sosem zajlott ennyire piszkos és brutális kampány Magyarországon, ám az ellenzéknek van reménye arra, hogy elhódítsa Budapestet. Sőt a Fidesz elveszíthet több más fontos települést is. De a legnagyobb tétet a főváros jelenti, mert az az országos politikában is hatalmi bázist nyújt a birtokosának. És láttuk már, mit jelentett a látványos isztambuli siker a török ellenzék számára Erdogan ellenében. Karácsony nagyjából olyan népszerű, mint Orbán. Ugyanez áll Tarlósra is, de nála inkább személye számít, nem pedig a párthovatartozás. Az is közös a két vetélytársban, hogy kölcsönösen úgy nyilatkoztak: nem korrupt a másik. Elméletileg nyerhet az ellenzéki jelölt, mert a Fidesz Budapesten gyengébb, mint másutt. Ám Puzsér rontja a zuglói polgármester kilátásait.  
New York Times 3 évtizeddel a Berlini fal leomlása után nagy szívóssággal kell megóvni a szólásszabadságot, mert ha az meghal, azaz meghal az igazság, akkor a legrosszabb válik lehetségessé, sőt alighanem elkerülhetetlenné. Erre figyelmeztet a kommentár, kiemelve a meggyilkolt gdanski polgármester feleségének véleményét, miszerint a szabad beszéd az általunk nem szeretett elméleteket is védi, de ez a szabadság ára és a szabadságot minden nap újra és újra kell tanulni. Ezért a legfontosabb az oktatás. Kötelesség, hogy fennmaradjanak a 20. század legfőbb értékei: a jogállam, az emberi jogok, a demokrácia és önrendelkezés, a biztonság, a szabad piac. Ezeket aligha lehet előmozdítani nacionalizmussal és kerítésekkel, mítoszgyártással és dobpergéssel, uszítással és idegengyűlölettel. És nagyon igaz, amit a szír vérfürdő egyik túlélője mondott a minap az athéni nemzetközi demokrácia fórumon: ha nem harcolsz a demokráciáért, nem is érdemled meg. Egy másik részvevő pedig arra mutatott rá, hogy a bankok túl nagyok, ezért nem bukhatnak meg, a népek ezzel szemben túl kicsik ahhoz, hogy számítsanak. A rendezvényen a bolgár politológus, Ivan Krasztev a mítoszok erejére hívta fel a figyelmet, hiszen Magyarországon többen gondolják, hogy ufót láttak, mint azt, hogy egy menekülttel találkoztak. Mégis az idegengyűlölő illiberalizmus Orbán Viktornak dolgozik. És semmi sem könnyebb, illetve veszedelmesebb, mint a mások elleni gyűlöletet kelteni. A demokrácia híveinek pedig alázatosaknak kell lenniük és oda kell figyelniük az elfeledett hangokra. Mert a mostani nacionalista hullám mögött éppen az van, hogy a reagálnak a globalizációra a láthatatlanok, a perifériára szorultak.  
Spiegel Uniós biztonsági szakértők arra figyelmeztettek a héten az EU-belügyminiszterek luxemburgi tanácskozásán, hogy egyre nagyobb veszélyt jelent a jobboldali terrorizmus. Épp ezért azt javasolták, hogy kanadai mintára minősítsék terrorszervezetnek a náci csoportokat. Ám mint az ülés jegyzőkönyvéből kitűnik, a részvevők még abban sem tudtak megállapodni, mit kell erőszakos jobboldali szélsőségen érteni. A Bizottság jelenlévő képviselői ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy az ilyen csoportok mind inkább alkalmazzák a radikális iszlám módszereit, pl., amikor a világhálón terjesztik a gyűlöletet. Az EU terrorellenes koordinátora kifejtette, hogy a szélsőjobbosok az egész világon nyomulnak, gondoljunk csak az új-zélandi, norvég vagy amerikai merényletekre. A német belügyminiszter üdvözölte, hogy lépjenek fel keményebben a jelenséggel szemben. Egyébként éppen másnap történt a két áldozatot követelő hallei támadás.
Szerző

Orbán dicsérte Macront, és kerülné vele a konfrontációt

Publikálás dátuma
2019.10.11. 17:23
Orbán és Macron Párizsban
Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
A közös párizsi munkaebéd előtt a miniszterelnök azokra a témákra koncentrált, amikben Macron és ő egyetért.
"A migrációs politikában, a klímavédelmi kérdésekben vagy az európai költségvetést illetően ismertek a nézeteltéréseink, de meggyőződésem, hogy ezekben a témákban is tudunk megállapodást találni az elkövetkező hónapokban, az új Európai Bizottság égisze alatt" - mondta Emmanuel Macron francia elnök az MTI szerint pénteken Párizsban, mielőtt munkaebéden látta vendégül Orbán Viktor miniszterelnököt, aki kollégájával együtt nyilatkozott a sajtónak. "Elengedhetetlen, hogy erős Európai Bizottság álljon fel, amely képes ambiciózus terveket bemutatni. Én ezen fogok szüntelenül dolgozni Orbán miniszterelnökkel és a visegrádi négyekkel. A korábbi megbeszéléseinken számos alkalommal bebizonyosodott, hogy képesek vagyunk hasznos megoldásokat találni" - hangsúlyozta a francia elnök az Elysée-palota udvarán, mielőtt bementek ebédelni. 
"Magyarország és Franciaország egyaránt sikeres és gazdaságilag erős Európát szeretne" - mondta Orbán Viktor ugyanitt. Az Európai Bizottságot a megbeszélés témájaként felhozó Macronnal szemben a magyar miniszterelnök inkább azokat a témákat hangsúlyozta, amelyekben szerinte egyetértés van közte és a francia elnök között: ez a biztonság, a határvédelem és a közös európai haderő. Orbán azt ígérte, megpróbálja megértetni Macronnal, hogy a migráció kérdésében a magyar álláspont miért olyan más, mint a francia, és hogy miért van szerinte szükség az Európai Unió déli irányú bővítésére. A miniszterelnök ezután nekiállt dicsérni Macront, akit szerinte Magyarországon nagy tisztelet övez, mert olyan vezető, aki visszahozta a víziókról szóló viták intellektuális erejét az európai politikába, és ezt nagyra értékeli.   Orbán meglepő kijelentést is tett az Elysée-palota udvarán: "Magyarország egy klímabajnok, a karbonkibocsátásban a legjobban teljesítő európai országok első harmadában van, és készen áll az erőfeszítések folytatására."
Szerző