Még egy magyar jelöltet vár Von der Leyen

Publikálás dátuma
2019.10.14. 06:00

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
November elején nem fog hivatalba lépni az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság. A magyar jelölt kérdése is nyitott, noha az Orbán-kormány lezártnak tekinti.
Kilenc nappal a következő Európai Bizottság megválasztásának tervezett időpontja előtt még három biztosjelölt hiányzik az Ursula von der Leyen megválasztott elnök által összeállított testületből. Ez azt jelenti, hogy az új uniós végrehajtó és ellenőrző testület nem fog a kijelölt időpontban, november 1-jén hivatalba lépni. “Magyarország, Románia és Franciaország esetében még nyitva van a biztosi jelölés folyamata” - írta UVL a múlt héten kiadott sajtóközleményében. A nyilatkozat meglepetést keltett, mert bár a román és a francia kormány valóban adós újabb előterjesztésekkel, Orbán Viktor miniszterelnök már megtette a javaslatát, és az összeférhetetlenségi vizsgálaton elbukott Trócsányi László helyére Várhelyi Olivér EU-nagykövetet jelölte. Von der Leyen nyilatkozata azonban azt sejteti, hogy még egy nevet vár Budapesttől. Ezt megerősítették lapunknak a döntéshozatalt jól ismerő források is: “A megválasztott elnök július 19-ikén kelt levelében azt kérte a tagállamoktól, hogy lehetőleg egynél több jelöltet nevezzenek meg. Ez a kérés továbbra is érvényes és minden országra vonatkozik. A döntés végső soron attól függ, hogy a jelöltek felkészültek-e az alkalmasint sokrétű portfólió kezelésére, függetlenek és feddhetetlenek-e. Egyelőre nem világos, hogy hány jelölés szükséges ahhoz, hogy a megválasztott elnök minden tárcához megtalálja a legmegfelelőbb embert”. Orbán Viktor mindeddig ellenállt Von der Leyen kérésének, mert sem először, sem másodszor nem javasolt egyszerre két biztosjelöltet. Brüsszel és a három főváros között mindenesetre folyamatos az egyeztetés, többek között arról, hogy a leendő biztosi testületben fennmaradjon a nemek közötti egyensúly. Ehhez az kellene, hogy a három tagállamból legalább kettő ismét nőt javasoljon a következő Európai Bizottságba. Információink szerint a francia kormány előállhat egy újabb női jelölttel, de a román tervei között ez egyelőre nem szerepel. Brüsszelben is lábra kapott hírek szerint Párizs egyik választottja Florence Parly hadügyminiszter lehet. Ő 2017. júniusában azt a Sylvie Goulard-t váltotta a miniszteri bársonyszékben, akit az Európai Parlament szakbizottságai a múlt héten alkalmatlannak ítéltek a belsőpiaci és védelempolitikai feladatkör ellátására az új Európai Bizottságban. A pénzügyi visszaélésekkel meggyanúsított Goulard bukása váratlan fejlemény volt. Nem csak azért, mert ő az első francia, aki elvérzett az EP-s megmérettetésen, hanem azért is, mert állítólag többpárti támogatás állt mögötte. Emmanuel Macron francia elnök szerint személyesen Ursula von der Leyen biztosította őt arról, hogy a három legnagyobb frakció nem fog keresztbe tenni Goulard jóváhagyásának. Ha volt is ilyen megegyezés, akkor erős a gyanú, hogy a kereszténydemokraták és a szocialisták nagy része kihátrált belőle. Ha a héten megalakul a román kormány a jobboldali Nemzeti Liberális Párt vezetésével, akkor hamar döntést hozhat a következő biztosjelöltről. Hírek szerint Siegfried Mureșan EP-képviselőnek van a legnagyobb esélye a jelölésre. A politikus korábban az Európai Néppárt szóvivője volt, jelenleg a párt EP-frakciójának egyik elnökhelyettese. Az uniós képviselő-testületben költségvetési és gazdasági témákkal foglalkozik. Lehetséges jelöltként emlegetik még Románia berlini nagykövetét, Emil Hurezeanut, aki elsősorban jó német kapcsolatai miatt jöhet szóba a német Ursula von der Leyen vezette Bizottságba. Biztosjelöltek híján megjósolhatatlan, hogy a megválasztott bizottsági elnök ragaszkodni fog-e az eredetileg kiosztott tárcákhoz, vagy portfóliócserét esetleg a feladatkörök átszabását javasolja-e. Az EP-ben eleve fenntartásokkal fogadták, hogy a jogállam leépítése miatt uniós szankciókkal fenyegetett magyar kormány választottjáé legyen a bővítés és a szomszédságpolitika. A francia jelöltnek szánt tárcával pedig az a parlament baja, hogy túl szerteágazó. Az elmúlt hetek eseményei arra inthetik a júliusban mindössze kilenc szavazattal megválasztott UVL-t, hogy jobban teszi, ha nem hagyja figyelmen kívül a képviselő-testület elvárásait.

Mindent eldöntő hét kezdődik a brit politikában

Publikálás dátuma
2019.10.13. 16:30

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Hétvégére kiderül, október 31-én súlyos kompromisszumokon alapuló alkuval, rendezetlenül, vagy csak később lép ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból.
Az egy héttel korábbi állapothoz képest összehasonlíthatatlanul pozitívabban kezdődik a politikai hét a szigetországban. Boris Johnson brit és Leo Varadkar ír kormányfő csütörtöki észak-angliai találkozása egy rendszerint házasságkötésekre igénybe vett fényűző helyszínen a jelek szerint olvadást indított el a fagyos kapcsolatokban. Az enyhülés mindenképpen kellő alapot szolgáltatott arra, hogy újult erővel folytatódjanak az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti tárgyalások, egyelőre titokban. Magáról az új “deal”-ről kevés konkrét információ áll rendelkezésre. A brit sajtóhoz kiszivárogtatott hírmorzsák szerint Johnson visszatért az elődje, Theresa May által kidolgozott alkunak ahhoz az eleméhez, mely Észak-Írország számára egyszerre teszi lehetővé az Egyesült Királyság, illetve az EU vámrendszeréhez tartozást. A terv értelmében az árucikkek vámellenőrzésére az Ír-tengeren kerülne sor, de Ulster az Egyesült Királyságra érvényes kereskedelmi szerződésekből és partneri viszonyokból is tud majd profitálni. A brit kormánynak egészen biztosan meg kellett hátrálnia néhány nappal korábbi ötlete elől, mely lényegében vétójogot biztosított volna az észak-ír Demokratikus Unionista Párt számára, hogy az autonóm stormonti nemzetgyűlésben ellehetetlenítse a szerződés későbbi sorsát. 
Erre a hétre aztán tényleg illik a kulcsfontosságú jelző, hiszen ha a sorsdöntő október 17-18-i EU csúcsértekezleten megállapodás születik a két fél között, közel negyven év első szombati westminsteri parlamenti ülésén szavazásra kerülhet a brit részről jelentős engedményeket követelő alku. A voks kimenetele természetesen nem biztos, lévén Boris Johnson jelenleg 43 fős kisebbségben van. A képviselők is tisztában vannak azonban a rendezetlen kieséssel együtt járó kockázatokkal. A gazdasági nehézségeken kívül arra is kell gondolniuk, hogy titkosszolgálati jelentések szerint észak-írországi disszidens republikánus csoportok terrorista akciókra készek Ulsterben és Angliában egyaránt, másutt, mint többek között Glasgowban pedig szektariánus zavargásokra kellene számítani. Ráadásul a honatyáknak is nyilván feltűnt, mennyire elegük van az embereknek a népszavazás óta eltelt három év gyakran terméketlennek látszó vitáiból. Az első munkanapon azonban Boris Johnson ünneplő ruhát ölthet, hogy méltó külsővel jelenjen meg II. Erzsébet társaságában az új parlamenti ülésszak hagyományokban és pompában egyaránt gazdag nyitó ülésén. A királynői trónbeszéd várhatóan nagy teret szentel a Brexittel kapcsolatos törvényeknek, de az igazán bombasztikus bejelentések a közszolgáltatások, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a nemzetbiztonság és az igazságszolgáltatás javítása terén várhatók, hivatalosan is jelezve a megszorító intézkedések felfüggesztését, illetve a közelgő előrehozott parlamenti választás kampányának nem hivatalos kezdetét. A The Sunday Times értesülései szerint a megállapodás esetleges alternatívája az EU-tól való békés elválás és viszonylag gyorsan lebonyolítható szabadkereskedelmi megegyezések sorozata lehet. Boris Johnsont változatlanul köti a parlament által hozott törvény, mely szerint brüsszeli alku híján október 19-én kérvényeznie kell a brit EU-tagság október 31-i határidejének meghosszabbítását.

Merkel a török hadművelet azonnali leállítását kérte Erdogantól

Publikálás dátuma
2019.10.13. 15:42

Fotó: KAY NIETFELD / AFP
A vezetői megbeszélést a török elnök kezdeményezte, miután Németország felfüggesztette a Törökországba irányuló fegyverexportot.
Törökország szíriai katonai műveletének azonnali leállítását sürgette Angela Merkel német kancellár vasárnap Recep Tayyip Erdogan török államfővel telefonon folytatott megbeszélésén - közölte a német szövetségi kormány helyettes szóvivője. Ulrike Demmer közleménye szerint a megbeszélést a török államfő kérésére folytatták.Angela Merkel a beszélgetés során figyelmeztetett: Törökország szíriai művelete "a jogos török biztonsági érdekektől függetlenül" azzal fenyeget, hogy a helyi lakosság jelentős része menekülésre kényszerül, destabilizálódik a régió és ismét megerősödik a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet - írja az MTI.
Ugyancsak vasárnap Manfed Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője egy beszédében hangsúlyozta, hogy Törökország hadseregének bevonulása Szíriába ellentétes a nemzetközi joggal, az Európai Unió reakciója pedig egyelőre elégtelen. Mint mondta, az EU-nak világossá kell tennie Erdogan számára, hogy „gazdasági következményeket von maga után, ha továbbra is ezen az agresszív úton jár”. Erdogan korábban arról beszélt, hogy a „Béke forrásának” nevezett hadműveletet mindenképpen folytatni akarja; Franciaország és Németország ezután bejelentette, hogy leállítják Törökország felé irányuló fegyverexportjukat, és figyelmeztették Ankarát, hogy hadművelete az európai biztonságot is fenyegeti. A szerda óta tartó szíriai török offenzívának eddig több száz halálos áldozata van, az előrenyomuló török csapatok elől 130 ezer kurd menekült el.
Szerző