Kilépnek a megszokottból – Hanake drámáját vitte színpadra a Katona József Színház társulata

Publikálás dátuma
2019.10.15. 11:00
A tanító kérdez: Bányai Kelemen Barna és Rajkai Zoltán
Fotó: Molnár Ádám
Michael Haneke sűrű és nyomasztó atmoszférájú, fekete-fehér filmjének színpadra vitele igencsak a kísérletezőkedv meglétét jelzi.
Ascher Tamás és a Katona József Színház társulata keresi az újat. Próbálnak kilépni a megszokottból. Michael Haneke sűrű és nyomasztó atmoszférájú, fekete-fehér filmjének színpadra vitele igencsak a kísérletezőkedv meglétét jelzi. Az 1913-14-ben egy észak-német főúri birtokon játszódó több szálon futó történet aktuális és húsba vágó témát dolgoz fel. Egy falu közösségének az egyéni és kollektív bűneit, képmutató elhallgatásait tárja elénk. A „mesét” a falu tanítója (Rajkai Zoltán) osztja meg velünk. A szövevényes sztori izgalmas krimi is egyben. A faluban sorra történnek a balesetek, de minél több ilyen eset fordul elő, annál bonyolultabb és átláthatatlanabb az egész. A jelenetek szikár, olykor csupán villanásnyi sorozatot alkotnak. A színészek több szerepben is feltűnnek, és ezek a jelenlétek jelentős átváltozást követelnek tőlük. Sőt, egy új színházi nyelv megfogalmazására törekszenek, a filmes nyelv egyfajta színpadi áttételére. Ez korántsem egyszerű. Többen – Bezerédi Zoltán, Bata Éva és Mészáros Blanka – emlékezetes és megjegyezhető villanásokat produkálnak, néhány gesztusból, mozdulatból felépítve a figurát. A történet a különböző generációk felelősségét is felveti. A bűn elkendőzése, hogy nem járnak a végére egyetlen ügynek sem, szinte lavinaként omlik rá a falu egészére. A bárótól a lelkészig, az orvostól az intézőig, illetve a gyerekeikre. Azokra, akik a bűnre bűnnel válaszolnak. Miközben mindenki úgy tesz, mintha semmi sem történne, kétségbeesetten tüzet oltanak, de az okát nem kutatják fel. Egyedül a tanító próbálja ezt meg, kissé későn ugyan, de kétségbeesetten tesz fel kérdéseket, ám amikor ezzel túl lép egy határt, félreállítják és háttérbe szorítják. A leleplezéstől mindenki tart, fél, hogy a szembenézés ellehetetleníti. Ezután kitör a háború, ami aztán sok mindent átír. Az előadás, akárcsak a film, nyomasztó hangulatú, süt belőle a tehetetlenség és minden, ami ezzel jár. Mégis kialakulhat a nézőben egyfajta hiányérzet. Az erkölcsi üzenet némiképp, mint a rendszerváltás előtt, csupán a sorok között olvasható. Ez köszönhető Hanekének is, aki nem ítélkezik, nem direktben keres elkövetőket, hanem a folyamatot és annak következményeit vágja az arcunkba. A lelkész két gyermekére, mivel azok nem érnek haza időben, fehér szalagot köt, amelyet addig kell viselniük, amíg vissza nem szerzik édesapjuk bizalmát. A szalag aztán lekerül a karjukról, de az a bizonyos bizalom mégsem áll vissza soha, egyik oldalról sem. Vannak bűnök, amelyeket, bármennyire akarjuk, nem lehet helyre hozni. Sőt, a gyerekeink viszik azokat tovább.
Infó: Michael Haneke A fehér szalag Színpadra alkalmazta Enyedi Éva Katona József Színház Rendező: Ascher Tamás
Szerző

Megalomán álmok a kormánypárti szellemi holdudvarból

Publikálás dátuma
2019.10.15. 06:35
A 2002-ben bemutatott Bánk bán két alkotója is dönt a jövő hazai filmjeiről
Fotó: MNF.HU
Új magyar nemzeti öntudathoz új csapat.
Trükkös közleményt adott adott ki a Magyar Nemzeti Filmalap: bejelentették a Káel Csaba filmügyi kormánybiztos első nagy lépését, azaz az intézmény döntőbizottságának újonnan kinevezett, hétfőn beiktatott tagjait. Az az információ viszont csak a sorok között lapult meg, hogy időközben megtalálták a szeptember 26-án felmondással távozó Havas Ágnes utódját is: Pál Ákos Bertalan közgazdász lett a Filmalap vezérigazgatója. Noha Pál Ákos Bertalan a közlemény szerint több hazai és nemzetközi pozícióban szerzett vezetői tapasztalatokat, illetve az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseletében felügyelte a Filmalap tevékenységét, kijelenthető: immár nem filmes szakember vezeti a legnagyobb mozgóképes támogató szervezetet. A változások során ennek kellett az első lépésnek lennie, mert a filmtörvény értelmében a vezérigazgató dönt – legalábbis papíron ő kéri fel – a tagokat a döntőbizottsági tagságra. Az új döntőbizottság immár hagyományos módon tagként üdvözli Káel Csaba kormánybiztost (Andy Vajna is tag volt egészen a haláláig) és a régi arcok közül egyedül a 2015-óta DB-tag Kálmán András maradt talpon, aki idén március óta a vezérigazgató-helyettes is egyben. Kálmán András jelenléte megnyugtató, hiszen mindamellett hogy jogász és médiaszociológus, nagy tapasztalattal rendelkező forgalmazási szakember (a sokak által Vajna nevéhez között InterCom terjesztési vezetője volt hosszú évekig), illetve szerzői jogi harcos (az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány igazgatója is volt korábban), és ő dolgozta ki a vissza nem térítendő támogatási rendszert a filmalapos filmeket gondozó disztribútorok számára. Kötelező körnek tűnik az új vezérigazgató, Pál Ákos tagsága, illetve a megbízható barát Pesti Ákos producer, gyártásvezetőé, ő Káel Csaba filmügyi kormánybiztossal együtt dolgozott a Bánk bán filmadaptációján. Volt játékfilmes és dokumentumfilmes gyártásvezető, majd tíz évig reklámfilmekkel foglalkozott. A legtöbb szemöldök minden bizonnyal Fonyódi Tibor DB-tagsága miatt fog megemelkedni a filmes szakmán belül. A Harrison Fawcett néven világszerte is ismert fantasy és sci-fi író az egyik legegyénibb hangú tollforgatónk, aki forgatókönyvíróként is többször kipróbálta magát. Főleg a történelmi témák érdeklik: többek közt a Liszt Ferenc születésének bicentenáriumi évében készült Utolsó rapszódia, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából készült dokumentumfilm-sorozat, a Szabadság-tér ’56, és a Securitate operatív tevékenységét feltáró Janus forgatókönyvírója volt. De külön érdekesség, hogy a Hacktion című tévésorozatot is jegyzi. Fonyódi Tibor már korábban egyértelművé tette, hogy őt kifejezetten a nagy költségvetésű produkciók izgatják és a magyar filmre több pénzt kell fordítani, amennyiben komolyak a céljaink. „Ha nálam a költségvetés megáll kétmilliárd alatt, akkor baj van: úgy érzem, nem teljesítettem kellőképpen. Regényíróként is monumentális témákat írok, történelmi regényeket, vagy olyan sci-fiket, melyek még Hollywoodban is problémát okoznának, hogy honnan lesz erre lóvé. … Jelen pillanatban a magyar film nem kultúrstratégiai kérdés. Tény. És amíg a magyar film nem kultúrstratégiai kérdés, addig felejtsük el Egervár újabb ostromát. ” – mondta Fonyódi a Kollarik Tamás és Köbli Norbert által szerkesztett Magyar forgatókönyvírók I. című, 2018-ben megjelent interjúkötetben. Több szakmai forrás megerősítette lapunknak: a kormánypárthoz kötődő vezetők Fonyóditól várják, hogy megtalálja azokat a filmterveket, amelyek majd kielégítik sokak vágyait: rengeteg pénzből készülnek és a nemzeti öntudatot gondozzák. Fonyódi Tibor korábban nem volt túlságosan elégedett a Magyar Nemzeti Filmalappal, amelyet a nemzeti kulturkampf keretében nem kevés kritika ért az elmúlt másfél évben. „Ha ebben az országban, egy közintézmény nevében benne van az, hogy „magyar” meg „nemzeti”, az túlbiztosítás. Olyan, mint a mosodás nadrágszíja. Akkor az minden, csak nem magyar, és nem nemzeti. Magyarországon nem nemzeti, hanem az éppen aktuális nemzetközi trendnek megfelelő professzionális filmgyártás van” – húzta alá véleményét Fonyódi Tibor a már említett kötet soraiban. Külön érdekesség, hogy Fonyódit a Jobbik is próbálta korábban elcsábítani a „szellemi holdudvarába”, de úgy tűnik, az író-szakember most döntéshozóként is kibontakozhat. Az, hogy mikor jön el immár Egervár ostroma és társai, alapvető kérdés, mivel a közlemény szerint összesen több mint harminc egész estés mozifilm gyártásának előkészítése, forgatása vagy utómunkája van folyamatban, továbbá számos filmterv és forgatókönyv fejlesztése zajlik a Filmalap anyagi és szakmai támogatásával.  
Frissítve: 2019.10.15. 06:48

Lecserélték a Filmalap teljes döntőbizottságát

Publikálás dátuma
2019.10.14. 16:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Káel Csaba egyetlen korábbi tagot tartott meg.
Megújul a Magyar Nemzeti Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága - írja az MTI. A testületet hétfőtől Káel Csaba rendező, filmügyi kormánybiztos; Kálmán András, a filmalap vezérigazgató-helyettese, filmforgalmazási szakember; Pesti Ákos producer, gyártásvezető; Fonyódi Tibor író, forgatókönyvíró; valamint Pál Ákos, a filmalap vezérigazgatója alkotja. A filmtörvény szerint az öttagú testület elnöke a filmalap vezérigazgatója, további tagjai pedig a vezérigazgató által megbízott mozgóképszakmai tapasztalattal rendelkező szakértők. A Magyar Nemzeti Filmalap pályáztatása folyamatos, a megújult Filmszakmai Döntőbizottság október 15-én tartja első ülését. Jelenleg több mint harminc egészestés mozifilm gyártásának előkészítése, forgatása vagy utómunkája van folyamatban, továbbá számos filmterv és forgatókönyv fejlesztése zajlik a filmalap anyagi és szakmai támogatásával. Még idén megérkezik a hazai mozikba a Drakulics elvtárs című Kádár-kori vámpírvígjáték, a Szép csendben című dráma, a Valan című, Erdélyben forgatott thriller és a Seveled című romantikus vígjáték. Káel Csaba a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán végzett Makk Károly osztályában, mesterei Fábri Zoltán, Szabó István, Ragályi Elemér és Illés György voltak. Rendezőként jegyzi a 2002-ben bemutatott nagyszabású Bánk bán operafilmet, számos tévéjátékot, rövidfilmet, reklámfilmet és portréfilmet készített. 2011 óta a Müpa vezérigazgatója, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, érdemes művész, Budapest kulturális és turisztikai nagykövete. Kitüntették Nádasdy-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, emellett a Francia Becsületrend lovagja. Kálmán András jogász, médiaszociológus. A mozgóképszakma szinte minden gyakorlati ágában dolgozott: volt a Magyar Televízió programszerkesztője, képi és hangutómunka-stúdiók vezetője, de a legtöbbet filmforgalmazóként tevékenykedett: moziüzemeltetőként, DVD-kiadóként. Filmipari tapasztalatát és jogi végzettségét a szerzői jogvédelem területén egyesítette az ASVA jogvédő szervezet vezetőjeként, emellett éveken át volt a Filmforgalmazók Egyesületének és a Videó Kiadók Egyesületének vezetőségi tagja és elnöke. 2015 óta vett részt a Filmszakmai Döntőbizottság munkájában. Pesti Ákos producer, gyártásvezető, 1994 óta foglalkozik filmgyártással. Pályafutását játékfilmekkel kezdte, majd dokumentumfilmek gyártásvezetőjeként dolgozott. Ezután egy 10 éves reklámfilmes kitérő következett, akkor gyártásvezetőként és a saját gyártásban készülő reklámok producereként dolgozott, majd ismét játékfilmekben dolgozott. Számos hazai és nemzetközi film elkészítésében vett részt. Fonyódi Tibor író, forgatókönyvíró. A történelmi regényeit több nyelven publikáló szerző, széleskörű tapasztalatokkal rendelkező televíziós és játékfilmes forgatókönyvíró. Pályafutása 2006-ban indult, a legtöbbet foglalkoztatott magyar forgatókönyvírók közt tartják számon. Munkája során előszeretettel dolgoz fel történelmi témákat. Többek közt a Liszt Ferenc születésének bicentenáriumi évében készült Utolsó rapszódia, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából készült dokumentumfilm-sorozat, a Szabadság-tér '56 és a Securitate operatív tevékenységét feltáró Janus forgatókönyvírója. A Magyar Írószövetség tagja, a FilmJus forgatókönyvíró szekciójának alapító tagja, a Budapest Film Academy vendégelőadója. Pál Ákos közgazdász több magyar és nemzetközi pozícióban szerzett vezetői tapasztalatokat, a filmalap munkáját közelről ismeri, hiszen az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseletében felügyelte a filmalap tevékenységét. A Filmszakmai Döntőbizottság helyettes tagja Lukácsy György. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett esztétika diplomát, majd a jezsuita rend felnőttképzési intézetében, a Faludi Ferenc Akadémián vett részt filmtörténelem, filmesztétika képzésen. Az elmúlt tíz évben a Heti Válasz filmkritikusaként dolgozott, tanulmányai jelentek meg, visszatérő szakértője volt a közszolgálati televízió kulturális csatornáinak. 2018-ban jelent meg az MMA Kiadó gondozásában a Csíksomlyói passió című kötet, amelynek társzerzője és szerkesztője. Több dokumentumfilm és online sorozat szerkesztője, forgatókönyvírója, 2018 óta a Nemzeti Színház irodalmi munkatársa. Eddig olyan nevek ültek a bizottságban többek között, mint az ELTE filmszakának egyik legnevesebb tanára, Kovács András Bálint, a legnagyobb nézőszámú magyar filmek közül többet is jegyző rendezők és forgatókönyvírók, Goda Krisztina, Divinyi Réka vagy Hegedűs Bálint, és olyan többszörösen díjazott filmrendezők, mint Fekete Ibolya.
Szerző
Frissítve: 2019.10.15. 09:32