„Végképp elegük lett az embereknek” – Interjú Juhász Attilával

Publikálás dátuma
2019.10.15. 08:15

Fotó: Népszava
Megbukott a fideszes büntetőpolitika, a győri polgármester szexbotrányának pedig országos hatása volt – Juhász Attila, a Political Capital politológusa.
Meglepődött? Mindenképpen. A fővárosban nem számítottam rá, hogy a budai kerületekben ennyire jól szerepel az ellenzék, és nem csak az I. vagy a XI., hanem még a II. és a III. kerületben is képes lesz nyerni. A megyei jogú városokban nem is az ellenzéki polgármesterek győzelmei leptek meg igazán, hanem az, hogy több helyen hiába maradt fideszes a polgármester, az ellenzék többséget tudott szerezni a közgyűlésben. Ilyen város például Nagykanizsa, Szekszárd, Szolnok. Karácsony Gergelyt nem is említi? Számomra az ő győzelme a legkevésbé váratlan. A felmérések alapján nyár óta egyértelmű volt a trend, hogy Karácsony folyamatosan jön fel, és egyre csökken a hátránya Tarlós Istvánnal szemben. A választás előtt a Fidesz zsarolni próbálta a szavazókat: Gulyás Gergely a fővárost, Orbán Viktor Miskolcot és Gödöllőt. Aztán a kormánypárt szempontjából mindhárom város – ami különösen fájó lehet: Budapest is – elesett. Kijelenthető, hogy megbukott a revorverpolitizálás? A nagyobb városok szintjén ez egyértelműen így van. A függőségi rendszer kialakítása, a fenyegetőzés főleg a kistelepüléseken hatásos. A falvakat lehet ezekkel a módszerekkel rövid pórázon tartani. A városokban, ahol több az anyagi forrás és nagyobb a politikai mozgástér, a megfélemlítés könnyen kontraproduktívvá válhat. Nem egyedi magyar jelenségről van szó, ugyanez játszódott le a törökországi nagyvárosokban, és bizonyos mértékig Moszkvában is. A győri eredményekből az látszik, hogy – bár Borkai Zsolt szűkösen győzött – a szexbotrány mozgósította az ellenzéki szavazókat. Létezik, hogy országosan is ez működött? Biztos vagyok abban, hogy a Borkai-féle ügynek országos hatása volt. Ennek számos jelét láthattuk a kampányban. Megnéztük: az önkormányzati választás előtt toronymagasan a legtöbben Borkai Zsolt nevére kerestek rá az interneten. Hiába nem számolt be a kormánysajtó arról, mi történik Győrben, az ügyet nem sikerült „buborékban” tartani, a hír rengeteg emberhez eljutott. Vannak, akik csalódottak, amiért Borkait kis különbséggel – egyébként feltűnően sok érvénytelen szavazat mellett – a botrány ellenére megválasztották. Ehhez azonban tudni kell, hogy Győrben bivalyerős volt a Fidesz, a kormánypárt hatalmas veszteségeket szenvedett el. Borkai Zsolt tényleg bukott politikus. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a választás napján azt mondta a Népszavának, nem tart attól, hogy Orbán Viktor és a Fidesz bosszút áll. Nincs ilyen veszély? Kicsit bonyolultabbnak látom a kérdést. A Fidesz ugyanis nehezen tud majd lejönni arról a politikai logikáról, amit eddig képviselt. Orbán Viktor a választás napján még együttműködést ígért a fővárosnak, Kósa Lajos másnap már arról beszélt, hogy Budapesten az itt élő külföldiek szavazatai döntötték el a főpolgármester-választást. A Fideszben nem értik meg, hogy pont az ilyen kijelentések miatt vesztettek. A fél országot azonban nem lehet megbüntetni. Az adatok szerint ez még 2014 után sem jött be, amikor a mostaninál jóval kevesebb városban volt ellenzéki polgármester. Ne feledkezzünk meg Hódmezővásárhelyről sem: a fideszes büntetőpolitika ellenére Márki-Zay Péter rendkívül magas részvétel mellett nagyon-nagy győzelmet aratott. Akkor mi várható a Fidesztől? Valószínűsítem, hogy kis lépésekben megpróbálnak változtatni a kommunikációjukon, de – ahogyan az előbb mondtam – a Fidesz működését ismerve ez nehéz lesz. A Fidesz arra hivatkozik, hogy az önkormányzati választás után is a legerősebb párt maradt. Az együttműködés sikert hozott az ellenzék számára, de ettől még a tagoltság nem szűnt meg az ellenzéki oldalon. Ilyen körülmények között valóban a Fidesz a legerősebb és legjobban szervezett párt. Annak viszont, hogy a Fidesz mindenhol többséget szerzett a megyei közgyűlésekben, nem tulajdonítok túlzott jelentőséget. Hiszen a megyei közgyűlésekre csak kistelepüléseken lehet szavazni, ezeknek a testületeknek pedig csekély a politikai súlya. Milyen stratégiát kellene követnie az ellenzéknek? Az elkövetkező két és fél évben nem rendeznek választást Magyarországon. Ha ezt az időszakot az ellenzéki pártok nem az együttműködés elmélyítésére, hanem az egymás elleni rivalizálásra használják fel, akkor egészen biztos, hogy a teljes ellenzék gyengülni fog. És még valami. A hagyományos jobboldali budai kerületek, ahol most megerősödött az ellenzék, aligha váltak nagy hirtelen baloldali karakterűvé. A választók jelentős része protest szavazatot adott le a Fidesz ellen. Végképp elegük lett az embereknek. Miből? A korrupciós ügyekből, és abból, ahogyan ezt a Fidesz csinálja: leplezetlenül, pökhendien. Ha az ellenzék most nem áll bele ezekbe az ügyekbe, és nem hozza nyilvánosságra azokat a visszaéléseket, amelyek előkerülnek az előző időszakból, akkor súlyos politikai hibát követ el. Hangsúlyozni kell azt is, hogy ez egy önkormányzati választás volt. Azok, akik a Fidesz ellen szavaztak, az eddiginél sokkal tisztább, jobb minőségű helyi kormányzást szeretnének. Az ellenzéki politikusoknak fel kell nőniük a feladathoz.
Szerző

Baranyi Krisztina „darabra tudja”, kik a vannak a Fidesz fizetési listáján Ferencvárosban

Publikálás dátuma
2019.10.15. 08:14
Baranyi Krisztinal Ferencváros új polgármestere
Fotó: Népszava
Kulcspozícióban lévő kiskirályokról beszélt az új IX. kerületi polgármester, akikkel szerinte nem lehet együttműködni.
Amikor először bekopogott új irodája ajtaján, rácsapták az ajtót – idézte fel a furcsa jelenetet Baranyi Krisztina a 24.hu-nak adott interjúban. Ferencváros frissen megválasztott polgármestere elmondta, csapatával az első körben keresték fel a polgármesteri hivatalt, hogy megakadályozzák az ott tárolt iratok, szerződések kihordását vagy megsemmisítését – mivel azt az értesítést kapták, hogy a hivatal munkatársait valamiért szabadságra küldték. Ekkor történt a nehezen megmagyarázható jelenet is, hogy Bácskai titkárságának vezetője egy pillanatra ajtót nyitott nekik, majd azonnal kizárta őket.
Baranyi kérdésre válaszolva hangsúlyozta, öt éve figyeli a kerület és a hivatal működését, és darabszámra tudja, kikkel nem lehet majd együttműködni – kik azok a kulcspozícióban ülő fideszes kiskirályok, akik végtelenül lojálisak a kormánypárthoz, esetleg rajta is vannak a párt fizetési listáján. A polgármester nem engedi el a vasárnap leleplezett, választási csalás gyanúját felvető esetet sem, amikor egy jól szervezett, autókonvojban mozgó csapat a jelek szerint fizetés ígéretével manipulált szavazókat a IX. kerületben.
A beszélgetés során Baranyi Krisztina három ígéretet is tett. 
  • Felelniük kell mindazoknak, akik az elmúlt 9 évben több milliárd forintot elloptak a kerületből, a kerülettől – ők minden szerződést nyilvánosságra hoznak, és ahol szükséges, feljelentést is tesznek.
  • Olyan új, megbízható szakembereket hozna a kerületbe, akiket nem kötnek a múltbéli mutyik.
  • Nagy teljesítményű utcai takarítógépet is akarnak venni, hiszen „Tiszta utcák, tiszta közélet.”
Az interjút teljes terjedelmében ide kattintva olvashatják el.
Szerző

Nemcsak a megyei jogú városokban szerepelt a vártnál jobban az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.10.15. 07:40

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Tágabb körben is jól teljesített az ellenzéki összefogás, összesen 35 tízezer fősnél nagyobb települést is „vittek el”.
A huszonhárom megyei jogú város közül tízben nyert az ellenzék, tizenháromban pedig kormánypárti a polgármester – az arány ráadásul az ellenzék javára billen a képviselő-testületek összetételének tükrében. Szolnokon, Nagykanizsán és Szekszárdon ugyanis hiába győzött fideszes polgármester, a képviselő-testületben kisebbségbe szorultak a kormánypárti erők. Vagyis, ha úgy tetszik, fordult a kocka tizenhárom-tízre. Ha eddig minden előterjesztés úgy ment át az önkormányzaton, mint kés a vajon, most épp az ellenkezőjét tapasztalják majd a városvezetők: az a minimum, hogy egyeztetniük kell az eddig gyakorlatilag levegőnek nézett ellenzéki képviselőkkel. Szalay Ferenc, Szolnok kormánypárti polgármestere első nyilatkozatában sietett is leszögezni, hogy számára ez a helyzet nem új, 1998 és 2002 között már megtapasztalta ugyanezt, bár – s ezt már mi tesszük hozzá –, azt a politika légkört a maival össze sem lehet hasonlítani. Nemcsak a megyei jogú városok között, hanem tágabb körben is jól teljesített az ellenzéki összefogás. A tízezer fősnél nagyobb településeken 2014-ben a Fidesz-KDNP 72 városban adott polgármestert, az idén már csak 64-ben győztek jelöltjei. Az ellenzék olyan nagyobb városokban tudta átvenni a hatalmat, mint Jászberény, Baja, Szentendre, Szigetszentmiklós vagy Vác, és összesen – az öt évvel ezelőtti 32 helyett – már 35 településen dolgozhat a jövőben ellenzéki pártok támogatta városvezető. A függetlenek is jobban szerepeltek, mint fél évtizede, 18 településen pártoktól független polgármester irányíthat majd, köztük négy 20 ezresnél nagyobb városban, Cegléden, Hajdúszoboszlón, Dunaharasztiban és Hatvanban – utóbbit éppen a Fidesz-KDNP-től sikerült elhódítani. A 20 ezer fősnél nagyobb városokban – 32 ilyen akad – nemcsak a függetlenek, de az ellenzéki pártok alkotta szövetségek is jól szerepeltek, hiszen a 2014-es 21:8-as kormánypárti-ellenzéki arányt vasárnap 15:13-ra módosították. – A 20 ezresnél kisebb városokban már kevésbé számítanak a pártok, sokkal inkább az egyénre szavaznak az emberek, emiatt minél kisebb egy település, annál kevésbé volt valószínű a változás. Az viszont egyértelműnek tűnik, ahol a korábbi kormánypárti városvezetőt legyőzte az ellenzék, ott valójában nem ők nyertek, hanem a Fidesz-KDNP veszített, azaz a kormánypártoknak el kell gondolkodniuk az eredményen – vélekedett Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. A valamivel több mint tízezer lakosával Nagyatád Somogyban nagy településnek számít, azaz érvényesül a pártpolitika, ám ezt felül tudják írni a személyes kapcsolatok, az azonosulás lehetősége. – Amióta a Fidesz-KDNP hatalomra került, tudatosan mindenütt ugyanazzal a központi, marketingszerű kampánnyal dolgoztak – állította Ormai István, Nagyatád civil egyesület színeiben sorozatban hetedszer megválasztott polgármestere. – Ugyanazokat a virtuális üzeneteket tartalmazó sablonszlogeneket használják mindenütt az országban, ám kiderült, a választók egy jelentős része már jobban hisz a valóság bizonyosságának.

Megmutathatják az alternatív Magyarországot

Noha most még tart a „választási öröm”, hamarosan már bizonyítania kell az ellenzéknek, ez pedig még abban a tíz megyei jogú városban sem lesz könnyű, ahol polgármestert adnak és kényelmes többséggel rendelkeznek. Virág Andrea, a Republikon stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a most hatalomra került nagyvárosi ellenzéki vezetők megnyilvánulásait eddig más lehetőségek híján leginkább az „anti-kormányista, anti-Orbánista” attitűd jellemezte, most azonban terük nyílik a tartalmi cselekvésre, s valóban megmutathatják, milyen lehet egy alternatív Magyarország, miként tudnak vezetni egy várost, s ezzel akár azt is, hogy miként tudnának vezetni egy országot. Egerben ilyen alternatíva lehet például az elektronikus népszavazás intézménye, amelyet – mint Mirkóczki Ádám, az összefogás nyertes polgármestere lapunknak elmondta – az elsők között akarnak bevezetni, hogy minden fontos kérdésben közvetlenül is kikérjék a helyi polgárok véleményét. Az egriek újra felszólalhatnak majd a testületi üléseken, és újra lesz polgármesteri fogadóóra, ahol az ügyes-bajos dolgaikat közvetlenül elmondhatják – ezeket a demokratikus vívmányokat a fideszes városvezetés korábban mind eltörölte. Pécsen az ellenzéki Mindenki Pécsért Egyesület színeiben megválasztott polgármester, Péterffy Attila legelső dolga lesz, hogy megismerje, a pécsi önkormányzat miért halmozott fel 10-15 milliárd forint adósságot 2015 és 2017 között. Az eredményt nyilvánosságra is hozná – erről ugyanis a korábbi, kormánypárti városvezetés nem tájékoztatta a lakosságot. Ugyancsak sürgős feladatnak érzi, hogy tárgyalást kezdeményezzen a város és a megye rendőri vezetőivel, a helyiek ugyanis a kampány során sokat panaszkodtak a rossz közbiztonságra és az erre nem megfelelően reagáló rendőrségre. Amit az egyik kereskedelmi tévé riportere és a jobbikos önkormányzati képviselő is megtapasztalt: vasárnap Meszesen – amikor egy vélt-valós választási csalást akartak leleplezni – megtámadták és bántalmazták őket. Ugyanitt vasárnap délután lapunk fotósát is atrocitások érték. Veres Pál, miskolci új ellenzéki polgármestere már „békés” politikai megközelítésével is ízelítőt ad az alternatív Magyarországból: – Nem készülünk csoportos létszámépítésre, és nem tervezünk megtorlást, ez amúgy sem az én stílusom. A mindennapi életnek menni kell, anélkül, hogy megdöccenne a szekér, s ehhez szakemberekre van szükség. A kulcspozíciókban persze bizalmi emberek kellenek, de ez már amúgy is a politikai kultúra része. Az új városvezető hangsúlyozta azt is, hogy amikor összefogásról beszél, akkor azt mindenkire érti: – Bár kényelmes többségünk van a képviselő-testületben, szép számmal vannak testületi tagok a kormányoldalról is. Velük is szükségesnek látom a folyamatos egyeztetést azért, hogy a város ügyei rendben menjenek. (Népszava)